Népszerű sportok
Még több sport
Összes megjelenítése

Székely Kriszta: "Federerrel együtt sírtam a búcsúmeccsén"

Takács Márton

Frissítve 16/01/2023 - 12:56 GMT+1

Napjaink egyik legkiválóbb színházi rendezőjével, a Katona József Színház társulati tagjával, Székely Krisztával a balerina múltjáról, a sport iránti érdeklődéséről, a napi edzéseiről, teniszről, Roger Federerről, a csapatsportok fontosságáról, Csehovról beszélgettünk. Nagyinterjú Tesis a világ-sorozatunk 28. részében.

Székely Kriszta a Hedda Gabler olvasópróbáján © Horváth Máté/Katona József Színház

Fotó: From Official Website

Balett, tenisz, Roger Federer, Csehov. Tesis a világ-interjú Székely Krisztával.
Minden egyes katonás bemutatója eseményszámba megy. Elismeri a kritika, egyre nagyobb rajongótábora van a nézők között - írnánk, ha finoman akarnánk fogalmazni, de helyesebb, ha azt írjuk, hogy kultstátusznak örvend. Székely Kriszta 2015-ben szerződött a Katona József Színház társulatához, 2021-től a Művészeti Tanács tagja.
Olyan kiváló (zseniális) és sikeres előadásokat rendezett az ország első számú színházában, mint Henrik Ibsen: Nóra - karácsony Helmeréknél, Ithaka (Homérosz Odüsszeia című műve alapján), Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör; Anton Pavlovics Csehov: A Platonov. A múlt héten legújabb katonás bemutatójával (Henrik Ibsen: Hedda Gabler) Torinóban vendégszerepelt.
Január egyik esős napján ültünk le vele beszélgetni Tesis a világ-interjúsorozatunk 28. részében. Balerina múltja, annak élsporthoz hasonló jellege, a tenisz, Roger Federer, az általa végzett edzések, a színpadi sportteljesítmények és Csehov is szóba került.

"Gyerekként tanultam meg nagyon keményen dolgozni. Ezt minden sportoló ismeri. A klasszikus balett élsport tulajdonképpen." említetted Gyárfás Dorkának a WMN 2019-es interjújában. A rendszeresség és a komoly fizikai meló a közös pont, vagy miből áll a balett élsport jellege?
Több szempontból is van hasonlóság. A sportokat is gyakran nagyon fiatalon kezdik el azok, akik aztán később jelentős eredményeket érnek el. Már gyerekkorba belekerül így az ember egy teljesen más világba. Ez az egyik része a dolognak. Az intenzitás ès a versenyszellem a másik. Különösen férfi táncosok szoktak emellett érvelni, amiért őket megbélyegzik, mondvàn hogy ez egy túl nőiesnek és finomkodónak tartott dolog. Embert próbáló edzés tulajdonképpen. 10 éves képzés, amelyben a szombatokat is beleértve minden nap reggel 8-tól öt-hat órán keresztül az ember edz. Látszik is a táncosok fizikumán. Plusz van az egyénre, vagy a lélekre való hatás is, amit csak a sport tud megadni.
picture

Székely Kriszta © Dömölky Dániel/Katona József Színház

Fotó: facebook

Mi maradt meg az életedből mind a mai napig, amelyet a balettnek köszönhetsz?
Fura, ha ilyet mond magáról az ember, de szerintem elég nagy teherbírásom van. Most is sportolok aktívan, ez is hozzátartozik. Rendezőnek lenni fizikailag is kihívás. A terhelhetőségen kívül ad valamilyen szemléletet, megtanít a csapatjáték fontosságára. A célok kitűzése és elérése is olyan mentális dolgok, amelyekről el tudom képzelni, hogy onnan is hozom.
"A tánc meg a balett nagyon bezárt dolog volt, nem is tudok bezártabb dolgot mondani az élsportnál." – mondtad Péterfy Borival beszélgetve a WMN és a Katona Csak neked mondom c. sorozatában. A színház mint helyszín és közösség ehhez a bezártsághoz képest milyen számodra rendezőként?
Még zártabb, csak máshogy. A balettben és az élsportban is egy valamire fókuszál az ember, ami egyébként rendkívül jó érzés. Áldott állapotként gondolok vissza rá. Még fiatal gimnazistaként megállapítottam, hogy mennyire szerencsés vagyok, minden energiámat egy helyre fókuszálom, pontosan el tudom tervezni az életemet 35-40 éves koromig, és annyira sajnálok mindenki mást, akinek nincs a kezében egy ennyire biztos pálya.
Részben ugyanez volt, ami aztán véget is vetett ennek az egésznek. Hirtelen úgy éreztem, hogy rendkívül klausztrofób ez a kiszámíthatò élet, látnom kellett a világot és fel kellett borítanom azt a nagyon kötött rendszert, amiben éltem.
Aztán egyszer csak visszataláltam egy másik világhoz, ami hasonlóan zárt, és amikor az ember dolgozik benne, akkor hasonló csőlátással létezik. Ha pedig nagyon dolgozik, akkor eléggé el tud szakadni a hétköznapi élettől. Igyekszem figyelni rá, hogy néha ki tudjak ebből lépni. Néha szorongással tölt el, hogy közben mennyi minden történik a világban.
picture

Székely Kriszta az Othello olvasópróbáján © Horváth Judit/Katona József Színház

Fotó: From Official Website

D. Tóth Krisztának említetted, hogy "nálunk a családban volt egy vita, hogy balerina legyek-e vagy sportoló. Apukám szerette volna, ha teniszező leszek. Sportolóbb alkat vagyok, kevésbé vagyok egy hópihe." Miért nem lett belőled végül sportoló?
Ez pont a mai edzésen is eszembe jutott. Ebben nézetkülönbség volt a szüleim között, valahogy anyukám győzedelmeskedett. Most, hogy az egész után vagyok, tehát se balerina, se sportoló nem lett belőlem, viszont sportolok, tisztában vagyok a testi adottságaimmal és képességeimmel. Úgy gondolom, hogy az izomzatom sokkal jobban stimmelt volna az úszáshoz vagy a teniszhez. Amikor ilyenfajta nosztalgiákba kergetem magam, akkor látom, hogy valószínűleg közelebb állt volna hozzám valami kemény élsport.
A balettben nagyon ügyes és technikás voltam. Eleve magas, 181 centiméter vagyok, tehát nem alap balerina alkat. Gyorsan erősödöm, izmosodom, kettőt edzek egy nyaralás után, és kis tùlzàssal már ott vagyok, mint mielőtt elmentem. Amikor àlmodozom azon, hogy miben alakulhatott volna máshogy az életem, akkor el tudom képzelni, hogy a sport lehetett volna egy út, és ráadásul jó út lehetett volna.
Akkor, közben nem jutott eszedbe, hogy éles váltással inkább sportolj a balett helyett?
Mivel imádtam, a szüleim is kiegyeztek ezzel. Sikereim voltak, már amit egy ilyen iskola képzése alatt el lehet érni. Mindig ötös voltam, a csoport élén álltam. Akkor merült fel bennem az irányváltás gondolata, amikor a tükörben néztem magam, és láttam, hogy egyáltalán nem tudok egy kis virágszálra hasonlítani, nekem ez nem fog összejönni. A sportolóktól nem kérték, hogy mondjuk úszás közben mosolyogjanak és legyenek nagyon aranyosak, bájosak is, ne csak gyorsak. Lehet csak arra figyelni, hogy mit tudnak magukból kihozni.
picture

A Lipcséből a Chelsea-be - a Bundesliga sztárja a Premier League-ben folytathatja

"Heti háromszor–négyszer járok edzeni most is. Inkább teniszezőnek vagy úszónak kellett volna lennem… legalábbis ezt szoktam hinni, amikor sportot nézek a tévében." – ezt is Gyárfás Dorkának fogalmaztad meg. Milyen sportokat szoktál nézni a tévében? Nyugodtan mondj olyanokat is, amelyeket az Eurosporton követsz!
A nevelt fiam miatt elég sok focit nézek, neki a Chelsea a kedvenc csapata. A foci-vb-t is követtük, ezek mind jó közös programok. Ha az időm engedi, akkor szoktam teniszt is nézni. Azt úgy szeretem figyelni, hogy ha az egész tornát az elejétől a végéig tudom követni.
Január 16-tól adott a lehetőség az Ausztrál Opennel.
Igen, erre készülök, és úgy is néz ki, hogy menni fog. Tényleg szeretek végignézni egy tenisztornát.
Ha már itt tartunk, vannak kedvenc teniszezőid?
Vannak, de inkább még a saját generációmból, az újakat még figyelem. A Williams testvéreket és Nadalt is szeretem, szépen lassan el fognak tűnni a mezőnyből.
Téged is meghatott, szíven ütött Roger Federer visszavonulása?
Federerrel együtt sírtam, nagyon megható volt a búcsúmeccsén. Az egész csapat az volt, amelynek tagjai mögötte álltak. Elképesztő Federer teljesítménye, lehet is sírdogálni miatta. Mindjárt újra sírok.
picture

