Apa nélküli gyermekkor, bántalmazás, függőség: a Tour de France-győztes Bradley Wiggins egyre közelebb ahhoz, hogy végre megfejtse az életét
Publikálva 30/12/2025 - 20:27 GMT+1
Bradley Wiggins sokszor beszélt és írt már arról, hogy mi mindenen ment keresztül az élete során. A felszínen lévő sikerek, a Tour de France-győzelem, az olimpiai és világbajnoki címek után kokainfüggőségbe csúszott. Az apja korán elhagyta, egyik edzője pedig szexuálisan bántalmazta őt. A története felveti a kérdést: a versenysport felemeli az embereket vagy inkább felemészti őket?
Elképesztő magasságokban a holland klasszis, zsinórban a 11. versenyét is megnyerte
Videó forrása: Eurosport
Végső soron én csak Bradley Wiggins vagyok.
Ezt mondta nem sokkal a 2012-es Tour de France vége előtt. Másnap bebiztosította a győzelmét az összetettben, amivel ő lett az első angol, aki megnyerte a világ legfontosabb kerékpárversenyét.
Később elmesélte, mire gondolt a mindent eldöntő időfutam során. Az apjára, vagy inkább az apja nélkül töltött gyerekkorára, aki elhagyta a feleségét és két gyerekét.
Ki az a Bradley Wiggins? És miért érzi azt, hogy újra és újra le kell írnia az életét?
2025 őszén jelent meg harmadik önéletrajzi kötete. Ezek a könyvek gyakran gúnyt űznek saját magukból, sokszor ugyanis maguk a versenyzők ássák alá ezek érvényességét azzal, hogy később elismerik, ők is részei voltak a szisztematikus doppingnak.
A Tour-győztes, ötszörös olimpiai és nyolcszoros világbajnok könyve azonban a lehető legtávolabb áll a gúnyolódástól. Ugyanis sokkal inkább a fájdalomról szól, a fájdalmas valóságról.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/12/30/image-5300e0dc-0480-4243-a7a0-8f02d9d5abc0.jpeg)
Bradley Wiggins
Fotó: AFP
Wiggins, ha nagyon akar, össze tud rakni magának egy boldognak tűnő képet a gyerekkoráról. Amikor feküdt az ágyban, mellette az édesanyja, közben szólt egy Lionel Richie-kazetta, és ő biztonságban érezte magát.
"De közben belül tombolt bennem az elhagyatottság érzése. Amikor arról beszélek, hogy voltak az életemben olyan időszakok, amikor eltűnődtem, hogy ki is vagyok valójában, akkor ezt én szó szerint értem."
Így kezdődik a The Chain, azaz A lánc első fejezete. A cím egyrészt az őt a kerékpárosokhoz fűző kötelékre utal, másrészt arra az erőre, ami a sportághoz rántotta.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- "Egy kicsit még mindig gyerek vagyok" - Pogačar nem tartja magát szupersztárnak
- Randi a hegyekben és azóta a közös álmok nyomában: Vallieres és Uijtdebroeks a csúcsra tör
Wiggins a kerékpársport következő áldozata? A sportágé, amely annyi mindenkit elragadott a nagyjai közül?
A dopping más emberré tette a profi kerékpárosokat. Egyszerűen azért, mert kényszer volt, természetes velejárója volt az egésznek, így aztán nem volt választás. Legalábbis azok számára nem, akik a csúcsra akarta jutni. Sőt, még a második és a harmadik vonal számára sem.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/12/30/image-2300dab6-b91e-4317-9828-b0b49f0d447b.jpeg)
Bradley Wiggins
Fotó: AFP
Marco Pantani kokaintúladagolásban halt meg egyedül egy szállodában 34 évesen. A kokainfüggő Frank Vandenbroucke tüdőembóliában, szintén 34 évesen.
A kokain, újra és újra. Wigginst azonban nem a sport ragadta el, hanem az élet maga. És a kérdés: ki ő valójában?
Wiggins a mai napig keresi a választ. Azzal küzd, hogy valahogy összerakja az önmagáról alkotott képből készült puzzle darabjait. A legfontosabb darab azonban gyakran hiányzik. Ő pedig újra a földre kerül és folyamatosan válaszokért kutat.
