Népszerű sportok
Még több sport
Összes megjelenítése

Utolsó olimpiájára készül a női pólóválogatott legrutinosabb klasszisa

Takács Márton

Frissítve 17/05/2021 - 10:11 GMT+2

Nagyszerű szezont produkált Szücs Gabriella, az UVSE és a női vízilabda-válogatott klasszis játékosa. Tokió lehet zsinórban a harmadik olimpiája, kora miatt minden bizonnyal az utolsó. Klubja szerepléséről és nyári várakozásairól beszélgettünk vele.

Szücs Gabriella nélkülözhetetlen a válogatottban - Fotó: Kovács Anikó/MVLSZ

Fotó: Other Agency

A nemzeti csapat 5-öse nagyon nagy erőt lát a csapatban minden tekintetben.

Az UVSE csapatkapitánya egy évtizede nélkülözhetetlen tagja a nemzeti együttesnek. Szürke eminenciásnak is szokták nevezni a televíziós közvetítésekben, mi irtózunk ettől a jellemzéstől, mert a Sabadell tagjaként háromszoros Euroliga-győztes, az UVSE-vel LEN-kupa-első, Európa-bajnok klasszis nagyon is tudja színezni a játékot, irányítókészsége, távoli bombagóljai, és a Keszthelyi Ritával való csodálatos játékkapcsolata továbbra is élményszámba mennek.
Ha épp nincs szükség a cicomákra, akkor takarít hátul, feltűnik a medence minden pontján, és alájátszik a többieknek. Eklatáns példája volt ennek az idei bajnoki döntő harmadik meccse. Annak a finálénak az egyik legjobbja volt, tényleg elképesztő teljesítményt nyújtott, többet blokkolt, mint egy éjjel-nappali közért pénztárosa.
A nyáron pedig profi vízilabdás pályafutása egyik utolsó nagy dobására készül nemzetközi szinten, és kevés más pólóst tudnánk mondani, akinek annyira szurkolnánk, mint neki, hogy megfeleljen a saját elvárásainak. Ha egy játékost kellene mondanunk a Stieber Mercédesz fémjelezte korszak utáni időszakból, akit Mercihez hasonlóan példaképnek lehet állítani a magyar női vízilabda mezőnyéből, az Szücs Gabriella. Úgy szakmailag, mint emberileg.
Egy nagyon hosszú idény végén is kiemelkedő teljesítményt nyújtottál a bajnoki fináléban. Hogyan értékeled az UVSE szezonzárását az Euroliga négyes döntőjével együtt?
Valóban nagyon sűrű volt a bajnokság második fele, az olimpiai kvalifikációs torna után gyakorlatilag már csak fontos mérkőzéseink voltak. Úgy érzem, hogy a bajnoki döntős sorozat nagyon jól sikerült, azt hiszem, hogy a csapat addigra teljesen összeállt és megvalósítottuk az elképzeléseinket. Erre a legjobb példa a harmadik mérkőzés. Ez a finálé annyira presztízsharc volt, hogy főleg erre összpontosítottunk. Nem mondom, hogy az Euroliga másodlagos lett volna, csak valószínűleg fejben sokat kivett belőlünk az a három meccs. Az Euroliga négyes döntőjében kicsit fejben nem voltunk ott.
picture

Az UVSE csapatkapitánya, Szücs Gabriella - Fotó: Kovács Anikó/MVLSZ

Fotó: Other Agency

Kívülről úgy tűnt, hogy még így is abszolút nyerhető lett volna az az elődöntő.
Nem éreztem azt az Olympiakosz elleni mérkőzésen, hogy fizikálisan fölénk kerekedtek volna, és egyébként sem, de főleg védekezésben akadtak olyan hibáink, amiket nagyon jól megoldottunk a bajnoki döntőben. Figyelembeli hiányosságok voltak ezek, ezért sajnáljuk, hogy nem sikerült megnyernünk ezt a mérkőzést, tényleg nem nagyon volt még ilyen sansz, hogy Euroligát nyerjen bármelyik magyar csapat, a Dunaújvárosra is gondolok. Ebből a szempontból van hiányérzetünk, de összességében egy jól sikerült év volt, és úgy gondolom, hogy a tavaszi szezonra egy nagyon jó kis csapat állt össze.
Sérülés miatt ki kellett hagynod a 2019-es világbajnokságot és a 2020-as Európa-bajnokságot is, az idei trieszti olimpiai selejtezőn viszont már újra ott voltál a válogatottban. Milyen az egészségi állapotod azóta, fizikailag rendben vagy?
Igen, teljesen, minden oké, lekopogom. Persze hozzátartozik a dologhoz, hogy a gyógytorna már a mindennapjaim része lett. Az elmúlt évben volt időnk edzeni, és nagyon jó fizikai állapotba kerültem. Ez hiányozhatott a 2019-es sérülés után, bár ennek ellenére is viszonylag hamar sikerült visszaállnom, de ez arra a szintre nem volt elég, hogy a budapesti Eb-n bekerüljek a csapatba. Nagy motiváció volt pluszban még, hogy azután a sérülés után vissza tudjak jönni, és be tudjam bizonyítani, hogy még van bennem. Én is úgy érzem, hogy jól sikerült ez a szezon, és nagyon bízom benne, hogy nyáron ezt tovább tudom vinni, és az a munka, amit befektettünk az elmúlt időszakban, ki tud jönni, és akkor meg tudom mutatni, hogy még bennem van egy ilyen verseny.
picture