Ilyet is csak egyszer látni az életben: Federer és Nadal egymás mellett zokog az utolsó meccsük után

Mielőtt mindketten elkezdünk megint sírni miatta, éles váltással térjünk rá arra, hogy Tilla Propagandájában abban az edzőteremben is forgattatok, ahová rendszeresen jártál egy időben. "Abszolút otthon érzésem van már egy ideje, minden nap itt vagyok tulajdonképpen. Függő lettem, nagyon sok szempontból kell ez a mindennapi létezéshez." – mondtad a műsorban. Mik ezek a szempontok?
Most is napi szinten edzek, de máshogy osztom már be az időmet. Mivel már elköltöztem a városnak arról a részéről, nem járok abba az edzőterembe. A Tabánban van egy street workout pálya, ugyanúgy rá- vagy átfüggtem a használatára, mint az edzőteremre. Nagyon szeretem benne, hogy ha hideg van, ha meleg van, kint lehet lenni. Nyilván ilyen esőben nem.
Az Instagramra éppen a napokban tettél ki egy videót, amelyben Jordán Adéllal együtt sportoltok valamit otthon.
Adél jógát oktat, heti egyszer az én életembe is bekerült a jóga. Sokkal jobb így nyújtani meg a flexibilitáson dolgozni, mert az edzés végén azt amúgy el szoktam bliccelni. A yoga nagyon kemény és komoly dolog, régen nem tudtam ezt. Nincsenek olyan nagy súlyaim otthon, az edzőtermes időszakban elég kemény heavy weightlifting volt.
Mint abból az adásból kiderült, személyi edződ is volt. Ő olyasmi lehetett neked a gym-ben, mint ami te lehetsz a veled dolgozó színészeknek? Mentor, mester?
Berta Mónika, egy csodálatos edző, a mesterem, mentorom volt. A pályám elején elmásztam, hogy úgy mondjam. Rosszul ettem, nem figyeltem oda, kiment az életemből a sport. Mónitól sokat tanultam arról, hogyan érdemes ezt csinálni, hogyan tudok fejlődni és vigyázni magamra, tulajdonképpen egy teljes életmódváltást, vagy visszaváltást okozott, sokat köszönhetek neki.
picture

Székely Kriszta © Horváth Judit/Katona József Színház

Fotó: facebook

"Vannak dolgok, amiket megbántam, de egyetlen percet sem adnék oda amit sporttal, tánccal, jógával, kirándulással, mozgásssal töltöttem." – posztoltad az Instagramon egyszer. Üdítően sok olyan fotót, videót teszel ki a közösségi oldalakra, amelyek mind a sportolással (jóga, gyúrás, futás, bringázás, biliárd, csocsó) kapcsolatosak. Miért fontos számodra a sok testmozgás?
Tulajdonképpen elengedhetetlen része az életemnek. Ha külföldön vagyok, akkor is be van szerelve a szállásomon a húzódzkodó rúd. Úgy gondolom, hogy egységekből áll össze az ember, és ennek nagyon basic része a test. Ezek mind összekapcsolódnak. Amikor reggel egy órát rászánok a mozgásra, valóban győzelemmel indul a nap. Ennek szerteágazóan jó hatása van az ember személyiségére, közérzetére, a többi emberhez való viszonyára. Sosem merült még fel bennem edzés után, hogy 'na, ennek most mi értelme volt?' Művész vagyok és fel kellett ismernem, hogy hajlamos vagyok szétcsúszni, hedonista életet élni. A sport strukturál és mértéktartásra is tanít. Megérteti velünk a fejlődés mechanizmusát. Jobban is néz ki az ember tőle.
Ha viszont kimaradt, akkor azt megérezted a napod alakulásán?
Persze, ilyen is van. Például főpróbahéten naponta 12 órát, vagy még többet kell bent lenni a színházban. Ilyenkor egy hét kimaradhat az edzésben. Az ember nem is veszi észre, hogy miért olyan nehéz ilyenkor a mellkasa. De ha ilyenkor rendesen odavágom magam, akkor kitisztul minden. Egy edzés valójában nagyon egyszerű konstrukció. Annyi kell, hogy elhatározz valamit, és azt csináld meg. Terápiás hatású.
Ha a sportot vesszük alapul, színházi rendezőként egyszerre lehetsz vezetőedző és pszichológus. De mivel tagja vagy a Katona művészeti tanácsának is, mondjuk a sportigazgatói posztod is betöltöd. Melyek a legfontosabb tulajdonságok, amelyekkel szerinted egy rendezőnek rendelkeznie kell ebben a sokféle szerepben?
Amikor még tanítottunk Máté Gáborral, a színházat gyakran hasonlítottuk a focihoz. Érdekes, hogy sok olyan felvételiző szokott lenni az egyetemen, aki korábban valamilyen csapatsportot űzött. Nagy részben focisták vagy vízilabdázók.
picture

Székely Kriszta itt is a Hedda Gabler olvasópróbáján © Horváth Máté/Katona József Színház

Fotó: From Official Website

Reisz Gábor például.
Igen, hozzá hasonlóan a Miskolcon vezető színész Simon Zoli is vízilabdázott.
Rendezőként az a legjobb, ha az ember a csapat részének gondolja magát. Vagy odahelyezi, ha más poszton is játszik. Nagy baj, ha magamat máshová helyezem. A csapatkapitány is a csapat része. Tudni kell váltogatni, hogy az ember éppen milyen minőségében van jelen. Ehhez kell csapatszellem, mert sok ember van körülöttem, akikben bízom. Együtt csináljuk az előadásokat, miközben valamilyen magányban is van ilyenkor a rendező. Jó, ha az ember elég bátor és szabad, mert akkor tud olyan döntéseket hozni, amelyek belőle indulnak ki és nem valamilyen megfelelésből.
Ha minden igaz, Csehov-drámát rendeztél eddig a legtöbbet, négyet. A Platonovot a Katonában, a Ványa bácsit Torinóban, a Sirályt Szolnokon, a Három nővért Ausztriában. Mit ad neked Csehov, amiért ennyire sokat foglalkozol vele?
Az nem szorul magyarázatra, hogy csodálatos darabokat írt. Olyan témákat bont ki pszichorealizmusból indítva, de nem mindig abban tartva, amelyek örökérvényűek, vagy megoldatlanok az emberiség számára. Hozzám pedig közelebb állnak az emberek szűkebb életét érintő kérdések, mintsem egy nagypolitikai színház, amit most csinálni fogok. Izgulok is, hogy mi lesz a végeredménye a III. Richárdnak Torinóban. Csehov nagyon közel áll hozzám, mert nagyon emberi. Amikor először rendeztem Csehovot, még az egyetemen, az volt az érzésem, hogy akármeddig tudnám próbálni.
Melyik darabjával foglalkoztál akkor?
Az Ivanovot csináltuk, de iszonyú béna voltam még. Mélyek az alakok, erősek a helyzetek, a jelenetek. Egy próbafolyamat olyan, mint amikor az ember ás. A nem elég jó darabok esetében egyszer csak megérzed a betont. Az ásód kopog, és tudod, hogy vége van nagyjából a dolognak. Leértél az aljára. Ez sosem történik meg, amikor Csehovval dolgozik az ember.
picture

Jordán Adél és Kocsis Gergely A Platonovban © Horváth Judit/Katona József Színház

