A Tottenham-drukker Salman Rushdie örült Lionel Messi vb-sikerének, a merénylője pedig Novak Djokovicra emlékeztette őt

Tavaly jelent meg magyarul a világhírű író, Salman Rushdie Kés című memoárja, melynek központi témája az ellene elkövetett, 15 késszúrásos merénylet. De nagy örömünkre a sport is felbukkan a lenyűgöző kötetben. Ez adta az ötletet, hogy a Joseph Anton és Az igazság nyelvei c. könyveiből is kiválogassuk a sportos szövegeket. Futball, tenisz, baseball és krikett is szerepel Rushdie műveiben.

Salman Rushdie 2024-ben Berlinben © Tobias Schwarz

Fotó: AFP

"Hölgyeim és uraim! Ma este bemutatjuk a Kafka motorját, korunk legnagyobb regényét. Természetesen az Ön könyvei után, Mr. Rushdie, amelyek szintén nagyon jók!" – hebegte Renée Zellweger (és magyar hangja, Udvaros Dorottya) a 2001-es Bridget Jones naplója című filmben, egy fogadáson, ahol a címszereplő pont cikkünk főszereplőjétől kérdezte meg, hol van a wc.
Az örökös Nobel-esélyes író, az indiai-brit-amerikai Salman Rushdie a kortárs világirodalom kiemelkedő alakja, olyan világhírű regények szerzője, mint Az éjfél gyermekei, a Sátáni versek, A mór utolsó sóhaja, a Hárún és a Mesék Tengere.
A 77 éves szerző rajong a sportért, ebben a cikkben két pazar memoárja, a Joseph Anton és a Kés, valamint Az igazság nyelvei című esszékötetének sportos motívumai közül válogattunk. Illetve kivonatoltuk az 1999-ben a New Yorkerben megjelent briliáns The People’s Game c. esszéjét, melyben elmesélte, hogyan lett belőle Tottenham-drukker még az 1960/1961-es (!) idényben.
Lévai Balázs Bestseller c. műsorában, illetve az interjú könyvben (Európa, 2008) is megjelent Imádok történeteket mesélni c. szövegében Rushdie így fogalmaz arról, hogy miért lett belőle író, és nem pedig sportoló:
"Nálam legalábbis így kezdődött: azért akartam írni, mert imádtam olvasni. Másrészt pedig elég jó tanuló voltam, különösen irodalomból, úgyhogy az írással sem volt különösebb problémám. És tudja, hogy van ez, általában ami megy az embernek, az kezdi el vonzani. Biztosan ezért van, hogy sosem akartam például atléta lenni, abban ugyanis sohasem jeleskedtem különösebben."
picture

Tottenham and Chelsea pay tribute to Pele ahead of EPL matches

Videó forrása: SNTV

Salman Rushdie 1961 óta (!) Tottenham-drukker

Rushdie nem sokkal azután, hogy 14 évesen Londonba érkezett, hogy ott folytassa tanulmányait, szenvedélyes Tottenham Hotspur-szurkoló lett – mindez az 1960-as évek elején történt.
Már esszéje elején leszögezi, hogy "a futball a munkásosztály önkifejezése". Ebben az álláspontjában pedig hasonlít a zseniális Ted Lasso c. sorozat klubtulajdonosára, az AFC Richmondot irányító Rebecca Weltonra, aki a 3. évad 10. részében lenyűgöző és szenvedélyes beszédében érvel a Szuperligát leképező Akufo-liga ellen.
Salman 1961-ben utazott Londonba, ahol édesapja elvitte őt egy Arsenal-Real Madrid barátságos mérkőzésre, így Puskás Ferencet is láthatta élőben focizni. Az unalmas Arsenal nem tetszett a tinédzser Rushdie-nak, aki a hotelbe visszatérve azt kérdezte apjától, hogy találhatnak-e egy olyan angol csapatot, amelyik úgy játszik, mint a madridiak.
Néhány nappal később megnézték a Tottenhamet, és Salman szívét örökre rabul ejtette a Spurs. "A fiú, aki a végső sípszó után elhagyta a Spurs stadionját, a White Hart Lane-en, már nem volt néző. Szurkolóvá vált" – írja. Még a Twitteren is rendszeresen kommentálta kedvenc klubja szereplését a rá jellemző ironikus stílusban.
Az észak-londoni klub 1961-ben angol bajnok lett, amelyet azóta sem tudott megismételni. FA-kupát, Ligakupát, UEFA-kupát és KEK-et is nyert, de bajnokságot nem.
"Ezt jelenti szurkolónak lenni: évtizedekig tartó kiábrándultságon át várni, és mégsem lehet választani a hűség kérdésében. Minden hétvégén felütöm a sportoldalakat, és a szemem automatikusan a Spurs eredményét keresi.
Ha a csapat győzött, a hétvége gazdagabbnak tűnik. Ha a csapat veszített, fekete felhő telepszik rá. Ez szánalmas. Ez egy függőség. Ez egy monogám, halálunkig tartó szerelem" – fogalmazza meg parádésan a szurkolói lét lényegét. Az általa is olvasott és kedvelt Esterházy Péter is hasonlóan fogalmazott, ahogy az Arsenal-drukker Nick Hornby is a Focilázban.
George Graham irányítása alatt a Spurs 1999-ben megnyerte a Ligakupa döntőjét. A Wembley Stadionból kifelé jövet Rushdie-t felismerte egy szurkoló, aki integetett neki.
"Isten áldjon meg, Salman!" - kiáltotta. Rushdie visszaüvöltött, de visszaemlékezett, hogy nem azt mondta, amit mondani akart.
'Na, ő nem a mi csapatunkban játszik!’"
picture

Salman Rushdie 2012-ben megjelent memoárja Londonban, a Joseph Anton © Andrew Cowie

Fotó: AFP

Wimbledoni élmény Joseph Antonként

1989. február 14-én Rushdie-t felhívta a BBC újságírója, és közölte vele, hogy Homejni ajatollah "halálra ítélte". Ő első ízben hallotta a fatva szót. Mi volt a bűne? Az, hogy írt egy regényt A sátáni versek címmel "az iszlám, a Próféta és a Korán ellen".
Angliában emiatt házról házra kellett költöznie, felfegyverzett rendőrök védték. Álnéven kellett élnie, kedvenc író keresztneveiből (Conrad és Csehov) kölcsönzött, Joseph Anton lett belőle. Lebilincselő a magyarul 2012-ben, Greskovits Endre fordításában, az Ulpius-ház kiadásában megjelent szöveg, melyben elmeséli, hogyan élt tíz éven át, bujkálva. És bár emiatt kevésbé remélhettük, de még így is találtunk sportot ebben a memoárban.
Megtudhatjuk, egy barátja hogyan élte meg az 1990-es foci-vb Anglia-Hollandia mérkőzéséhez fűződő verekedést. Leírja, hogy egy partin miként hallgattatta el baseballos kérdésekkel, a Yankeesről beszélve Susan Sontagot.
Az Eurosport számára is a leginkább érdekes megjegyzése a teniszre vonatkozott. 1999-ben ugyanis személyesen látta nagyobbik fiával együtt az egyik wimbledoni elődöntőt.
"Születésnapján Szamín eljött a két lányával vacsorára, és Pauline Melville meg Jane Wellesley is, s néhány nap múlva ő elvitte Zafart Wimbledonba, hogy megnézzék, amint Sampras megveri Henmant az elődöntőben."
picture

Salman Rushdie a 2009-es US Open lelátóján © NICK LAHAM / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP

Fotó: AFP

Találkozás Muhammad Alival a tisztítóban

2022-ben adta ki a Helikon Az igazság nyelvei c. kötetét, melyben a 2003 és 2020 között megjelent Rushdie-esszéket olvashatjuk négy fordító (Bartók Imre, Greskovits Endre, M. Nagy Miklós és Turi Márton) jóvoltából.
A Próteusz és egyéb átváltozások c. szövegében is szerepel a baseball.
"Vicces, hogy mit vesz az ember magától értetődőnek. A föld lapos, az én házam az én váram, Isten nagy, a szülei szeretik az embert, a Red Sox (szinte) mindig megtalálja a módját, hogy veszítsen, és az ember nem ébred arra egy nap, hogy óriási bogárrá változott."
Két oldallal később pedig ez jön: "Még a Yankees kezdő felállásában sem tudunk egyetérteni, hogyan értsünk akkor egyet a világ dolgában?"
Egy önálló, hétoldalas esszé szól Muhammad Aliról, illetve David Remnick róla szóló A világ királya című könyvéről, amelyről igen jó véleménnyel van Rushdie.
"Amíg Ali meg nem jelent, soha nem érdekelt a boksz" – így szól a szöveg tételmondata, amelyben az író elmeséli, mennyire kedvelte minden idők egyik legnagyobb sportolóját. Akivel kapcsolatban SR a kurázsiját emeli ki (milyen jó szó is ez!). Kétszer is látta őt személyesen, először Los Angelesben, majd a Yankees stadionjában. Az első találkozás annyira jó sztori, hogy abból hosszabban idézünk.
"Soha nem mentem el Muhammad Ali egyetlen meccsére sem, de kétszer láttam őt. Először 2000-ben, meglátogattam az egyik barátomat Los Angelesben, és amikor elmentünk egy nyugat-hollywoodi tisztítóba pár ruháért, ott volt Ali is, mindössze néhány kísérővel várakozott, mint bárki más, hogy öltönyei körbemenjenek az automata szállítósínen.
’Mit csinálsz LA-ben?’ – kérdeztem tőle, bár sejtettem a választ.
A filmrendező Michael Mann abban az évben forgatta az Ali című életrajzi filmet, amelyben Will Smith játszotta a főszerepet. Valószínűleg ennek volt köze hozzá. Ali vigyora csintalan lett.
- Megtanítom Mr. Will Smith-t, hogy csinálja az Ali-sasszét – mondta. - Megtanítom táncolni azt a fiút.
Aztán fogta az öltönyeit, kisétált, mire mindenki szemében megfakult, majd kihunyt a csillogás, és én soha többé nem találkoztam vele."
Amerika legnagyobb irodalmi fesztiválja, a PEN Word Voices elnökeként is tevékenykedett Salman Rushdie. És még ennek is volt köze a sporthoz, egy film révén.
"Mindig úgy gondoltam, hogy valami Kevin Costner-i dolgot csinálunk a World Voices létrehozásával. Ez volt a Baseball álmok a PEN számára, és onnan vettük a mottót is. 'Ha megépíted, eljönnek majd.’"
picture

Muhammad Ali és Will Smith remek közös pillanata 2003-ban © Gregorio Binuya / Getty Images North America / Getty Images via AFP