Szokatlan módon 13-as sapkában, edzésen - Fotó: MVLSZ

Fotó: Other Agency

Te vagy a válogatott keret legrutinosabb tagja, vélhetően a tokiói, zsinórban a harmadik lesz az utolsó olimpiád. Ez a helyzet megváltoztatja a Tokióhoz való viszonyodat? Máshogy készülsz rá?
Én is úgy számolom, hogy valószínűleg ez lesz az utolsó olimpiai felkészülésem, és az utolsó esélyem arra, hogy olimpián játszhassak. Ez is plusz dolgot ad, de inkább úgy vagyok vele, hogy nem görcsös akarással akarom. Élvezni szeretném ezt a helyzetet, ahogy mondtad, mosolyogtam a beszélgetésünk előtti edzésen. Az edzések nyilván így is, úgy is fárasztóak lesznek, de úgy szeretném kihasználni ezt a lehetőséget, hogy közben ne azon agyaljak, hogy ’hú, ez az utolsó, mindenképpen meg kell, hogy legyen!’. Tudom magamról, mert voltam hasonló szituációban, hogy ez nem feltétlenül jól sül el. Élvezni szeretném az edzéseket, már amennyire lehet az úszó- és lábtempóedzéseket. Tényleg azon vagyok, hogy kihasználjam, hogy egy ilyen jó közegben készülhetünk egy várva várt eseményre.
Hét játékos maradt meg a Rióban szereplő csapatból az idei bő nyári válogatott keretben. Miközben ez egy többéves folyamat volt, nem tartod soknak a fluktuációt, ami lezajlott ebben az olimpiai ciklusban?
Tényleg sok, de ha azt vesszük, a 2017-es vb-n Dorka és Gréta már a csapat tagja volt, ’18-ra már ennek a létszámváltozásnak a nagyja megtörtént, és gyakorlatilag azóta ezzel a csapattal készülünk. Mondhatom azt, hogy már több világversenyen szerepeltünk ilyen felállásban. Ezek alapján nem ugrásszerű a változás, évek óta így dolgozunk együtt. Ráadásul rég nem volt minőségében ennyire jó a válogatott, mint most. Úgy érzem, hogy ez egy nagyon is ütőképes keret annak ellenére, hogy nagyon sok ember kicserélődött egy ciklus alatt. Jó irányba haladunk.
A veled történtek miatt mondhatjuk azt, hogy személy szerint jobban jártál azzal, hogy elhalasztották egy évvel az olimpiát?
Ez érdekes. Az is lehet, hogy jobban jöttem ki belőle. Azzal, hogy a tavalyi Eb-n nem szerepeltem, gyakorlatilag egy alapozással érkeztem. Abban az időszakban, amikor az utolsó Világliga-meccset játszottuk a hollandok ellen, tavaly februárban, úgy éreztem, hogy már sokkal jobb állapotban vagyok, mint akár másfél hónappal azelőtt. Sokkal jobban éreztem magam, mint a felkészülés elején. Az biztos, hogy ez a halasztás nem vált a hátrányomra. Egy év pluszt jelentett, de ennek ellenére tényleg úgy érzem, hogy jól sikerült ez a szezon ilyen szinten, fizikálisan is, nem volt olyan sérülés, ami hátráltatott volna.
Keszthelyi Ritával, Gangl Edinával, Illés Annával együtt főleg ti tudtok stabilitást adni ennek a csapatnak. Negyedikek voltatok Londonban és Rióban is, mindkét alkalommal nagyon kevéssel maradtatok le a bronzéremről, és most közületek is sokan mondják, hogy idén végre ki kell jönnie a dobogóra vezető lépésnek. Mire lehet képes ez a magyar válogatott Tokióban?
Nagyon nagy erőt látok a csapatban minden tekintetben. De ehhez fontos az, hogy ne az legyen bennünk, hogy ’igen, már kétszer ott volt az esély, és most megint itt van, és tényleg meglehet’. Erre nem feszülhetünk rá, mert az nem jó. Az a fontos, hogy tudjuk hozni azt a stabil játékot, ami az elmúlt másfél évben már megvolt, és meccsről meccsre készüljünk. Nekünk az számít, hogy mérkőzésről mérkőzésre tudjunk előrelépni, haladjunk néhány lépcsőfokot felfelé, és az adott napon kihozzuk magunkból a legtöbbet. Ez a csapat bármire képes lehet nyáron.
Ha szeretnél minden reggel értesülni a legfrissebb híreinkről, iratkozz fel HÍRLEVELÜNKRE!
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Kapcsolódó témák
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés