"a krétapályán félidő" - 70 éves lett a virtuóz szómágus, Parti Nagy Lajos

Frissítve 12/10/2023 - 08:00 GMT+2

2023. október 12-én lett 70 esztendős Parti Nagy Lajos, Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakja. Műveiben szerencsére bőven találunk sportos utalásokat, ezekből egy jó nagy csokrot gyűjtöttünk össze cikkünkben, ezzel köszöntve napjaink egyik legnagyobb nyelvzsenijét.

Parti Nagy Lajos a Litera szeptemberi klubestjén © Valuska Gábor/litera.hu

Fotó: From Official Website

Parti Nagy Lajos futásról, teniszről, a londoni olimpiáról is írt. Cikkünkben ezeket gyűjtöttük össze, ezzel köszöntve őt 70. születésnapján.

"Nóta bene indul, három, négy”, "aranylik, ottlik, és babitslik", "a haza erkölcsey”, "hezitt állok, mást nem tehetek”, "hazám hazám te min – de nem”, "Margittay Edina még soha nem volt egymáséi", "keserű szájízt hagyott egész testében”, "engem a nyelv a számba lóbál”, "kontaktlencséje a szívnek a költő”, "eb ura fuckoff”.

Csak a csodálatos, tőle vett idézetekből összeállhatna egy cikk, mivel sportoldal vagyunk, ezt sajnos nem tehetjük meg. Pedig.

Kultúra

"Aki a labdát hozza, azt be kell venni" - Szüts Miklós emlékére

15/03/2024 - 15:50

De azt még igen, hogy idecitáljuk azokat az egyedi kifejezéseket, amiket az élő klasszikus Parti Nagy Lajosnak köszönhetünk. Ez a felsorolás ráadásul Esterházy Pétertől származik, a kollégája és barátja 60. születésnapjára írt Szövegséta az övrben a PNL 60-ra c. művében található:

"Gipsztej. Könnygúny. Csókfanyar. Drótfény. Illatdíjbeszedő. Manírhalom, piperekűr. Eperfakék. Tejbeluk. Dróthurrák. Egérderengés. Rózsamosónő. Lófagyi. Szájsérv. Gyöngyhomály. Pacsirtakonzerv, fürjpacal. Pordenevér. Hattyúnyál. Fültérképész. Guanórepülés."

Parti Nagy Lajos egy 2014-es felolvasáson © Bruzák Noémi

Fotó: MTI

Tavaly ilyenkor a legnagyobb élő magyar írót, Nádas Pétert köszöntöttük 80. születésnapján, idén az egyik legnagyobb élő magyar költővel tesszük ezt, mert Parti Nagy Lajos 70 esztendős lett. Éljen!

"A futó embert különben sem a lába viszi, hanem a lélegzete" - futóportré a 80 éves Nádas Péterről

A műveiben található sportos motívumainak egy részét gyűjtöttük össze írásunkban őszológiai gyakorlatokként, ezzel kívánva még legalább ennyi születésnapot a Sárbogárdi Jolán: A test angyala c. fenomenális kisregény, a Hősöm tere c. regény, az Angyalstop, a Csuklógyakorlat, a Szódalovaglás, a Grafitnesz c. korszakos jelentőségű verseskötetek, az Ibusár és a Mauzóleum c. drámák szerzőjének, akinek olvasása nélkül e sorok írója sem lenne az, aki.

Parti Nagy elég nagymértékben alakította a cikk szerzőjének szótárát az ezen a felületen többször is méltatott Esterházyval, Ottlik Gézával és Németh Gáborral együtt.

Első, 1982-es Angyalstop című kötetében a Krétapálya c. versben a gyerekkor csodás képeit kapjuk meg, tele sportos utalásokkal, olyan otthonosan mozog az öltözőkben a lírai én, mintha egy Mándy Iván-novellát olvasnánk versbe tördelve. Albert Flórián és az amerikai ökölvívó, Sonny Liston neve is felbukkan benne.

Az egészet bemásoljuk ide a Digitális Irodalmi Akadémiáról.

Parti Nagy Lajos: Krétapálya

"Elmosódó gombfocipálya / válogatottként apa télikabátja / fekete albertflórián száguld for / gentleman után, repülnek géz-kapuk / az első Fecske vasstamással a vécé / ablakában, a park szaga, mikor / haza, lappadt boxkesztyűk illata, egy / Liston-kép a tornazsákban, a bal csapott, a lámpa-ring, hol listonként / kering, a szégyen, ha gimnazista lányok / nyihognak éppen akkor át a parkon / a taknyos őszi alkony, tokája dupla / holdja és a svájcisapkazöld tanév /

a surrogó viharkabát edzés után a / parkon át, a meccs, hol ütik a fejét / belharc helyett, az átírótömb-versfüzet / előbbről balett-termek lányszaga, egy / zongora, a balettiskola, kezdő tanárnő / kiskabátján lila fenyvesikettő, a / németóra, a terv, hogy halkan kopogtasson / ne hallja meg a csontsüket kisasszony / s mehet haza,

megint a négyes / tornajegy, az első rendes tornanadrág / gumis helyett, a bánat, nem lett ma / sem soványabb, a box után, kivonják majd / e sport alól, mégse jó bármi, hogy / megtanuljon rúdra mászni / hát bandukol, lábát a tornazsák / veri, hátát az este kesztyűi, fél, pedig / hátralesne, oly túltömött az ősz / füstölgő, nedves Fecske, a krétapályán / félidő, az összecsörrenő fradi komoly / tócsákban nem tud játszani,

a parkon / túl a konyhaasztalok, hol később / nagy csaták, a császársárga ház / személyhajó, elringató a lépcsőházban / minden éjszaka idősebb nyúlemilné / pézsmaillata, és van idő, míg / kiderül, hogy Verne: zsül, odébb / trafik, trafó, török cukrászda, de / srégen át a park, ismét a park, hiába / hol ősz, hol boxedzés után haza / lefröcsköli egy varszava, a köd, hol / kesztyűk úsznak el, hol pontos pályák / áznak el, vívatlan meccsek vesznek / el, hol őt és csapatát magasba úgyse / dobnák, hatvannégy ősze? hatvanháromé? / irdatlan mackónadrág."

Parti Nagy a 2017-es Budapest Pride megnyitóján © Balogh Zoltán

Fotó: MTI

A vers kapcsán 2013-ban, a szerző 60. születésnapja alkalmából tartott nagyszerű beszélgetésen a pécsi Csorba Győző Könyvtárban Ágoston Zoltánnak, a Jelenkor főszerkesztőjének PNL elmesélte, hogy "életem első színházi élménye a Kaposvári Dózsa-Salgótarjáni Bányász NB II-es csapatbajnoki bokszmeccs volt a Csiky Gergely Színházban. Beengedtek olyan gyerekeket a színházi árokba, akik jártak bokszolni".

Ugyanott mesélte el, hogy a Jelenkor folyóirat régi, Széchenyi téri szerkesztősége olyan nagy volt, hogy az egyik szobába még egy pingpongasztal is simán befért:

"Ez volt az egyetlen szerkesztőség az országban, ahol pingpongasztal is volt. Ott gyakorlatilag mindenki pingpongozott a magyar irodalomból."

2018-ban, a Jelenkor fennállásának 60. évfordulójára írt Annotált félszép c. bámulatos írásában a lappal kapcsolatos emlékeit gyűjtötte össze, 1979 és 1986 között ugyanis annak egyik szerkesztőjeként tevékenykedett. Ebben is ír a jelenkoros asztaliteniszről. A teljes szöveg a 2019-ben megjelent Félszép c. prózakötetében olvasható.

"Ablakot nyitok a pingpong-teremben. Szoba inkább, épp annyi hely van hátrálni, amennyi nekünk kell, műkedvelőknek… a Nick-udvarból betéved valami fuvallat, megmozdítja a pingpongasztalon a labdát, amely tétován elindul a háló mentén, aztán leesik, hosszan, ordítva kattog a parkettán.

… a másik üvegajtó egy folyosóra nyílik, balra hajdan Ervin, majd Csordás kis szobája, szemben a pingpong-szoba, műemlék-jellegű faborítás, párnázott bőrajtók, porszag, kaucsukszívhang;

nem mándyznék, de most már késő;

nyesni tudok, pörgetni nem, napi egy órát játszunk, többnyire kora délután. Az a hektikus és monoton pattogás nemcsak a csontjaimba, a falakba is beleivódott. 2003-ban költöztették ki a Jelenkort, azóta mondott falak közt üresség, romosság;"

PNL © Tóth László/Jelenkor folyóirat

Fotó: facebook

A Rímként a nyár c. versében a magyar kultúra óriásai mellett a lábtenisz is megjelenik:

"ha lassan kiürülő strand lenne e vers, mi tagadás,
talaján Tandori lábteniszezne és Cseh Tamás”

Az 1986-ban megjelent második verseskötetében, a Csuklógyakorlat címűben is találunk sportos tematikájú verset, a Sej-t. Ebből részletet közlünk.

Parti Nagy Lajos: Sej (részlet)

"A naményi tiszaparton
de sok leány ruhája karton,
s ha lábuk szürkéllik a portól,
többségük szívesen sportol.

Labdáznak ők, zömmel röp és tollas,
elenyésző reajtuk a sörhas,
azután beleszaladnak a Tiszába,
így mulat az egész kisztábor."

70 éves lett Parti Nagy Lajos © Valuska Gábor/Könyves Magazin

Fotó: From Official Website

Az 1990-es Szódalovaglásba az 1986-os magyar-brazil focimeccset írta bele:

"megvertük braziliát
hetvenezer embernek
majdnem egy múzeumkert”

A kötetben 1997-ben megjelent habszódia, a Sárbogárdi Jolán: A test angyala a cikk szerzőjének egyik kedvenc Parti Nagy-műve. A kisregény alkotója, Sárbogárdi Jolán (=PNL) tesz a mondaton belüli egyeztetésre, a szöveg a Júlia- és Romana-füzetek stílusában íródott, melyben Margittay Edina és Balajthy Dénes szerelmi históriájában merülünk el szügyig.

Több sportos mondat is van benne, az alábbiakat választottuk:

"Szinte alvajáróként nem is tudta hogy jutott el a kellemes ’Condi’-teremig, ahol a pezsgő zenére Edina 100 %-ig megnyugodott felajzódott érzékeitől. Ugrálás közben az járt eszében csillapíthatatlanul, hogy ’porcukor’… ’porcukor’, miközben a fiatalos és kisportolt tornatanárnő vezényszavai folytán kilazultak az izmai sorban."

A 2017-es Létbüfé c. kötet megjelenésekor írtunk már cikket arról, hogy Parti Nagy Lajos a teniszt és az Eurosportot is beleírta a lírai teremtménye, Dumpf Endre kalandjaiba. Az idén januárban elhunyt Morcsányi Géza, a Líra Kiadói Csoport korábbi igazgatója, a Magvető egykori legendás igazgatója beszélgetett Parti Naggyal a hat évvel ezelőtti Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron, és az utóbbi idők legnagyobb olvasmányélményének nevezte a Létbüfét.

Morcsányi Géza a Magvető Kiadó Arsene Wengereként mutatta meg, milyen egy igazi klubvezető

Létbüfé (részlet)

"túlvilági teniszpályák
veres haja fakón fáj át
az égbolton s tekergőzi
át magát a csendes őszi
estén s ki ez estét lakja
a föld csak az ég salakja
s rajta minden csak tenisz
az eurosport kis darabja
a labda is az ember is
egy ütőről fakadtomban
messze szállok alattomban
s mindeneken átüt nyomban
pukkanásunk lenge kis
zajzata a gyászfasorban"

Parti Nagy Lajos és Morcsányi Géza a 2017-es Margó fesztiválon © Németh Dániel/Margó

Fotó: From Official Website

A 2019-es Félszépben a szerző maga válogatta kötetbe 1995 és 2018 között különböző lapokban megjelent írásait. A 2007-es Márczius Ida című szövegből megtudhatjuk, hogy PNL valaha rendszeresen futott.

"Futok a Margitszigeten, este fél tíz, immár túl március zaklatott idusán… Futás közben mindenfélék járnak az ember agyában, a kilógó nyelvhús izomláza, tán erről kéne írnom, eléggé kézenfekvő tárgy. Kézensajgó… Erős túlzás a futás is, vánszorgó kocogás, ez a pontos. Vagy hogy vontatódom általam, szárazföldi önuszály. Aki futóval találkozom, elsuhan mellettem, mint a nyúl. Egy ideje a budai oldalon kezdem a sziget-kört, s aztán a pestin jövök vissza, a Margit hídig."

Miről beszélünk, amikor futásról beszélünk? Nádas, Ottlik és egy másik Esterházy megmondja

A futásról Parti Nagy a szép emlékű Kultúrház c. műsor 2008. május 27-i adásában is beszélt.

"El kéne járni minden nap úszni, hetente mondjuk azért kétszer kimegyek a Szigetre futni, de többször már nem, pedig jó lenne. Nagyon jó tud lenni, mikor az ember késő este kimegy és fut a Margitszigeten.

Reggel nagyon rozsdás még az ember, azt tapasztaltam, ha reggel futok, akkor nagyon jó utána, meg szépen beindul a nap, csak akkor végképp olyan az ember, mint egy teve. Estére pedig bejáratódott valahogy, este kifutja magából a napot, az még jobb. Sötétben nagyon jó futni a Szigeten."

Félszép, vagy tán egészen az © Tóth László/Jelenkor folyóirat

Fotó: facebook

Egy másik, 2015-ös Szabó Tibor Benjáminnal folytatott beszélgetésen elárulta, hogy "néha futok a Szigeten, próbálok (kéne) hetente kettő, három Szigetkört, ez is feltöltődés”.

Ahogy a 2005-ös Talán a kérdezés – írások Bertók Lászlóról c. kötetben a Protestáló pillanat címet viselő írásban is felbukkan a futás, az irodalom és a verseny viszonyában, Ottlik szellemét is megidézve.

"Persze a viszonyításoknak, a leg-eknek nincs sok értelmük, hisz az irodalom mégsem versenyfutás, ahol az egyik országos csúcs automatikusan megsemmisíti a másikat. Elegen elférnek a dobogó tetején, második és harmadik fokán, és sokan a dobogó körül.

Ha mégis vannak 'győztesek', akkor csak azon kevesek közül, akiknek rég nem a másokhoz viszonyított eredmény, a pillanatnyi pozíció s az efemer tapsok a fontosak, hanem a táv maga, a futás önmagukhoz képest, a futás milyensége és minősége, a kéz- és fejtartás, a természetes levegővétel.”

Parti Nagyot egy időben sokat fotózták ebben a zöld ingben © Kincses Gyula/Magvető

Fotó: facebook

A 2012-es Plüss fel napból kiderül, a költő figyelemmel követte a londoni olimpiát, igen szorosan. A konkrét sportszámokon túl az olimpia eszményéről is ír.

"Kajakdöntőket nézek újra és újra, meg ahogy a magyar női vízilabda-válogatott hősiesen és hiába kapaszkodik Ausztrália után, nézem a hármasugró Christian Taylort, aki három jó gyakorlatával bőven túlugrana egy 50 méteres medencét, végül a három jamaicai futót, akik Usain Bolttal az élen megnyerik a 200 méteres síkfutás döntőjét.

Több mindenről írnék, többszéknyi tárgyról, végül, érthetően, az olimpia padja alá esem. Beszív és nem ereszt, a megnyitó estéje óta nincs napom olimpia nélkül, hol hanggal, hol lenémázva suhan körülöttem a megunhatatlanul monoton spektákulum, suhan, folyik, hömpölyög a különféle, szemem ügyében lévő képernyőkön.

Nem vagyok függő, mégis kenyai futók csontos nevetésével, kézilabdakapusok, konkrétan a zseniális Fazekas megszállott tekintetével álmodom. Ahogy telnek a napok, lassan és biztosan összefolynak a részletek, az egész marad meg, az egész kivételessége és kavargása. Nézem, és egy percre sincs kedvem mögéje nézni, pláne kinézni belőle. Tudom, sportdiplomácia, üzlet, tudom, hogy pénz, elmondhatatlanul sok pénz, politikai ugródeszka és divatbemutató, utolérhetetlen médiashow, tudom."

Fazekas Nándor zseniálisan védett a londoni olimpián

Fotó: AFP

"Mégis, talán az egyetlen igazán közös eseménye az emberiségnek, ami ad valamiféle közösségillúziót, magyart is, európait is, még tán a világközösség illúzióját is egy pillanatra. Miután leírom a szót, hogy 'emberiség', hosszan nézem. Keresem rajta a pátosz maradékát, és nem találom. Az emberiség minél inkább lóg egymás üzenőfalán, annál kevésbé tudja, milyen is, micsoda is, mint emberiség.

Mégis, az olimpia, mint valami globális jó. A londoni megnyitó estéjén például kifejezetten jó volt európainak lenni, s jó volt magyarnak lenni, és jó ma is, valahányszor bárki honfitársam odaáll, és többéves iszonyatos munkával a háta mögött megcsinálja vagy nem csinálja meg, amiért kiment Londonba.

A Himnusz egy olimpiai eredményhirdetéskor van a legjobb helyen."

Fotó: facebook

"Mikor ma dolgozni kezdtem, még meg se száradt Risztov Éva úszódressze, aki rajt–cél győzelemmel, négy tized másodperc előnnyel nyerte a távúszást. Tíz kilométer után egy villanás döntött. A mérhetőség kegyetlen, egy köröm hegyén, egy többméteres hajó kisujjnyi darabján múlik az aranyérem, mert tetszik, nem tetszik, az első visz mindent, a média figyelmét, a kivételes helyet a sporttörténelemben, mindig mindenhol az első, értem is, nem is, az ezüst- vagy a bronzmosolyok boldog keserűsége hamar elhalványul és elfelejtődik."

Parti Nagy Lajos életműve és hatása viszont nem halványul és felejtődik el.

Ahogy Simon Márton írta (mondta) Pilvaker c., 2012-es slam szövegében:

"És a hang kitart, bárha a szikla ledől/Mert party van, Parti Big Lajos forevör"