"Egy Napoli-szurkoló nem mer elkiabálni semmit, amíg nincs meg a matematikai bizonyosság"

Frissítve 18/05/2023 - 18:32 GMT+2

A Napoli úgy lett olasz bajnok idén, hogy márciusig az eredményesség mellé látványos futball is társult. A Nápoly-szurkoló íróval, szerkesztővel, Darvasi Ferenccel készített nagyinterjúnkban összegeztük kedvenc csapata szezonbeli szereplését, Luciano Spalletti szerepét, Khvicha Kvaratskhelia és Victor Osimhen játékát.

A Napoli 1990 után ünnepelhetett újra bajnoki címet

Fotó: AFP

A Napoli-drukker íróval, szerkesztővel, Darvasi Ferenccel beszélgettünk a Nápoly bajnoki címéről.

2023. május 4. felejthetetlen és kitörölhetetlen dátumként él ezentúl a Napoli-drukkerek fejében. Azon a csütörtökön lett 33 év után újra a Serie A bajnoka Luciano Spalletti csapata.

Márciusig valamennyi futballromantikus kedvence lehettek a nápolyiak ebben a szezonban, varázslatos focit láthattunk tőlük. Őszi nagy menetelésük során, amikor 11 forduló elteltével az olasz bajnokság egyetlen veretlen klubja voltak, a Bajnokok Ligájában pedig négy meccsből négyet nyertek, készítettünk egy interjút Darvasi Ferenccel, a Napoli-drukker íróval és szerkesztővel.

UEFA Bajnokok Ligája

Ananászos pizza Nápolyban? Ha csoda nem is történik, egy jó edző még megmenthetné a Napolit

20/02/2024 - 20:11

A Helikon Kiadónál dolgozó, Mándy Iván életművének legkiválóbb hazai ismerőjének számító Darvasi Ferenc kedvencei összes meccsét látta ebben az idényben, így leültünk vele beszélgetni. Összegeztük vele a Nápoly idényét, kitértünk Spalletti szerepére, Khvicha Kvaratskhelia és Victor Osimhen teljesítményére, Feri megnevezte a csapat unsung hero-it.

"A Napolinál épp az a dühítő, hogy noha többször voltak a tűz közelében, soha sem sikerült nyerniük Maradona óta" - mondtad az októberi interjúnkban. Nos, Feri, idén sikerült, 33 évnyi szünet után bajnok lett a kedvenc csapatod. Kibekkelted. Ősszel óvatos optimizmussal nyilatkoztál, végig ez a hozzáállás volt rád jellemző?
Napoli-szurkolóként az ember ahhoz szokott hozzá az utóbbi években, hogy az ősz nagyon huszáros, elhisszük, hogy minden tökéletes, meglehet a bajnoki cím, aztán ezt pofára esés követi. Vagy egy BL-hely elbukása, mint 2021 májusában, amikor az utolsó meccsen a Hellas Verona ellen elég lett volna egy góllal nyerni, és azt sem volt képes hozni a csapat.
A Napolinak eleve volt egy olyan karaktere, hogy éles helyzetekben rosszul teljesít, illetve hullámzó a produkciója. Egy Napoli-szurkoló nem mer elkiabálni semmit, amíg nincs meg a matematikai bizonyosság. Úgyhogy a legutolsó pillanatig nagyon óvatosan álltam hozzá.
Már hetekkel a Scudetto megszerzése előtt fenn volt a Wikipedián a Napoli szócikkében, hogy a klub harmadszor is bajnok lett. Én ezt nem mertem kimondani a legvégsőkig.

Darvasi Ferenc (balra) Szöllősi Mátyás margós könyvbemutatóján © Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár

Fotó: facebook

A Serie A gólkirály-jelöltje, Victor Osimhen azt nyilatkozta, hogy a Napolinál akkor jött rá, hogy bajnokok lehetnek, amikor január végén otthon nyertek az AS Roma ellen. Te mikor hitted el, hogy meglesz a Scudetto?
Ősszel semmiképp, hiába volt az a nagy pontelőny. Először a Juventus 5-1-es ledózerolása után gondolkodtam el rajta komolyabban. A Juve jó szériába került, pocsék játékkal ugyan, de nyerték a meccseket, tipikus Allegri-focival, nézhetetlen, de eredményes futballal. Elmentek Nápolyba, és öt gólt kaptak. Azért az elég nagy reveláció volt. Meg akkor annyira kúszott fel a Juve, hogy úgy tűnt, a torinóiak lehetnek a fő kihívók. Az a meccs viszont egyértelműen jelezte, hogy nincs egy súlycsoportban a két csapat. De én még utána is visszamentem ebbe az óvatosba

Következőleg akkor hittem el, hogy meglesz az első hely, amikor Torinóban is nyert a Juventus ellen a csapat. Ott már a BL-bukta után voltunk, ami egyébként is nagy csalódás, mert ez volt az a szezon, amikor nemzetközi színtéren is nagyot alkothatott volna a Napoli. Valószínűleg nem lesz évekig még egy ilyen idény, hogy a BL-döntőre is esélye legyen a csapatnak.
Áprilisban hullámvölgybe került a Napoli, amiből igazából azóta sem jött ki. Ott már minden egyes mérkőzés kínlódás volt, még a győzelmek esetén is. És ennek a kínlódásnak a közepén, a BL miatti csalódás után tudták behúzni a Juve elleni ki-ki meccset a babaarcú Raspadori góljával. Akkor megint éreztem, hogy meglehet. Kevés meccs is volt hátra, már csak néhány pontot kellett begyűjteni.

Victor Osimhen szárnyalt idén a Napolival

Fotó: AFP

"De hogy ebből hogy lesz csapat? Spallettin kívül szerintem senki nem tudta" - fogalmaztál ősszel. A kopasz olasz Európa egyik legerősebb csapatát rakta össze egy fura átigazolási szezon után. Szerinted milyen mértékben köszönhető neki a bajnoki cím?
Ő eddig csak a Zenittel lett bajnok Oroszországban. Híres volt arról, hogy nagyon jó csapatai vannak, amelyek alaposan bekezdenek, de aztán kipukkadnak. Kialakít egy a játékosokhoz illő rendszert, de bizonyos dolgokat nem vesz figyelembe – például nem rotál –, emiatt egy idő után a csapatai teljesen kiégnek. Spalletti egy szezonon belül is képes ezt elérni, több helyen is megcsinálta már.

Sokan mondják, hogy nem is ő a kulcsa a sikernek, hanem a sportigazgató, Cristiano Giuntoli, és az ő igazolásai. Ebben is nyilván van igazság, de azért Spalletti építette fel ezt a csapatot Osimhenre, ami nagy és kockázatos döntés volt. Azért is, mert sérülékeny és forrófejű csatárról van szó, ráadásul nem ő hozta a klubhoz, tehát nem az ő bizalmi emberének számított.
Spalletti olyanokkal hitette el, hogy igenis nagyon komoly teljesítményre képesek, és olyanoknak találta meg a helyét a pályán, akik azelőtt nem tudták magukat igazán meghatározó játékossá kinőni magukat.

Mondanál példákat?
Ilyen az Angliából érkező André-Frank Zambo Anguissa, aki elsőre nem tűnt hatalmas fogásnak. Amíg bírta erővel, elképesztő teljesítményt nyújtott a középpályán a mostani szezonban. A végére ő is elkészült az erejével.
Vagy ott van Stanislav Lobotka, aki jelentős súlyfeleslegét leadva felgyorsult, remekül meg tudja tartani a labdát, szenzációsan olvassa az ellenfél játékát, szervez.
Két olyan játékosról van szó, akiket alig jegyeztek a futballpiacon. Nekik remekül megtalálta a helyüket a pályán.

Stanislav Lobotka volt a Napoli középpályájának motorja

Fotó: AFP

Miben látod még Spalletti meghatározó szerepét?
Nagyon jól választott csapatkapitányt Giovanni Di Lorenzo személyében. A futballnak erről az aspektusáról nem szokás beszélni, pedig fontos. Nem egy klasszis jobbhátvédről beszélünk, nem egy Cafuról, de a személyiségjegyei alapján a lehető legalkalmasabb erre a posztra. Mindent megtesz a csapatért, és erre a szezonra még kimondottan gólveszélyes is lett.
Tudnám ellenpéldaként mondani Lorenzo Insignét, aki szintén volt cséká, őt viszont a személyisége nem annyira tette erre alkalmassá, hiába volt egészen kiváló technikai adottságokkal megáldott játékos.
Spalletti talált egy olyan taktikát, amivel a csapat verhetetlennek bizonyult, amíg volt erő a játékosokban. Más kérdés, hogy jó lett volna, ha van más alternatívája is. De nem volt B-terve.

Mészáros Ábel úgy fogalmazott a Telexen megjelent cikkében, hogy "az idény két legjobbja Khvicha Kvaratskhelia és Victor Osimhen". Nálad?
A semmiből jött koreai középhátvéd, Kim Min-jae elképesztően összefogta azt a védelmet, amely a ligában a legkevesebb gólt kapta, ráadásul pattannak le róla a legjobb csatárok is. Kiegyensúlyozottan jó hátul, és magabiztosságot ad a csapatnak. Vagy ott van Lobotka, a csapat motorja, még ha az ő posztja nem is igazán látványos. És persze a két támadó, ők a csapat klasszisai.

