Djokovic és a felirat a kamerán - Egy "elfogadhatatlan politikai, irredentista üzenet" margójára

Szivecskék, aláírások, poénok, köszi, puszi... vagy épp egy politikai üzenet? Annyi mindent láttunk már a teniszmeccsek után a kamerára írva, annyiféle magyarázat és történet volt mögöttük, hogy fejben tartani is nehéz őket, de amikor valaki beletenyerel egy közéleti méhkasba az üzenetével, az egy darabig biztos, hogy téma lesz.

Novak Djokovic most üzent, a méhkas pedig igencsak felbolydult a mondanivalójától, noha nem először nyilvánult meg így a szerb teniszező. Az idei Roland Garroson lejátszott első fordulós meccse után szerbül írt a kamerára, méghozzá azt, hogy „Koszovó Szerbia szíve, állítsák meg az erőszakot”.

De miért is problémás ez?

A kamera képét nemcsak a tv-s közvetítésben lehetett látni, a jelenlévőknek az óriási kivetítőkön is megjelent a cirill ábécé betűivel írt felirat. A magyarázatra pedig nem kellett sokáig várni, Djokovic a mérkőzést követő sajtótájékoztatón elmondta, mire gondolt, bár az interneten persze azonnal elterjedt, hogy az üzenetnek a koszovói zavargásokhoz lehet köze.

„Koszovó a mi bölcsőnk, az erőnk, országunk legfontosabb dolgainak középpontja" – mondta szerbül Djokovic a sajtónak.

„Egy koszovói születésű ember fiaként úgy érzem, hogy támogatnom kell népünket és egész Szerbiát” – folytatta.

A diplomáciai jellegű problémát az okozza, hogy Djokovic „Szerbia egészére" való hivatkozása egyértelműen a szerb kormány politikáját tükrözi, amely Koszovót továbbra is területének szerves részének tekinti, és nem ismeri el az ország függetlenségét. Az már csak olaj a tűzre, hogy a szerb álláspontot képviseli Oroszország is.

„Az álláspontom egyértelmű: ellenzem a háborúkat, az erőszakot és mindenféle konfliktust, ahogy azt mindig is kifejtettem a nyilvánosság előtt. Mindenkivel együtt tudok érezni, de ez egy kényes kérdés, a koszovói helyzet viszont precedensértékű a nemzetközi jogban" - tette hozzá a 36 éves játékos, aki azt is hozzáfűzte, ő nem politikus és nem is akar vitát generálni a szavaival.

Djokovic külön kiemelte, hogy a Garros szervezői nem keresték meg a kamera lencséjére írt üzenettel kapcsolatban, ő pedig továbbra is kitart a véleménye mellett, a fotót az üzenetről az Instagramon is megosztotta.

A történethez hozzá tartozik, hogy Djokovic Belgrádban nőtt fel, gyerekként átélte a NATO 1999-es bombázását, amelynek célja az volt, hogy véget vessen a Jugoszlávia akkori elnöke, Slobodan Milošević csapatai által a koszovói albánok ellen elkövetett atrocitásoknak. Saját elmondása szerint ő nem csak olvasott a történelemről, hanem már fiatalon a saját bőrén is megtapasztalta azt.

„Koszovó és Szerbia egy és ugyanaz” – olvasható a Novak Djokovic: Háború egy életen át című 2022-ben megjelent könyvben, amiben a szerző, Daniel Müksch szerint ez a mondat Djokovic sportolói hitvallása.

Djokovic családjának nagy része Koszovóból származik, így a múltban már többször is tett a fentiekhez hasonló kijelentéseket, amikor például 2008-ban, amikor Koszovó kikiáltotta a függetlenségét, és a szerb nacionalisták az utcára vonultak, Djokovic egy videóüzenetben biztosította a támogatásáról a hazájában tüntetőket – „készek vagyunk megvédeni mindazt, ami jogilag a miénk” – mondta. Később a Der Spiegelben is megerősítette a fenti véleményét, ami kísértetiesen egybecseng a mostani kijelentéseivel:

„Ez a családom és általában a szerb kultúra bölcsője. Egyáltalán nem bántam meg, amit tettem. Igazságot akarunk, de nem kapjuk meg” – mondta akkor, tizenöt évvel ezelőtt.

Ahogy Müksch könyvében is olvasható, az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásai a szerb nacionalisták nemzeti hősévé teszik Djokovicot, ami azzal, hogy egyébként ő is és a szurkolói is azt hangoztatják, hogy a sportot külön kell választani a politikától, vagy azzal, ahogy nem tartja magát politikusnak, furcsa kettősséget okoz.

Az, hogy Djokovic közszereplőként, ismert és elismert sportolóként alapvetően a háborúellenességet hirdeti, a béke szószólója kíván lenni, nagyon is helyénvaló. Ahogy Andrey Rublev a „No war, please” – szintén egy kamerára írt – üzenettel mutatta meg, hogy oroszként nem támogatja a háborút, egy különösen fontos momentum volt az elmúlt évben, ahogy Djokovic kiállása is lehetett volna az, ha nem most, és főleg nem így teszi meg.

Senki nem kéri, még egy világhírű sportolótól sem, hogy tagadja meg a gyökereit, az is elfogadható, ha valaki kiáll amellett, amiben hisz, viszont Djokovic 2008-as kiállása és a mostani között épp az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja az, ami a súlyos különbséget jelenti.

Amikor a szomszédban háború zajlik, egy olyan háború, ahol bizonyos területek megszerzése a cél, minimum baljósnak tűnik, ha egy olyan ismert figura, mint amilyen Djokovic, az oroszbarát Szerbia álláspontját hangoztatja egy ilyen kényes európai kérdésben.

Ennek egyszerűen nincs itt a helye és az ideje.

Djokovic nem politikus, viszont befolyásos, nem is akármennyire. Elég csak emlékezni a 2022-ben Ausztráliában történtekre (vagy hát nemtörténtekre), amikor covid-oltás hiányában nem utazhatott el az év első Grand Slam-tornájára. Az oltásellenesek ugyanúgy hősüknek tekintették a szerb sztárt, aki fittyet hányt a hatalom utasításaira, és kitartott az elvei mellett. A Forbes elég jól összefoglalta, milyen hatással volt a különböző oltásellenes csoportokra a szerb és a döntése, még Szerbián kívül is igazi kultuszt teremtett.

Nem kell politikusnak lenni ahhoz, hogy valaki hatást gyakoroljon a politikára vagy az emberek mindennapjaira. Mondhatja Djokovic, hogy a háború ellen beszél, hogy ellenzi az erőszakot és a konfliktusokat, de az ő cselekedetei ott, a párizsi salakon nem fogják megakadályozni a fanatikus rajongóit a tetteikben a koszovói utcákon. Djokovic üzenete, a Koszovó Szerbia szíve kis túlzással minden második kommentben szerepel a közösségi médiás posztjai alatt, persze úgy, hogy elegánsan elhagyják a végéről a Djokovic-üzenet második felét, hogy "állítsák meg az erőszakot".

Djokovic másfelől politikusabb a politikusoknál. A politikusok üzenetei csak ócska szólamoknak meg kampányszövegeknek tűnnek, a világ egyik legjobb teniszezőjének szavai kinyilatkoztatások, kapcsolódási pontok, vélemények, amikkel jó közösséget vállalni. Az a nagy helyzet, hogy Novak Djokovic vagy csúnyán alábecsüli a szerepét a világ dolgaiban, vagy tudatosan önti az olajat a tűzre.

Ha már az orosz kapcsolódást vesszük, a kérdés egy másik aspektusára is érdemes felhívni a figyelmet. Petrit Selimi, Koszovó volt külügyminisztere megszólalt a Djokovic-felirat ügyében, azt mondta, szerinte az üzenet, hogy Koszovó Szerbia szíve, egy „elfogadhatatlan politikai, irredentista üzenet".

„Ez alapján, ha holnap egy orosz játékos azt írja a kamerára, hogy 'a Krím és a Donbasz Oroszország szíve. Hagyjátok abba az erőszakot', akkor az úgy rendben van? Djokovic korábban is támogatta a szerb nacionalista ügyeket" – fejtette ki részletesebben a Twitteren.

Ráadásul Djokovicnak nemrég az édesapja viselkedése miatt kellett magyarázkodnia, Srdjan Djokovic ugyanis még az Australian Openen ünnepelt putyinista szurkolókkal és orosz zászlókkal, akkor, amikor már javában tartott a háború Ukrajnában.

A Roland Garroson a francia teniszszövetség (FFT) tájékoztatása szerint nincs mindenre kiterjedő szabályozás arra vonatkozóan, hogy mit mondhatnak vagy nem mondhatnak a játékosok, ahogy a Grand Slam-tornák közösen sem alakítottak ki ilyen szabályrendszert. A francia szövetség azt mondta, nem nyilatkozik, és nem is kíván állást foglalni a kérdésben.

A teniszvilág azonban valamelyest igenis állást foglal a politikai kinyilatkoztatások tekintetében, különösen azóta, hogy a Nemzetközi Teniszszövetség (ITF) tavaly tavasszal felfüggesztette Oroszország és Fehéroroszország tagságát a szövetségben, az orosz és fehérorosz játékosok azóta sem játszhatnak az országuk neve és zászlaja alatt, míg az Australian Open azt is megtiltotta a nézőknek, hogy orosz és fehérorosz zászlókat vigyenek a nézőtérre.

Az eltelt több mint egy évben számos esetben okozott problémát az oroszkérdés, legutóbb épp most, szintén a Roland Garroson, az ukrán Marta Kostyuk és a fehérorosz Aryna Sabalenka találkozója után.

Forrás: Reuters, CNN, EuroNews

---

A 22-szeres Grand Slam-tornagyőztes Novak Djokovic a Roland Garros második fordulójában Fucsovics Mártonnal találkozik, a meccset az Eurosport 1-en szerdán, várhatóan 20:15-től élőben mutatjuk. Ezt a találkozót, valamint a torna összes többi meccsét is reklámok nélkül, élőben és visszanézhetően lehet követni az eurosport.hu-n és az Eurosport okoseszközökre letölthető applikációjában.