A veretlenül bajnok Arsenalt olyan élmény volt nézni, mint az Arctic Monkeys első albumát hallgatni

Miért jelentett popkulturális élményt a 2004-ben veretlenül PL-t nyerő Arsenal? Mit adott az a csapat egy akkori huszonévesnek? Milyen úgy szeretni egy klubot, hogy a rajongást az édesapjától örökli valaki? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a Magvető szerkesztője, Szegő János, az Esti Kornél dalszerző-gitárosa, Lázár Domokos, és az OSC vízilabdázója, Baksa Benedek segítségével.

Szegő János, Lázár Domokos, és Baksa Benedek mesélte el, mit jelentett számukra a 2004-ben veretlenül bajnokságot nyerő Arsenal.

"A szezon elején tehát elmondtam a csapatnak: ’Tudom, hogy veretlenül is meg tudjátok nyerni a bajnokságot!’ Szemernyi kétségem nem volt efelől, és azt akartam, hogy ők is elhiggyék, és tudatosítsák magukban a kihívást: nyertünk már meccseket, bajnokságokat, trófeákat, de most valami sokkal nagyobb és jelentősebb áll előttünk.

A magasra tűzött céloknál mindig kell idő, mire gyökeret eresztenek a fejekben. Azt akartam, hogy folyton nyerjünk, eszünkbe ne jusson a vereség, és egy pillanatra se környékezzen meg bennünket a kudarctól való félelem. Végül nem csak veretlenül nyertük meg a bajnokságot, de sorozatban 49 meccsen át nem találtunk legyőzőre.”

Club World Cup

"Tanulunk, hogy jobban fel tudjunk készülni a körülményekre" - Wenger visszaszólt Klopp kritikájára

11/07/2025 - 17:09

Ezt Arséne Wenger írja az Életem piros-fehérben című önéletrajzi könyvében, amelyet örökös kollégánk, Szabó Christophe fordított magyarra.

A fenti részlet alapján tehát Wenger megérzett valami a 2003/2004-es idény előtt, amely végül beigazolódott, sőt. A londoniak 90 pontot begyűjtve (a második Chelsea 79-cel lett ezüstérmes), 26 győzelemmel és 12 döntetlennel, 73 szerzett, 26 kapott góllal nyerték meg a Premier League-t. 2004. május 15-én kiderült, hogy veretlenül.

Azon szerencsések, akikre valahogy ráragadt az Arsenal iránti rajongás, abban az évadban duplán jól jártak. A cikk szerzőjéhez hasonló futballromantikusoknak a szép játék mindig fontosabb, mint a trófeák. Wenger az akkor lenyűgöző csapatával elérte, kimaxolta, hogy a kettő egyszerre legyen érvényes.

Ahhoz a 20 évvel ezelőtti, Arséne Wenger-féle Arsenalhoz minden szempontból Mikel Arteta idén bajnoki ezüstérmes Arsenalja állt a legközelebb. Identitásban, pazar fociban, csapategységben, az edző hozzáadott értékében, zsákszámnyi kiemelkedő teljesítményben.

A sors fintora, hogy Bukayo Sakáék kettővel többször nyertek (28x), mint anno Thierry Henryék, mégis be kellett érniük a második hellyel Pep Guardiola Manchester Cityje mögött.

Ahogy múlt heti cikkünkben, úgy ezúttal is a Magvető Kiadó szerkesztője, Szegő János, az Esti Kornél és a Lázár tesók zenekarok dalszerző-gitárosa, Lázár Domokos, és az OSC bajnoki bronzérmes vízilabdázója, Baksa Benedek volt a segítségünkre, velük együtt idéztük fel, mit jelentett számukra a The Invincibles.

Bajnokavatás 2004-ben

Fotó: AFP

Az 1982-es születésű Szegő János régi motoros Arsenal-szurkoló, erről a hét évvel ezelőtt készült Tesis a világ-interjúban is mesélt honlapunknak.

Ahogy az olyan nagycsapatok esetében lenni szokott, mint az a bizonyos Arsenal, annyira maradandó élményt hagyott többek között a Parti Nagy Lajos műveit szerkesztő Jánosban, hogy csak úgy dőlt belőle a szó, amikor felhívtuk telefonon. Arséne Wenger szerepét hosszan hangsúlyozta.

"Sokkal jobban emlékszem arra a csapatra, mint hogy mit játszott az Arsenal három hete. Wenger a modernizációjával megcsinálta a csodát. Idővel ez lett a célja a többi klubnak is. A már meglévő játékosaival és friss igazolásokkal adott új irányt a klubnak. Új röppályára tette Tony Adamst, például. Ian Wright szinte átadta Thierry Henrynak a stafétát."

Ahogy Szegő János magyaráz, nem magyaráz úgy senki © Magvető

Fotó: Facebook

Maradva a francia menedzsernél, már összegzett is az irodalmi szerkesztő, rátérve közben a veretlen csapat értékeire.

"Majd az új szerkezethez szerződtetett jobbnál jobb focistákat. Magasan az Arsenal játszotta a legszebb és legjobb focit abban a korszakban. Drága csapat volt az is, de Wenger olcsóbban vásárolt, mint később Roman Abramovich. Az utánpótlás-nevelésben is más szerepet játszott a francia, mint korábban bárki.

Legalább 10 év csodálatos volt a Wenger-korszakból. Az a 2003/2004-es szezon pedig olyan, mintha lebegtek volna a játékosok. A középpályán Pires, Ljungberg, Vieira, Gilberto Silva és Edu adta elő az edukációt. Elöl meg Bergkamp és Henry kápráztatott el minket."

Arséne Wenger 2004-ben

Fotó: AFP

Az 1989-ben született Lázár Domokos a napokban lett 35 éves (innen is boldog születésnapot, Dodi!) Vele is készítettünk annak idején Tesis a világ-interjút, amelyben kifejtette, miért imádta az Arsenalt. A múlt héten olvashattunk arról, miért szereti még mindig ezt a klubot, most meg arról fogunk, hogy mit adott neki a 20 évvel ezelőtti bajnokcsapat.

Amely annyira érdekelte, hogy még a gimnáziumban is Piresékkel foglalkozott.

"Érdekes időszak volt. Már gimis voltam bőven, talán harmadikos. Akkoriban már lehetett online is nézni összefoglalókat. Annyira rá voltam pörögve a dologra, hogy a gimiben az informatika óra után még öt percet töltöttem a gépem előtt, és néztem a videókat az Arsenal meccseiről."

Lázár Domokos az Esti Kornél idei győri koncertjén © sinco/Esti Kornél

Fotó: Facebook

Dodi következő gondolatainak köszönhetjük a cikk címét. Úgy gondolja az Esti Kornél és a Lázár tesók Martin Ødegaard-ja, hogy a focin, és a sporton túli jelentősége is van a 2004-es Arsenalnak, így behozta a képbe egyik közös kedvenc zenekarunkat. A Certain Romance, ha értitek, hogy mondjuk.

"Nem csak sportos, hanem popkulturális élményt jelentett követni azt az Arsenalt. Mint amikor megjelent az első Arctic Monkeys-lemez, amit újra és újra meg akart hallgatni az ember. Olyan jelentőséggel bírt a veretlenül bajnok Arsenal és Alex Turnerék első albuma is, hogy mindkettőnek identitásképző szerepe lett."

E sorok írója sem mondhatta volna szebben. Ahogy a következő sorok is maximálisan rímelnek a mi, Arsenallal kapcsolatos gondolatainkra, érzéseinkre.

"Akkoriban a klubfoci és a Premier League lett számomra az igazi foci, az, amit szeretek. Az egész bajnokság aurája, a szurkolók miatt, ahogy kinéztek a stadionok. 2004-ben azt éreztem, hogy valami páratlan dolog történik.

A Bergkamp, Henry páros góljai, az elegancia, a könnyedség miatt. Mintha egy olyan filmet néznék, amiben annyira kiválóak a párbeszédek, hogy újra és újra, akár 15-ször is szeretném látni. Mindig volt olyan karakter a csapatban az azóta eltelt 20 évben is, aki a nagy Arsenalra emlékeztetett. Ezért is tartottam ki a klub mellett.”

Az OSC friss bajnoki bronzérmes vízilabdázója, Baksa Benedek némileg kilóg a sorból. Mivel 2000. 05. 23-án született, nem maradt emléke a 2004-es bajnok Arsenalról. Kíváncsiak voltunk, hogy egy másik generációhoz tartozó arsenalosnak mit jelent az a siker és tradíció.

"Ahhoz a generációhoz tartozom, amelynek tagjai örökölték az Arsenal szeretetét. Apukám révén lettem én is Arsenal-szurkoló, nem én választottam a csapatot, hanem az engem. Ő szerencsés, akkor szerette meg a klubot, amikor az jó is volt, még a 2000-es évek előtt. Átélte a veretlenül megnyert bajnokság időszakát, nekem arról még nincs emlékem, hároméves voltam akkor."

Baksa Beni elárulta azt is, hogy környezetében sokan értetlenkedve fogadták, miért éppen az Arsenal a kedvenc csapata. Miközben neki teljesen természetes volt mindez, előbb az apai minta miatt, majd már a saját szemével látottak alapján.

"A 2006-os BL-döntőről már van emlékem, megvan a szomorúság érzése is. Az iskolában és az UVSE-ben is folyton megkaptam a kérdést, hogy miért pont az Arsenalnak drukkolok, ha nem nyer semmit, idős francia edzője van, és egyáltalán? A régi UVSE-ben ott volt legalább Benedek Patrik és Telek Marci, akik szintén arsenalosok. Nem tudom megmagyarázni, mindig is imádtam az Arsenalt."

Baksa Benedek a BVSC-OSC bronzpárharc első felvonásán © Kovács Anikó/MVLSZ

Fotó: Facebook

Mivel Beni később csatlakozott az Arsenal-drukkerek népes táborához, mint a másik két megszólalónk, elmesélte, számára kik jelentik a klubot.

"A középpályások a kedvenceim. Számomra az a csoda, ha megkapja a labdát félpályánál valaki, átlátja a pályát, majd kiosztja a kulcspasszokat. Ennek megfelelően Fabregas volt a kedvenc játékosom.

Nincs annyi élményem Bergkampékról, de Henryékról már igen. Sok góljukat láttam felvételről, a youtube-on is. Koromnál fogva nekem inkább Giroud, Arshavin, Arteta, Rosický és Cazorla jelentik az Arsenalt.

Régóta az Arsenalról szólnak a hétvégéim, de már én idegeskedek többet az apukám helyett."

Csatlakozz az Eurosport magyar nyelvű Viber-csatornájához a legfrissebb sporthírekért, a legmenőbb videókért, játékokért és érdekességekért!

UEFA Bajnokok Ligája

Arteta szerint az Arsenal jobb volt a PSG-nél, a klublegenda másként látja

08/05/2025 - 13:50

Premier League

Saját liverpooli edzője és az Arsenal legendás menedzsere is érvelt Salah Aranylabdája mellett

25/02/2025 - 16:33