Miért nem találnak edzőt Európa sztárcsapatai?

Az idei nyáron számos nagy klub nevez majd ki új edzőt, jelenleg viszont kevés helyen látszik, mi lesz a megoldás. A Bayernt sorra kosarazzák ki a jelöltek, de a Manchester Unitednél sem biztatóak a kilátások, a Barcelona pedig végül le is tett a váltásáról. A sztárcsapatok már nem bíznak a feltörekvő edzőkben, a piac viszont így egyre szűkül, a bejáratott nevek pedig mindig kaphatnak új esélyt.

A Bayern München edzőkeresése lassan kezd egy kabaréra emlékeztetni.

Amikor a klub télen év végi hatállyal szerződést bontott Thomas Tuchellel, egyértelműnek tűnt a terv: jó bajor szokás szerint lecsapni a fantasztikus idényt futó rivális – ezúttal a még mindig veretlen Bayer Leverkusen – edzőjére, ezzel újabb évekre biztosítva a dominanciát. A gondok ott kezdődtek, amikor a friss német bajnokot irányító Xabi Alonso nemet mondott.

Azóta volt már jelölt az alig egy éve menesztett Julian Nagelsmann, aki inkább a német válogatott mellett köteleződött el hosszú távon. Tűnt szinte biztosnak Ralf Rangnick kinevezése, ő azonban az osztrák nemzeti csapat mellett döntött. Az egyre nagyobb kétségbeesés jelöltjei pedig Julen Lopetegui és Oliver Glasner voltak: őket két angol középcsapat, a Wets Ham és a Crystal Palace csábította el, illetve tartotta meg.

La Liga

„Mi egy irányba eveztünk” – Németországból kapott kritikát az „Alonsót magára hagyó” Real Madrid

15/12/2025 - 16:54

Hogyan lehetséges, hogy Európa egyik legnagyobb csapata, évtizedes stabil bajnoki uralommal és egy friss Bajnokok Ligája-elődöntővel a háta mögött nem képes kinevezni egy szakembert a kispadjára? Ha pusztán a Bayern járna ebben a cipőben, ez akkor is egy nagyon érdekes kérdés lenne, a helyzet viszont más sztárcsapatok esetében is fennáll.

A Jürgen Klopptól búcsúzó Liverpool nemrég hosszas keresés után Arne Slot mellett döntött, de továbbra sem sejteni például, ki lesz az Erik ten Hagot minden bizonnyal elküldő Manchester United új edzője. Vagy ott van a Barcelona esete, ahol a lemondó Xavi helyére annyira nehezen találtak volna új menedzsert, hogy végül egyszerűbb volt az egykori klublegenda maradását kikönyörögni.

Lehet amellett érvelni, hogy a jelenség oka pusztán az, hogy az említett klubok egyike sem tette vonzóvá a maga kispadját ez elmúlt években. A Barcelonánál anyagi problémák vannak, a Bayernnél vezetőségi káosz uralkodik, a Manchester Unitednél pedig idén már mindkét probléma fennállt.

Erik ten Hag utódja sem lesz könnyű helyzetben a Manchester Unitednél.

Fotó: Getty Images

Ott van viszont a Liverpool, amelyikre a fentiek egyike sem igaz. Mégsem tudták meggyőzni a piac legfelkapottabb nevének számító Alonsót, hogy vegye át a kispadot. Így érkezik az a Slot, aki ugyan remek munkát végzett a Feyenoordnál, de közel sem rendelkezik azzal az eredménysorral, mint Klopp annak idején, amikor a klubhoz került. Hasonló módon a Chelsea sem tudna igazán bizonyított edzőhöz nyúlni, ha úgy dönt a klub, meneszti Mauricio Pochettinót.

Ezt látva feltehetnénk azt a nosztalgiázó kérdést, hol van már 2015-16 nyara, amikor a PL sztárcsapatai olyan edzőket neveztek ki sorban, mint Klopp, Antonio Conte vagy éppen Pep Guardiola?

A valóság viszont az, hogy nem a tehetséges edzők fogytak el. Sokkal inkább a topklubok hozzáállása változott meg ahhoz, milyen edzőt szeretnének.

Az elmúlt évtizedben a szakadék, ami korábban is egyre csak bővült az európai foci csúcsa és akár csak a közvetlen alatta lévő szint között, még látványosabban nagyobb lett. A sztárcsapatok olyan kivételezett helyzetben vannak, hogy irányításuk össze sem hasonlítható bármilyen más munkával a futballban.

Látszólag ezt támasztja alá az elmúlt évek összes megbukott edzői kinevezése. Nagelsmann az újgenerációs edzők mintapéldányaként bukott meg a Bayernnél. Az angol topklubok közül az Arsenal néhány éve Unai Emeryben, a Chelsea tavaly Graham Potterben, a United pedig Ten Hagban látta a fantáziát, de hiába építettek mind remek csapatot egy (vagy több) szinttel lejjebb, egyikük sem vált be topklubnál.

Graham Potter kudarca is elriaszthatja a topcsapatokat a feltörekvő edzők kinevezésétől.

Fotó: Getty Images

A sztárcsapatok többsége így már csak a csúcson bizonyított győztesekben bízik. Ezekből a nevekből viszont épp a sikeres szintlépők hiányában egyre kevesebb van, az olyan arcok, mint Conte és Tuchel pedig már annyi kispadon megfordultak, és távoztak onnan viharos körülmények közt, hogy időnként nem találnak egyből új lehetőséget.

Egyetlen kivételként egykori – lehetőleg a klubhoz kötődő – játékosok kinevezésében bíznak a sztárcsapatok. Mikel Arteta az Arsenalnál nagyon bejött, ez pedig újabb löketet adott ennek a korábban is létező trendnek. Nem véletlen, hogy a Juventus nyáron valószínűleg Thiago Mottát nevezi ki, de egy sikeres féléves próbaidőszak után a Roma is Daniele De Rossit véglegesítette a padján.

Alonso ilyen szempontból is tökéletes választás lett volna, hiszen három topcsapatnál összesen 11 évet húzott le az európai foci csúcsán játékosként. Két egykori klubját, a Liverpool és a Bayernt most kikosarazta, jövő ilyenkor viszont talán épp a harmadiknál, a Real Madridnál lehet majd üresedés.

Az ő sikere viszont jelenleg nem egy minta eleme, sokkal inkább kivétel. A korábbi remek játékosok közül Cesc Fabregas kelti fel egyre inkább a figyelmet, de nem látszanak a tucatjával érkező ígéretes edzők, akik idővel átvehetik a legnagyobb csapatok kispadját.

Ebből kiindulva nem látszik, hogyan oldódnának meg könnyen az edző után kutató nagy klubok problémái. Ha Slot sikeres lesz Liverpoolban, esetleg a tavaly kinevezett Ange Postecoglu emeli új szintre a jövőben a Tottenhamet, az újra fellendítheti a felkapott másodvonalas edzők iránti érdeklődést.

Addig viszont továbbra is érdemes felkészülni az elhúzódó keresésekre, illetve Conte, Tuchel, de akár Jose Mourinho sokadik szerepvállalására is.

Forrás: részben The Athletic

UEFA Bajnokok Ligája

„Nem tetszett a bíráskodás” – Alonso szerint a játékvezetés is szerepet játszott a Real vereségében

08/12/2025 - 17:51

Labdarúgás

Ancelotti szerint nehéz csoportba kerültek a brazilok

06/12/2025 - 11:30