Talán inkább a grúz Kvarát emelném ki, aki amúgy szintén elfáradt, és hetek óta gyenge teljesítményt nyújt. De neki ez az első szezonja egy topligában, és tényleg varázsolt a pályán.
Meg lehet nézni, Osimhen mennyivel jobb teljesítményt nyújtott most, az idei szezonban, mivel végre elsőrangú kiszolgálásban részesült, maximális támogatást kapott a szélekről. Vele kapcsolatban azonban kérdés, hogy egy olyan csapatban, ami nem teljesen rá van felépítve, egy még erősebb ligában, mondjuk az angol bajnokságban, tudná-e hozni ugyanezt a teljesítményt. Kvara tutira tudná, és ő még fejlődni is fog. Mondjuk, Osimhennek sem rosszak az adottságai: gyors, atletikus, jól fejel, az ellenfél szögleteinél a legbiztosabb légelhárító, és mintha a forrófejűsége is már a múlté lenne.

Khvicha Kvaratskhelia valósággal berobbant a Serie A-ba

Fotó: AFP

"De akárhányadik helyen végez is a klub, a Liverpool elleni 4-1 és az Ajax elleni 6-1 élményét senki sem veheti el" - említetted októberben. Azóta mely meccsekre emlékszel vissza a legszívesebben a már itt fentebb említetteken kívül?
A Torino elleni idegenbeli 4-0 a maga nemében azért volt nagy győzelem, mert Ivan Jurić csapataival mindig minden nagycsapat megszenved. Vannak ilyen egyesületek a ligában, mint a Torino, a Sassuolo és a Fiorentina, amelyek kiscsapatoknak nevezhetők, de az a specialitásuk, hogy a nagyokat gyakran megtáncoltatják. Ha nem is nyernek esetleg, de játékban maximálisan felnőnek a többre taksált ellenfélhez.
Tavasszal már inkább a szenvedős győzelmeknek lehetett örülni. Annak, hogy a csapat akkor is tud nyerni, ha akadozik a motor – főleg, hogy ez sosem tartozott a klub erényei közé. Az se mindegy, melyik meccsen jön össze a bajnoki cím. Az Udinese ellen gyalázatos teljesítményt nyújtott a Napoli, de nyilván ez a legkedvesebb meccs, ha egyszer ezen nyeri meg a Scudettót a csapat.

Említetted privátban, hogy utóbbinak a személyes vonatkozása is fontos.
A fiunk egy Udinese–Napoli meccs után született. 2016 novemberében megnéztem azt a mérkőzést, 2-1-re nyert Udinében a Napoli a kedvenc játékosom, Insigne duplájával. Utána mentünk is a kórházba. Az ember drukkerként nagyon irracionális, szurkoltam neki, hogy ne később, de ne is hamarabb, hanem ezen a meccsen, Udinében dőljön el a bajnoki cím.
2016-ban Insigne a 47. és 57. percben rúgta a két gólt, most meg ennek a kettőnek a metszetében, az 52. percben volt eredményes Osimhen. Ráadásul ugyanabba a kapuba ment a gól idén, mint annak idején Insigne duplája. Tele van misztikummal a világ, elég csak szurkolónak lenni hozzá!

Osimhen a Napoli bajnoki címét jelentő gólját ünnepli épp

Fotó: AFP

Lehet, hogy ezen a meccsen nyújtotta a szezon leggyengébb teljesítményét a Napoli, de hát ez kit érdekel. Osimhentől még januárban kérdezték, hogy melyik gólját tartja a legszebbnek a szezonban, azt mondta, hogy majd az lesz a legszebb, amivel megszerzik a Scudettót. Borzasztó volt maga a gól is, egy kipattanó labdát vágott be.
Márciusig a Napoli nagyon szépen játszott, a bajnoki címet végül mégis tipikus olasz, küzdős focival tudta csak megnyerni. Ez nekem megint csak azt bizonyítja, hogy olasz bajnokságot nem lehet pusztán szép játékkal nyerni. Annyira sok a Serie A-ban a defenzív és taktikailag hihetetlenül felkészült csapat, hogy itt küzdeni is meg kell tanulni a végletekig.

Amikor ezt az interjút egyeztettük, azt írtad, hogy "sokat változott a csapat játéka így a végére". Miben látod a különbségeket az addigiakhoz képest?
Egy-két poszton volt csak rotálás, ami egyrészt hibaként is felfogható, másrészt meg a minőségi cserék hiányából adódik. Ebben nem nagyon lehet igazságot tenni, mert ha nem elég erős a kispadod, és rotálsz, pontokat bukhatsz, ha viszont nem rotálsz, hosszú távon több lesz a sérülés vagy a formahanyatlás, ami megint pontvesztéseket indukál.
Amikor ősszel beszélgettünk, hipotetikusan felvetettük, hogy vajon mit okoz majd a téli világbajnokság. Utólag el lehet mondani, hogy az jót tett a Napolinak, mert pont akkor, amikor már kezdett volna lefulladni a csapat, jött Katar, de tőlünk nem sokan mentek a vébére, aki pedig ott volt Katarban, az se jutott az országával messzire.
Bár visszatérve, januárban az első meccset hagyományosan elvesztették. Amikor Scudettót nyert a klub, januárban az első mérkőzést mindig elbukta – ezt is.

Spalletti a levegőben

Fotó: AFP

Fontos a hagyománytisztelet.
Utána visszatért a jó játék, a győzelmek, sokáig szépen hasított a csapat. A márciusi válogatott szünetet követően jött egy látványos filmszakadás. Úgy mentek el szünetre, hogy a Torinót megverték 4-0-ra, és úgy jöttek vissza, hogy 4-0-ra kikaptak a Milantól.
Onnantól, ha nyertek, ha nem, minden meccs kínszenvedés volt. Nem tudták játszani a focijukat, hiányzott a gyorsaság – gondolkodásban is. Nem működött az alapvető taktika, az elvesztett labdák gyors visszaszerzése, a pozíciós játék, és hogy a szélen létszámfölényt alakítanak ki és kipasszolják a védelmet. Látványos volt, hogy ezt meccsről meccsre egyre kevésbé tudják megcsinálni.

Miközben Spallettinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy meglett a Scudetto, az ő felelőssége, hogy nem volt B-terv se taktikában, se a játékosok forgatásában. Mindig azokat a játékosokat vette számításba, akik addigra már totálisan széthajtották magukat.
A Scudettóhoz a többi élcsapat látványos betlizése miatt ennyi is bőven elég volt, a BL-ben viszont legalább az elődöntő meglehetett volna, de talán a döntő is (bár ezzel kapcsolatban vannak kétségeim, látva, hogy az Inter mennyire összeállt a szezon végére), ha néha hagyja levegőhöz jutni a kulcsjátékosait. De ha optimisták akarunk lenni, fel lehet úgy is fogni, hogy ez a szezon volt a tanulópénz, és a jövő évre ennél többrégetűbb játékkal kell felkészülni.

A világhírű filmrendező, Paolo Sorrentino a Napoli-Fiorentina bajnokin

Fotó: AFP

Mit vársz a folytatásban? Szétszedik az európai topklubok ezt a Napolit?
Pletykákat lehet hallani, elsősorban Osimhenről, Kvaráról és Min-jae-ről. Piotr Zieliński szinte biztosan el fog menni. A Napoli sok éve úgy építkezik, hogy van egy fizetési plafon, és inkább elengedi azokat a játékosokat, akiknek e fölé kellene ígérni. Arra építették a csapatot, hogy mindig fiatalokat, olcsóbb, de nagyon tehetséges játékosokat fedeztek fel és vittek a klubhoz. Giuntoli ezt nagyon jól csinálta, nagy kérdés, hogy ha ő elmegy, az utódja mennyire lesz eredményes ezen a téren.

Szerintem Kvara egy szezon után nem fog elmenni, kell is neki még egy évad, hogy tovább erősödjön. Az viszont esélyes, hogy Osimhen elszerződik. Viszont ha elmegy, akkor is ott van a mostani cseréje, Giovanni Simeone, őt sem írnám le. Biztosan lesznek távozók, de remélhetőleg lesz egy-két új felfedezés is!
Sok múlik azon is, hogy az idei újak, Simeone és Raspadori ki tudnak-e teljesedni. Mindkettejükben van potenciál rendesen. Számítani lehet rá, hogy jövőre nem lesz bajnoki cím (évek óta nem volt címvédés a ligában), és a BL-ben sem várok nyolc közé jutást.

Racionálisan nézve a mai futballban az a fontos, hogy ha nincs is meg a bajnoki cím (ami a realitásokat tekintve nem lehet elvárás Nápolyban), a BL-helyek egyike meglegyen, és erre azért jó esély mutatkozik. De mindezek csak hipotézisek, mivel jelen pillanatban fogalmunk sem lehet, milyen kerettel vág neki a klub a következő szezonnak.

Minden reggel hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni!

Ligue 1