Fotó: AFP

Serena, Djokovic, Messi

2022. augusztus 12-én Rushdie a politikai okokból üldözött írókról készült beszédet tartani New York állam egyik kisvárosában, amikor egy merényletet kísérelt meg ellene egy illető. Az író valahogy túlélte a tizenöt (!) késszúrást, de maradandó sérüléseket szenvedett, a jobb szemére például megvakult.
2024 tavaszán szintén a Helikon Kiadó jóvoltából olvashatjuk a támadást a középpontba helyező Kés c., egyszerre megrendítő és felemelő memoárját a szabadság fontosságáról. A kötet szerepelt a Time Magazin 2024-es éves, 100-as listáján.
Még ebben is megjelenik a sport. Találkozhatunk benne asztalitenisszel: "Pingpongoztam fele annyi idős írókkal, mint én, és nem vallottam szégyent."
Mivel Salman Rushdie 2000 óta New Yorkban él, felbukkant már a US Open lelátóján is. Mint kiderült, sokakkal együtt ő is sajnálta minden idők egyik legnagyobb sportolója, Serena Willams visszavonulásának hírét. "Augusztus 9-én, kedden olvastuk, hogy Serena Williams úgy tervezi, a U.S. Open után visszavonul. Egy korszak vége, gondoltuk, ahogy mindenki."
A merénylete utáni otthoni rehabilitációja alatt sokat tévézett, így sportrajongójaként kapóra jött neki 2022 végén a labdarúgó-világbajnokság, amelyet Argentína nyert meg – Rushdie nagy örömére.
"A Rushdie-Griffiths-rezidencián azonban december óta egyfolytában javult a hangulat. A tévében a világbajnokságot közvetítették, és majdnem az összes meccset megnéztem. Lionel Messi Argentínája lett a világbajnok, aminek örültem."
Meglepő felismerést adott a könyvben merénylőjéről, akit a tenisz egyik legnagyobb alakjához hasonlított: "Eláll a füle. Keskeny arca van, haja és szakálla rövidre vágva. Kicsit Novak Djokovicra, a teniszezőre emlékeztet."
Ahogy arról fentebb is írtunk, Rushdie elveszítette a jobb szeme világát az őt ért brutális támadás következtében. Felidézte a neves indiai krikettező, Mansoor Ali Khan Pataudi történetét, aki egy autóbaleset következtében elveszítette a (szintén) jobb szemét, de megtanult fél szemmel játszani. Ő lett Rushdie példaképe a vele történtek után.
picture

A Kés című memoárjának magyar kiadása © Helikon Kiadó

Fotó: Facebook

Minden kritkettrajongó - de a játék minden indiai követője biztosan - tudja, hogy Manszúr Alí Khán, Pátaudi apró fejedelemségének navábja, avagy uralkodója, akit ’Tigris’, vagy Angliában némelyek ’Zöldfülű’ néven emlegettek, az egyik legfényesebb csillaga volt a sportnak, rendkívüli érzékű ütőjátékos, India csapatkapitánya és végtelenül elbűvölő férfi, aki egy Sarmilá Thákur nevű filmcsillagot vett feleségül, és két további filmcsillag, Szef és Szóhá Alí Khán apja.
Ám néhány hónappal azelőtt, hogy híres nemzetközi sportkarrierje elkezdődött, alig húszéves korában autóbalesetet szenvedett, és elveszítette fél szemét. Nehéz volt elhinni, hogy egy félszemű ütőjátékos, még ha kivételes tehetségű is, szembe tud szállni olyan félelmetesen gyors játékosok dobásával, mint amilyen Wes Hall és Charlie Griffith az Antillákról, amely az indiai csapat következő ellenfele volt.
De ő játszott, méghozzá jól, és kijelölték csapatkapitánynak - akkor a valaha volt legfiatalabbként bármely krikettnemzetben -, s így kezdődött dicsőséges karrierje. Úgy döntöttem, hogy a Tigris lesz a példaképem. Ha ő szembe tudott szállni Hall és Grifitth kegyetlen gyorsaságával, én is képes leszek vizet tölteni egy pohárba anélkül, hogy mellé önteném, átkelni a zebrán anélkül, hogy beleütköznék a járókelőkbe, és általában félszeműként működni a világban."
Tavaly ősszel újabb műve érkezett meg a Helikon Kiadó gondozásában, Diadalváros címmel. A könyv Rushdie 15. regénye; angolul 2023-ban jelent meg, és ez volt az első kiadott műve a 2022-es merényletet követően.
Ő és író, költő felesége, a nála 31 évvel fiatalabb Rachel Eliza Griffiths pedig a körülményekhez képest boldogan él New Yorkban.
(Köszönjük Viló Zsófiának a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségét!)

  • Szeretnél értesítést kapni a téged legjobban érdeklő cikkekről, videókról? Töltsd le az Eurosport Applikációt (AndroidApple)!

Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés