"Az olimpiai aranyérmemről szívtam fel a kokaint" – a szexuális abúzus és a drog tönkretette a Tour de France-győztes Bradley Wiggins életét
Publikálva 16/10/2025 - 19:14 GMT+2
Október 23-án jelenik meg az Egyesült Királyságban Bradley Wiggins önéletrajzi könyve, a The Chain. Az egyszeres Tour de France-győztes, ötszörös olimpiai bajnok brit klasszis már semmit sem akar titkolni: őszintén elmeséli, min ment keresztül az életében, hogyan tette tönkre őt a gyerekkori szexuális bántalmazás és a kokainfüggőség, és amellett sem megy el szó nélkül, hogy elárulta őt a Team Sky.
Mindegy, hogy milyen az idő, nálunk soha nem ér véget az idény: kövesd velünk a cyclo-cross-szezont!
Videó forrása: Eurosport
"Be voltál kokainozva, amikor először találkoztunk?" – kérdezte a The Times újságírója, Polly Vernon Sir Bradley Wigginstől, és jön is az őszinte válasz: "Aznap nem, de előtte este igen."
Az a bizonyos első találkozás két és fél éve, 2023 áprilisában történt. Vernonnak interjút kellett készítenie Wigginsszel annak kapcsán, hogy a brit sportélet utóbbi 15 évének egyik legnagyobb sztárja jótékonykodott a Mind nevű, mentális egészséggel foglalkozó szervezetnél. Ahelyett, hogy Wiggins az általa felajánlott méregdrága öltönyökről beszélt volna, minden előzetes szándék nélkül nyers és megrázó interjút adott: mesélni kezdett a szexuális bántalmazásról, amit gyerekként, 13 és 16 éves kora között élt át a kerékpáros edzője, az akkoriban már a hetvenes éveiben járó Stan Knight által.
"Knighttal lementünk Dorsetbe edzeni egy hétre. Egy sima ifjúsági szálláson laktunk, ugyanabban a hálóban aludtunk. Együtt is mentünk zuhanyozni, mármint abban az értelemben, ami a sportolóknál megszokott. Aztán az egész úgy kezdődött, hogy elkezdte mondani: 'Megmutatom, hogyan kell rendesen megtisztítani az ágyékodat a zuhany alatt, mert az egyik legnagyobb gond a kerékpárosoknál, hogy fertőzést kapnak a nyeregben. Fel kell emelned a zacskód, és egy kefével kell megmosnod.’ És ténylegesen meg is mutatta rajtam, ott, a zuhany alatt. Mindvégig azzal a magyarázattal, hogy ‘ez a sport miatt van, ez segít neked, nincs ebben semmi rossz, mind férfiak vagyunk’. Ez csak az egyik kisebb dolog volt. Így kezdődött minden."
Ahogy beszélt, Wiggins folyamatosan Vernon arcát figyelte, hogy lássa, elhiszi-e neki – évtizedekig nem beszélt erről, sokszor nem is gondolt rá, vagy ha igen, akkor sem volt benne biztos, hogy egyáltalán elhiszi-e még saját magának. Vernon elhitte. Az interjú III. Károly király koronázásának napján, 2023 májusában jelent meg.
"Aznap be voltam kokózva, mint az állat" – meséli most, utólag Wiggins Vernonnak. "Amikor elolvastam a cikket, egy órán át hisztérikusan sírtam. Megkönnyebbültem. Azért, mert végre kimondtam a világnak. Azért, mert te elhitted nekem."
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- Sir Bradley Wiggins: "El kellett játszanom egy karaktert, mert nem igazán tudtam, ki vagyok"
- Gyilkosság, békülés Froome-mal és a Sky: Bradley Wiggins kitálalt
Az interjú következményeként négy másik, negyvenes éveiben járó férfi is előállt, és mindannyian először beszéltek arról, hogy gyerekkorukban Knight őket is bántalmazta szexuálisan.
Két és fél éve arról viszont nem beszélt Wiggins, hogy épp a kokainfüggősége kellős közepén volt. Azután csúszott bele az egészbe, hogy 2016 végén befejezte a profi kerékpársportot.
"Évekig be voltam állva. Ezt úgy kell érteni, hogy az idő nagy részében tényleg függő voltam és hetekre elvonultam hotelekbe drogozni. Megvan az a pattintós tetejű kis kémcső, amit a Covid-tesztekhez használtak? A dealer, akitől vettem, ilyenekbe rakta a kokaint. Vettem egy tusfürdőt az Aesopnál. Amikor az Aesopnál veszel valamit, adnak hozzá egy kis vászonzsákot. Ilyen vászonzsákba raktam bele a kémcsöveket.
Emlékszem, hogy Cath, a volt feleségem, a két idősebb gyerekem anyja eljött, hogy segítsen. Levezetett Manchesterből hozzám, és azt mondta: ‘Meg fogsz halni, Brad.’ Megkérdezte, mennyi kábítószert fogyasztottam. Azt válaszoltam, hogy ‘hát, ezek a kémcsövek mind üresek az Aesop-zsákban…’ Belenézett a zsákba. 120 darab üres kémcső volt benne. Volt olyan is, hogy az olimpiai aranyérmemről szívtam fel a kokaint. Nem tudom, hogy nem haltam meg. Nem is szeretnék belegondolni.
Wiggins egy éve tiszta, felépülőben van a kokainfüggőségből. Több dolog is kellett ahhoz, hogy felismerje a problémát — ilyen volt az Aesop-táskás eset; a teljes anyagi csőd, amikor annyira nem maradt pénze semmire, hogy hol a kocsijában, hol parkokban, padokon aludt; vagy például egy kétségbeesett, sírós videó, amiben segítséget kért a fiától, a jelenleg a Jayco utánpótláscsapatában tekerő Bentől. Hogy miért pont tőle? "Úgy éreztem, ő nem fog ítélkezni. Ő soha nem ítélkezik. Büszkeséggel tölt el, amikor látom őt versenyezni. Megvan benne a tehetség, de ami még fontosabb: megvan benne a szeretet is."
"A siker utóhatásait nem tudtam feldolgozni: a nyomást, a zajt. Nem erre vállalkoztam, amikor gyerekként elkezdtem Kilburnben kerékpározni. Elvesztettem az irányítást minden felett, nem tudtam, hogyan éljek a sportág nélkül. Amikor profi vagy, minden be van programozva. Tudod, mikor kell enni, mikor kell aludni, mikor kell tekerni. Abban a pillanatban, hogy visszavonulsz, semmi sem marad. A kerékpár volt az identitásom, a menekülésem, és hirtelen minden eltűnt."
Nem titkolja azt sem, hogy a felépülésben óriási szerepet játszott Lance Armstrong, aki elvitte őt az Egyesült Államokba egy rehabilitációs programra a Narcotics Anonymoushoz, és komolyan elbeszélgetett vele. Jelenleg ennek a programnak a bocsánatkérés és felelősségvállalás szakaszában jár, ezért is döntött úgy, hogy önéletrajzi könyvet ír.
"Én akartam elmesélni a saját történetemet. A jót is, a rosszat is. Már nem utálom magam, de nem is szeretem... vagyis, nem tudom. Attól függ, mit értünk szeretet alatt. Folyton attól félek, hogy visszaesem. Idén háromszor voltam terápián a szexuális bántalmazás miatt – tudom, sokkal előbb és többször kellett volna mennem. Itt tartok most."
Az elrontott gyerekkor
A The Chain Wiggins útját időrendben követi végig. Magányos kilburni gyerekként az utcai lakótelepen Alanis Morissette-kazettákat rejtegetett a gúnyolódó, néha erőszakos mostohaapja elől, néhány évvel később pedig azért használta ki őt Knight, mert azt vette észre, Wiggins mennyire vágyik egy apaképre. Wiggins apja, az ausztrál kerékpáros bajnok Gary ugyanis akkor hagyta el a családot, amikor Bradley mindössze 18 hónapos volt. Szűk 20 évvel később találkoztak újra. Bradley csak azért kezdett el bringázni, hogy közelebb érezze magát Garyhez.
"Nagyon magányos voltam gyerekként. Sosem akartam olyannak tűnni, mint aki másokat hibáztat a problémáiért, vagy mint aki áldozat. Én a saját döntéseim áldozata vagyok. Igen, Stan Knight nem az én választásom volt, és az sem, hogy apám elhagyott. Igazából ez volt a kezdet. A bántalmazás lerombolja a férfiasságodat, megfoszt tőle. Hetvenéves emberekről nem gondolnád, hogy képesek lennének erővel föléd kerekedni, de mégis. A bántalmazáshoz szégyen társul. Nagyon nyersnek érzem a könyv tartalmát, mert szégyenérzetet kelt bennem és zavar."
"Vannak részek, ahol megint 13 évesként érzem magam" – mondja, miközben elsírja magát. "Csak akkor jövök rá, mennyire fáj, amikor beszélek róla. De ki kellett írnom magamból, mert már nagyon régóta ott volt a fejemben."
Wiggins a zuhanyzós eset mellett részletesen beszámolt további bántalmazásokról is.
"Volt, hogy masszírozta a lábam, a kezei pedig közben lassan egyre feljebb csúsztak. Ha bármit szóvá tettem, mindig csak azt motyogta, hogy 'bocs, véletlen volt’. Máskor, egy közös edzőtáborban a fél éjszakát végighánytam, reggel pedig pizsama nélkül ébredtem. Egyáltalán nem emlékeztem rá, hogy levettem volna. Ahogy feküdtem az ágyban meztelenül, visszagondoltam az előző estére. Stan azt akarta, hogy a srácokkal együtt vele vacsorázzunk, de nem tetszett, amit főzött, ezért inkább magunknak készítettünk tésztát. Stan nagyon dühös lett, hogy mi főzünk és nem ő készíti az ételt. Amíg főztünk, végig ott forgolódott körülöttünk és az étel fölött. Tudom, hogy valahogyan elkábított."
Évtizedekkel később Wiggins megtudta, hogy pontosan ugyanez történt azzal a másik sráccal is, aki szintén ott volt az edzőtáborban. 2023-ban újra kapcsolatba léptek egymással, de nem nagyon bírnak találkozni, mert tudják, hogy mindketten összeomlanának.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- "Minden lehetséges módon megalázott" – kitálalt volt edzőjéről a vb-döntős úszónő
- Zaklatás és lelki terror: két éven át bántalmazhatták Uijtdebroekst a Boránál
"Ő lett a legnagyobb támaszom. Tudta, mi történt – még ha én akkor ezzel nem is voltam tisztában. Akkor 14 éves volt, egy évvel idősebb, mint én. Folyton bocsánatot kér tőlem, amiért nem tudott megvédeni, de egyáltalán nem az ő hibája volt, mert ő is áldozat volt. Semmit sem tehetett. Az akkori kerékpáros klubunk más tagjai is rám írtak Instagramon, hogy mindannyian többet tehettek volna értem, de ez nem így van."
Knight 2003-ban halt meg. A családja valószínűleg tudott az ügyről, mert senki nem kommentálta a történteket és senki nem kért bocsánatot tőle.
"Feltételezem, hogy tudtak róla. Nem várok tőlük bocsánatot, nem az ő felelősségük. Sokat gondolkodtam ezen az egészen. Megnyugtató, hogy vége van és kiderült az igazság. Ha még élne, majdnem százéves lenne most. Egy százéves embert ültetnénk a vádlottak padjára? Tudom, szörnyű, amit tett, de valahol úgy érzem, így lett a legegyszerűbb, leggyorsabb lezárása ennek a történetnek. Ha még élne, úgy lenne a legnehezebb, hogy tagadná, amit tett. Örülök, hogy ma már vannak komoly gyermekvédelmi rendszerek, óriásit változott az egész Nagy-Britanniában."
A Sky és Armstrong
Wiggins azt is szeretné, ha végre lezárulnának azok a doppingvádakkal kapcsolatos ügyek, amik beárnyékolták a pályafutása végét és a visszavonulását. Ezeket a vádakat sosem bizonyították, de nem is cáfolták. Ő állítja, hogy teljesen ártatlan volt.
Valami nagyobb dolog történt a háttérben. A Sky elárult, bedobott a busz alá, hogy mást védjen ezzel a doppingvádak miatt. Van sejtésem, sőt, tudom is, hogy kit. Ki fog derülni.
"A világ legjobb környezete volt a miénk a nagy versenyek megnyeréséhez. Amit együtt tettünk, örökre megváltoztatta a brit kerékpársportot. Mindent beleadtam a csapatért, és soha nem számítottam arra, hogy engem fognak majd hibáztatni. Ez fájt a legjobban."
Mindezekkel együtt Wiggins pozitívan néz a jövőbe. Kilábalt az anyagi gondokból, annyi munkája van, hogy alig győzi. Balhamben, Dél-Londonban él, közel ahhoz a házhoz, ahol legkisebb gyereke, az ötéves Ava lakik az anyukájával, így minden nap elviheti a lányát az iskolába.
"Többet keresek, mint az elmúlt hat évben bármikor. Van saját házam, már nem vagyok hajléktalan. Egy éve még az voltam. Ava adja a mindennapi örömöt, csodálatos lány. Elviszem az iskolába, aztán délután felveszem és hazaviszem őt. Jó a kapcsolata a volt feleségemmel és Ava édesanyjával is, bár már vele sem alkotunk egy párt. Hála az égnek a két idősebb gyerekemmel, Bennel és Bellával is rendeződött a viszonyunk. Ben például szeptemberben, amikor Ricky Hatton meghalt, írt egy üzenetet: 'Nagyon hálás vagyok, hogy nekem még megvan az apám.' Van egy amerikai barátnőm, szerelmes vagyok. Úgy érzem, újra szép az élet."
Ha már szóba jött Lance Armstrong, mellette sem megy el szó nélkül.
Lance nagyszerű ember. Megvan az egója, persze, de ő volt az, aki szó nélkül segítő kezet nyújtott és elhívott Amerikába, amikor a legmélyebben voltam. Ismerem a múltját, emberi oldalról viszont fantasztikus.
Amikor olvasta, hogy csődbe mentem, azt mondta: ‘Nézd, bármikor kiállítok neked egy csekket, ha kell.’ Válaszoltam neki, hogy köszönöm, nem kell, ennek ellenére folyamatosan kérdezősködött, mire van szükségem. Még azt is megkérdezte, elmegyek-e vele a londoni Oasis-koncertre. Végül nem mentem, mert Avával voltam aznap éjjel."
A jövő
Mi jöhet most, hogy tiszta lappal indít?
"Gondoltam rá, hogy terapeuta leszek, szívesen beszélgetnék gyerekekkel. Előbb viszont végig kell csinálnom a saját terápiámat. Ha most meginnék három sört, és valaki elém tenne egy csík kokaint, nem tudom, mi történne, úgyhogy inkább nem iszom többé. Általában egy hónap után eltalál a vágy, mint egy kicseszett tégla, de ilyenkor is van, ami segít: a konditerem. Minden nap megyek, reggel 6:15-kor kezdődik a rutinom. Tökéletesen tervezem meg a napi étkezéseimet is, megint úgy élek, mint egy profi sportoló."
Van egy Oura okosgyűrűje, ami méri a biometrikus adatait, a pulzusát, a testhőmérsékletét, az elégetett kalóriáit, és napi pontszámokat is ad mindenre.
"Az alvásomat is mérem vele. Minden reggelt ezzel a versennyel kezdem: mennyi volt a REM-alvásom, mennyit aludtam mélyen? Ha keveset, akkor megfogadom, hogy aznap nem nyomkodom annyit a telefont és nem iszom kávét délután."
Ami ennél is fontosabb: megint bringázik. Két és fél éve, amikor először találkoztak Vernonnal, Wiggins azt mondta, soha többé nem ül biciklire. Gyűlölte az egészet.
"Minden részletét Stanhez kötöttem, mert ha nem kezdek el biciklizni, sosem találkozom vele. Ahogy elkezdtem beszélni a bántalmazásról, minden megváltozott. Kiveheted az embert a sportágból, de a sportágat nem veheted ki az emberből. Megint imádom a bringázást, főleg hétvégén. Fantasztikus. Ugyanazt a menekülésérzést adja, mint gyerekkoromban. Ismét szabad vagyok."
(The Times)
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés