Ma a foci-vb-n: egyre nagyobb a tét, Messi és a holland válogatott is a negyeddöntőért küzd

A közel két héten át tartó felvezetés után elkezdődik a katari labdarúgó-világbajnokság legizgalmasabb része, az egyenes kieséses szakasz. Rögtön az első napon pályára lép két sztárcsapat: a háromszoros vb-döntős Hollandia, illetve a kétszeres világbajnok Argentína.

Papíron ők számítanak a mérkőzés esélyeseinek, de rengeteg meglepetést láttunk ezen a tornán, nem egyet a Lionel Messiék skalpjára vadászó ausztrálok követtek el. Amerika továbbjutása pedig talán nem is lenne szenzáció az eddig látottak alapján…

Louis van Gaal csapata finoman szólva sem volt meggyőző a csoportkör alatt, de gyengécske A-csoportban a félgőzös játék is bőven elég volt a továbbjutáshoz. Ennek a holland csapatnak talán jobban állna, ha második szándékból kellene futballoznia, ám az Egyesült Államok ellen – vélhetően – neki kell majd kezdeményeznie, miközben a gyors amerikai támadók megfékezése is fontos feladat lesz.

Ha már ők szóba kerültek, jó hír az USA számára, hogy az Irán ellen győztes gólt szerző, de sérülés miatt lecserélt Christian Pulisic bevethető lesz. Az amerikai szélső sérülése olyannyira megihlette az internetezőket, hogy a sajtótájékoztatón neki kellett tiszta vizet önteni a pohárba. Szóval ma már azt is tudjuk, hogy az iráni kapussal való ütközésekor sem átmeneti, sem maradandó péniszkárosodást nem szenvedett.

Hollandia továbbjutásának a PSV 23 éves támadója, Cody Gakpo lehet az egyik kulcsa, aki valamennyi csoportmeccsen betalált, így három találattal a góllövőlista élén áll. Mellette Frenkie De Jong nyújtott kimagasló játékot, csapatként pedig a védekezés jelenti a hollandok erősségét: három meccsen csupán egyszer vették be a kapujukat. Van Gaal számára jó hír lehet, hogy Memphis Depayra ezúttal is kezdőként számíthat.

Az USA a története során kétszer játszott negyeddöntőt vb-n, legutóbb 2002-ben. Most viszonylag optimisták lehetnek a szurkolóik: a csapatuk jól szerepelt a csoportmeccseken, akcióból például még nem vették be Matt Turner kapuját. Ez nem rossz előjel az egyenes kieséses szakasz előtt, ahol a stabil védelem aranyat érhet; sokszor a szó legszorosabb értelmében, de az amerikaiak esetében már egy negyeddöntő is nagy eredmény lenne.

Lionel Scaloni mindenkit óvatosságra intett, aki már előre beírta a győzelmet Argentína neve mellé, mivel ő nehéz mérkőzésre számít. A szövetségi kapitány visszafogottsága érthető a szaúdiaktól elszenvedett vereség után, azóta viszont egy nyögvenyelős és egy tulajdonképpen sima győzelemmel javított Argentína. A Lengyelország elleni magabiztos siker nem teszi topfavorittá az argentinokat, a tendencia mindenesetre pozitív volt ezen a tornán.

Mexikó ellen még csak Lionel Messi zsenije mentette meg Argentínát, a lengyelek ellen viszont már csapatként funkcionálva gyűjtötték be a három pontot. Julián Álvarez és Enzo Fernández játéka határozottan jót tett a Copa América-győztesnek, még az is belefért, hogy Messi tizenegyesét kivédte Wojciech Szczęsny az első játékrészben. Mindenesetre a kezdeti feszültség oldódni látszik, ami láthatóan jó hatással van a játékra.

Ausztrália a története során csupán második alkalommal élte túl a csoportkört a világbajnokságokon, ám ez a mostani sokkal váratlanabbul jött, mint a 2006-os. (Amikor egyébként a későbbi győztes Olaszországtól kaptak ki a 16 között.) Előzetesen az ausztrálokat tartották a mezőny egyik leggyengébb csapatának és keretének, ám a franciáktól elszenvedett 4-1-es vereséget követően Tunéziát és Dániát is sikerült 1-0-ra megverniük.

Most, hogy messze túlteljesítették a várakozásokat, az ausztrálok számára minden további már a bónusz kategóriába tartozik. A két válogatott egyébként hétszer játszott egymással mostanáig: 1994-ben az interkontinentális pótselejtezőben 1-0-ra nyertek az argentinok az 1-1-re végződő odavágót követően. 2005-ben a Konföderációs-kupán is összecsapott a két válogatott, ekkor 4-2-re győzött a dél-amerikai csapat.