Fotó: facebook

Fogsz még Csehovot rendezni?
Tervezek, de most leállok vele kicsit. Egymás után gyorsan jött a négy eddigi Csehov-rendezésem. Picit megpróbálok szusszanni, bár nehéz.
Több előadásod is kemény fizikális meló lehet a színészeknek. Nagy Ervin az Ithakában, Kocsis Gergely a Platonovban, Pálmai Anna A kaukázusi krétakörben mozog, fut rengeteget a Katona nagyszínpadán, illetve a Kamra kisebb terében. Tekinthetjük ezeket sportteljesítményeknek is a részükről?
Maximálisan. Különösen akkor, amikor bemutató előtt vagyunk. Ahhoz, hogy birtokában legyenek ennek a teljesítménynek technikai értelemben, van egy fizikális része is. Hosszú előadások ezek, és sokat is vannak jelen, nagy amplitúdókat játszanak, sok fizikális feladattal. Szoktam is mondani nekik, hogy most olyan próba jön, amire úgy gondoljanak, mint egy sportteljesítményre, amit meg kell ugrani. A nagy erőnlétet igénylő előadásoknál vannak ilyen próbák, amelyek a tréningről szólnak.
Szeretem feltérképezni egy-egy színész teljesítménybeli szélső értékeit. A Kocsis Gergőnek tudnia is kell, hogy mondjuk, ha egy adott este Platonovot játszik, akkor az egy olyan nap, amikor 7-től ezt le kell nyomnia. Amihez pedig tudnia kell, hogy milyen mennyiségű energiára lesz szükség, hogyan teljen előtte a napja.
'Mindig az voltam, ami vagyok, és annyit változtam ahhoz képest, ami voltam." – ez a bal karodon lévő tetoválás szövege Samuel Beckett Szép napok c. darabjából van, amit 2014-ben rendeztél a Katonában. Érdekesség, hogy a háromszoros Grand Slam-győztes svájci teniszező, Stan Wawrinka karján is egy Beckett-idézet szerepel, az Előre vaknyugatnak c. kisprózából: "Ever tried. Ever failed. No matter. Try Again. Fail again. Fail better.", vagyis "Mindig a próba. Mindig a bukás. Sebaj. Kezdd újra. Bukj újra. Bukj jobban."
Veiszer Alindának mesélted 2017-ben, hogy több fontos előadásod emlékét is megörökítetted tetoválás formájában. Miért pont ezt a formáját választottad a megörökítésnek?
Szeretem nagyon a Wawrinka karján lévő Beckett-idézetet is. A Petra von Kant miatt egy sólyom, A kaukázusi krétakört megörökítendő, gyakorlatilag a díszlet, a Nóra miatt egy fenyőfa van a karomra tetoválva. Egyszer csak azt éreztem, hogy ezt kell csinálnom. Azóta ezt csinálom. Néhány esetben egy próbafolyamat erős hatással van az emberre, maga az anyag, amivel dolgozik, vagy a történet is, amit elmesél, amiben kutakodik.
A kaukázusi krétakör után például teljesen másik ember lettem, mint aki elkezdte próbálni az előadást. Ez sok mindenkire érvényes abban a próbafolyamatban. Úgy gondolom, hogy a nézőkre is tud úgy hatni, hogy valóban elgondolkodnak néhány dolgon.
picture

Stan Wawrinka bal karján van a Beckett-idézetet rejtő tetoválás

Fotó: AFP

Ezt személyes tapasztalat alapján meg tudom erősíteni. Biztosan eljutott hozzád a kiváló filmkritikus, Kovács Gellért Facebook-posztja is, amelyben azt írta tavaly, hogy "felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy ez az előadás a legjobb, a legszebb, a legnagyobb hatású azok közül, amelyeket valaha láttam. Levitte a fejemet, felemelte a szívemet. Reményt adott. Minden ízemben remegtem a végén."
Igen, olvastam. Valahogy azt éreztem, hogy ezek valahogy átmennek a tudatomon, a lényemen, és akkor már a bőrömön is legyen nyomuk. Tulajdonképpen azok az előadások kerülnek rám fel - bár nagy elmaradásban vagyok -, amelyekről így érzek. Ez nem feltétlen van összhangban azzal, ami sikeres, vagy amit a közönség, a kritika szeret, vagy a színháztudósok elismernek.
Az István, a király kapcsán is valami rajtad?
Van (mutatja a bal karján lévő koronát – T.M.) Ezek ilyen kis jegyzetek, emlékek. Lesz a Hedda Gablerről is, már tudom is, hogy mi.
Csehov?
A Platonov miatt van egy pisztoly a jobb karomon. Csehovra még készülök több dologgal.

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Kapcsolódó témák
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés