Osaka az érzékenységével jelzi, mennyire veszett a világ, és kéri, csináljunk már végre valamit

Kálmán Laci

Publikálva 14/03/2022 - 10:07 GMT+1

Naomi Osakának csúnyán beszóltak a második fordulós meccsén, Indian Wellsben, ami azért teniszmeccsen nem teljesen normális. A korábbi világelső ettől teljesen összezuhant, ami jelzi, hogy mentálisan továbbra is sérülékeny, ugyanakkor ez az egész azt is megmutatta, mennyi félelem, frusztráció és neurózis halmozódott fel a világban. Az együttérzés pedig szinte teljesen hiányzik.

Naomi Osaka

Fotó: Getty Images

Igaziból veszett a világ, és a tetejébe még érthetetlen is.

David Lynch 1990-es road movie-jának 20 éves főhősnője, Lula agyalgat így, mielőtt lelépne otthonról és belevágna élete nagy kalandjába.

A néző beszólása, valamint Osaka könnyei és teljes szétesése két egyértelmű tünete ennek a talán azóta még inkább veszett és beteg világnak. De nézzük, mi is történt pontosan.

Miami Open

Osakában sokáig benne marad majd a Garciától elszenvedett miami vereség

25/03/2024 - 14:49

Naomi Osaka elvesztette a szerváját a mérkőzés elején, Veronika Kudermetova következett adogatással, tehát nem történt semmi különös. Egy kedves néző azonban valamiért úgy érezte, be kell kiabálnia Osakának, hogy ’Naomi, you suck’, ami nyilván sokféleképp fordítható, mondjuk most úgy, hogy ’Te szar vagy’.

A kedves néző, aki ahelyett, hogy örült volna, hogy a covid-járvány után, ha egyáltalán utána vagyunk, ott lehet a világ egyik legnagyobb teniszstadionjában, és élőben nézhet meccseket, rosszindulatúan beszólt, bunkó módon viselkedett az egyik játékossal.

Ezt követően Osaka kérte a mérkőzésvezetőt, hogy vezessék ki a bekiabálót, ez azonban nem történt meg, a közönség közben egyértelműen a japán mellé állt. Ezután a korábbi világelső megpróbálta elkérni a székbíró mikrofonját, hogy szólhasson néhány szót a nézőkhöz és a bekiabálóhoz, azonban ezt a kérését sem teljesítették.

Osakát megviselte a közjáték, többször sírt a gémek között, és teljesen elvesztette a fonalat. 6:0-ra bukta az első szettet, és bár a másodikban már meccsben volt, végül 6:0, 6:4-gyel búcsúzott. Rendhagyó módon azonban a találkozó után, a győztes Kudermetovát követően, ő is mondott néhány gondolatot a közönségnek.

„Őszintén szólva kaptam már ilyen beszólást korábban is, és akkor az nem zavart” – mondta Osaka. „De, hogy pont itt, ahol Serena és Venus is kapott…, ha nem láttátok az erről készült videót, nézzétek meg. Nem tudom, miért, de bekúszott a fejembe, és újra és újra lepörgettem magam előtt… Próbálok nem sírni. Köszönöm mindenkinek, és gratulálok, Veronika!”

A Serena, Venus és Richard Williams elleni 2001-es szégyenletes, rasszista elemekkel tarkított incidenst most nem részleteznénk, aki szeretné felidézni, ITT megtalálja. Úgy gondoljuk azonban, hogy Osakát nem annyira ez az eset, nem annyira a múlt, sokkal inkább a jelen zaklatta fel.

Talán még mindig sebezhető mentálisan, ráadásul a világ egyre gyorsul, a közösségi médiából ömlik a sok szemét, tele vagyunk globális problémákkal, pandémiával, háborúval, melyek rengeteg félelmet és frusztrációt, neurózist szülnek. Türelmetlenek vagyunk, nem figyelünk egymásra, hiányzik a megértés, az együttérzés.

Osaka egy végtelenül érzékeny ember, még véletlenül se gondolja senki, hogy mentálisan gyenge volna. Aligha nyerne meg négyből négy Grand Slam-döntőt az, aki nem elég erős fejben.

Osaka érzékeny, bátor és kreatív, egy igazi game changer. Mert mégis ki másnak jutott volna eszébe odamenni a székbíróhoz, megpróbálni elkérni a mikrofonját, és magyarázatot adni a történtekre? Meccs közben próbált meg kommunikálni a közönséggel és azzal, aki őt megsértette. Igyekezett beszélgetéssel, odafigyeléssel és megértéssel fordulni a helyzet és az emberek felé.

Az az Osaka, aki köztudottan szorong a nyilvános beszédtől.

Érzékeny radarjaival észlelte a problémát, aki jelen esetben a frusztrált bekiabáló volt, a lelke és a teste is lereagálta a történteket sírás formájában, ő pedig igyekezett megoldást találni. Végül többé-kevésbé sikerült is neki, hisz a meccs után mégiscsak volt lehetősége és bátorsága is a közönséghez szólni.

Nem bántanánk most a bekiabálót sem, legalábbis próbáljuk nem bántani, hisz valószínűleg egy frusztrált valaki, aki maga is küzd a démonaival. Boldog ember ritkán kezdi el szarozni a pályán lévő játékosokat. Még akkor sem teszi, ha történetesen az illető nem szimpatikus neki.

Persze mondhatjuk, hogy Osaka csak örüljön, és tegye össze a két kezét, mert másutt háború dúl, így ő abszolút kiváltságos helyzetben van. Ez kétségtelenül így van, de ettől még nincs rendben, ami történt, és Osaka jogosan jelzett, hogy valami nem oké.

Ő csak érzi, hogy zavar van a rendszerben, és tetteivel folyamatosan azt üzeni, hogy kommunikáljunk, és ne féljünk elmondani, ha úgy érezzük, hogy valami szerintünk nincs rendben. Vagy ha éppen mi nem vagyunk jól. Olyan világban élünk, ahol ér nem jól lenni. És ha nem vagyunk jól, az nemcsak az egyén hibája, ha ugyan hiba egyáltalán, hanem az egész világé.

Ha megfelelően és eleget kommunikálunk, hátha kevesebb lesz a frusztráció és az agresszió, és ha így lesz, az Osakához hasonló hiperérzékeny emberektől is kisebb amplitúdóval jönnek majd a reakciók.

Több lesz a megértés, az együttérzés, és akkor tán kevésbé lesz veszett a világ.

Indian Wells