Az FTC elérte őszi csúcsformáját, az OSC-től extra kell a finálé második felvonásán

Ezt Madaras Norbert, a Ferencváros vízilabda-szakosztályának elnöke nyilatkozta honlapunknak tavaly nyáron a vele készített interjúkban. Ezt akkor túl sarkosnak gondoltuk, de az újbudaiak több idei kulcsmeccseit látva már többeknek lehet ez az érzésük. Pláne, hogy mélyen egyetértünk Varga Dániellel abban, hogy egy mérkőzést, alakuljon az bárhogyan is, nem érdemes önmagában vizsgálni, csak egy nagyobb folyamat részeként.

Az OSC csúnyán veszítette el a szezonja három eddigi legfontosabb mérkőzését. A Szolnok elleni decemberi Magyar Kupa-elődöntőt abszolút favoritként várta, de a több játékosa nélkül kiálló Dózsa meglepetésre 15-11 arányban jobbnak bizonyult. Azt a partit Manhercz Krisztián és Varga Dániel szerint is a fővárosiak hozzáállása miatt, mentális okokból veszítette el.

A Hannoverrel vívott, a Bajnokok Ligája nyolcas döntős szereplésért vívott áprilisi csoportrangadót 17 gólt beszedve bukták el Manhercz Krisztiánék. "Az nem kérdés, hogy edzői pályafutásom legrosszabb mérkőzése volt, feltételezem, a játékosaim nagy részének is.” – említette az Eurosportnak a hatalmas gyomros után Varga Dániel.

Pénteken pedig 18-9-re kiütötte az OSC-t a Ferencváros a Komjádi uszodában. Ilyen komoly vereségek után kellene felállnia a padlóról - a fúgából - a XI. kerületieknek, hogy egyenlítsenek a fináléban, illetve, hogy ha az nem is sikerül, legalább a méltóságukat megőrizve fejezzék be ez az idényt.

Ha csak ezt fent említett három rangadót vizsgáljuk meg, láthatjuk, hogy mindegyik alkalommal rengeteg gólt kapott az OSC. 15, 17 és 18 találatot benyelve nem lehet meccset nyerni ezen a szinten.

És ez bőven túl mutat azon, hogy a magyar OB I első négy csapata közül az OSC-nek vannak a legkevésbé minőségi bekkjei. A gárda rendszerszintű védekezése nem működött, miközben túl sok volt a ki nem kényszerített hibák száma is ezeken a találkozókon. Ide tartoznak a pontatlanul befejezett támadások, de mindezeket megelőzve a rossz döntések is.

Maradjunk a magyar bajnoki finálé első felvonásánál.

Olyan, számukra kedvező mismatch-eket hagytak kihasználatlanul Salamon Ferencék, mint amikor 4-2-nél Nemanja Ubović bekkelt Hárai Balázson, vagy amikor 8-5-nél Varga Dénes szintén Hárai Pufin. Még csak a centerpassz kísérletéig sem jutottak el a vendégek, hanem ellőtték a labdát eredménytelenül.

Nyilván az OSC védekezésén ment el a meccs, de az is sokatmondó, hogy kulcsjátékosaik közül a Burián Gergő, Csacsovszky Erik, Vigvári Vince trió 0 góllal, 14/0-s lőlappal zárta a partit. Miközben Salamon Ferenc hozta magát a triplájával, Sziládi Kristóf pedig nem várt módon szintén hármat lőtt, ráadásul extra módon (például rosszkéz-szélről Varga Dénesről), kettejük eredményes játéka nem hogy az üdvösséghez kevés volt, még a tisztes helytálláshoz is.

Ez egy ilyen nap volt az OSC számára, csak hogy már több ilyen meccse akadt ennek a csapatnak az utóbbi hónapokban.

A másik oldalon pedig a Ferencváros az őszi, kitűnő formáját hozta. Nem csak az eredmény, a mutatott teljesítmények közti különbségek - egyéni és csapatszinten egyaránt - azt mutatták, hogy pénteken nem volt egy súlycsoportban a két fél. Nehézsúly vs. pehelysúly.

E sorok írója nem is tudta értékelni aznap a Fradi kiemelkedően jó játékát, vissza kellett néznie másnap a televíziós közvetítést, annyira megdöbbent a Komjádi lelátóján ülve a minden szinten hatalmas differenciától (és erre még rátett egy lapáttal az iszonyat mennyiségű kiállítás).

A Fradi többször igazolta az idényben, hogy nagyon sokkal van még a magyar elitszint felett is. Szervezettségben, háttérben, menedzselésben – ezt eddig is tudtuk. És még úgy is simán nyert a döntő első felvonásán, hogy tavaly nyár óta Varga Zsoltnak kellett új csapatot építenie, amiben láthatóan rendkívül jó.

Ahogy az Varga Dani is, nem jópofizásból méltattuk eddig sem ezen a felületen annyiszor. De pénteken a Nyéki Balázs vezette FTC is lejátszotta az OSC-t minden téren. A zöld-fehérektől tényleg szinten minden vízbe ugró pólós kiemelkedően teljesített.

Jansik Szilárd és Vigvári Vendel kitűnő játékát már méltattuk, és nem csak az öt-öt góljuk miatt. Jansik Szili 2022 egyik, ha nem a legjobb magyar vízilabdázója eddig, szuper, amit elöl, hátul, oldalt, fent és lent művel a Ferencvárosban és a válogatottban egyaránt.

Szili kiállítást is kiharcolt az OSC-vel szemben, Varga Dumi ötméterese előtt ő adta a passzt centerbe Vámos Mártonnak. Többször is megúszott, még a mérkőzés végén is maradt erre ereje. Minden hangszeren játszott, ahogy Szabó Zoltán mondta a tévében, a Fradi 11-sének lábtempóját is kiemelte, hogy milyen sokáig fent tud maradni lóba közben.

Vigvárinak nem sikerült túl jól a podgoricai Világliga-döntő, de ezen a meccsen megint igazolta, hogy elbír nagyobb terheket is, kíméletlen befejezője volt csapata emberelőnyeinek.

Varga Dumi vérbeli karmesterként irányított, diktálta a tempót, és úgy osztogatott, mintha nem lenne holnap. Ha jól számoltuk, hét (7!) gólpasszt jegyzett (lehet, hogy csak hatot, úgy is jó). Ja, meg dobott három gólt is azért.

Luca Damonte is remekelt a harmadik negyedben, asszisztokkal látta el egymás után társait, majd dobott egy nagy gólt is, a záró nyolc percben pazar ejtéssel is jelentkezett, mindhárom lövését gólra váltotta. Az FTC játékosai gyorsabban gondolkodtak és játszottak, minden momentumot kihasználtak, amit csak lehetett. „Játszik a Fradi!” – énekelte a zöld-fehér szurkolótábor, és tényleg.

Az OSC-től tavaly bravúrnak számított az OB I-es és az Eurokupa-döntő is, idén az eddigi tendenciákat látva minden eddiginél nagyobb mértékű felülteljesítés szükséges Manhercz Krisztiánéktól, hogy legyen esélyük egy harmadik felvonást kiharcolniuk a bajnoki fináléban.

Ezt Varga Dani a maga sajátos stílusában így mesélte el a VLV-nek:

Itt tartunk most, folytatás röpke 10 nap múlva, május 18-án.

---

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.