Édesapja, Gary Wiggins maga is kerékpáros volt. Bradley nem tudja, a szülei meddig voltak együtt. Arra emlékszik, hogy az édesanyja azt mesélte neki, hogy kisgyerekként gyakran lemászott a földszintre az apjához, aki épp a kerékpárját mosta. Amikor meglátta a fiát, Gary vizet öntött a fejére.
Azt is az anyjától tudja, hogy az apja amfetaminokon élt. Amikor egy határátkelőhöz értek, a cuccot Bradley pelenkájába dugta.
"Nem tudom, hogy ez igaz-e. Senki sem lenne olyan hülye, hogy ekkora kockázatot vállaljon."
Wiggins azonban annyiszor hallotta ezt a történetet, hogy a részévé vált, sokáig fel sem merült benne, hogy talán nem is így történt.
Arról is ír, hogy az anyja nevetve mesélte, ahogy a részeg apja keresztüllökte őt egy üvegajtón.
"Gondolom, hogy megpróbálta valahogy elfedni a fájdalmas emlékeket azzal, hogy ezeket a szörnyű dolgokat vidáman mesélte el."
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/12/30/image-ddbdd54c-15d9-4357-be80-90900bbdb4bd.jpeg)
Bradley Wiggins
Fotó: AFP
Sokáig ő is így tett saját magával. Most azonban nincs már helye humornak. Csak fájdalomnak és megbékélésnek.
Szülei elváltak. Édesapja 2008-ban halt meg az utcán. Megverték és hagyták meghalni. Amikor meghallotta a hírt, rögtön bement húga, Bella szobájába és szorosan magához ölelte őt.
"Ebben az ölelésben tudtam én magam is megnyugodni."
Wiggins sokáig próbálta megtudni, hogy az apja miért ment el, hogy mi volt neki annyira rossz. Igazi választ azonban sosem kapott, viszont egyre inkább együtt tudott vele érezni.
"Minél inkább küzdöttem a saját problémáimmal, az érzéseim egyre lágyabbak lettek felé. A tükörből mintha ő nézett volna vissza rám. Kezdtem megérteni, milyen lehetett neki, amikor úgy érezte, szétesett az élete."
Ő volt az életemre a legnagyobb hatással. Nélküle nem lettem volna kerékpáros. Továbbra is ő az én hősöm, bármennyire furcsán is hangzik.
"Csalódást okozott nekem, de nagyon mélyen gyökerező kapocs fűz hozzá."
Amikor az anyja először elvitte egy kerékpáros klubba és mondta, hogy ő itt Gary Wiggins fia, aki nagyon szeretne kerékpározni, az komoly inspiráció volt Bradley számára.
"Mindenki úgy nézett rám, és úgy beszélt rólam, hogy én vagyok Wiggo fia. Amikor nincs apád, ez nagyon sokat tud jelenteni."
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/12/30/image-328e6ff3-b140-4735-968a-73e5a584f5c7.jpeg)
Bradley Wiggins
Fotó: AFP
Aztán egy Stan Knight nevű edzőhöz került, aki azonnal megfogta a csuklóját és megnézte a pulzusát.
"Azt mondta, hogy én leszek az ország legjobb kerékpárosa. Különlegesnek éreztem magam. Nem az apám miatt foglalkoztak velem, hanem magam miatt."
És itt jön az iszonyatos ellentmondás. Az ember, aki önbizalmat adott nekem, ugyanaz az ember volt, aki szexuálisan bántalmazott a következő három évben.
Wiggins nem hagyott ki semmit. Beszélt arról, hogy összerúgta a port Dave Brailsforddal, a Sky főnökével. Ennek kapcsán arról is, hogy az élsport mérgező velejárói és a hírnév miatt siklott ki az élete. Persze könnyen lehet, hogy akkora csomagot cipelt, annyi traumát a kora gyerekkorától kezdve, hogy már önmagában az is elég volt ahhoz, hogy kicsússzon a talaj a lába alól.
Mint írja, a kerékpársport egy ideig menedéket jelentett a számára a kritikus időszakokban. Egészen a 2012-es Tour-győzelméig. Onnantól valahogy túl sok lett a fény, a dicsőség és a rajongás, és közben eltűnt előle a cél, hisz valóra váltotta az álmát, amiért éveken át kőkeményen dolgozott.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/12/30/image-79d12da0-23db-4a8d-9a98-a6466af34179.jpeg)
Bradley Wiggins
Fotó: AFP
Miután abbahagyta a kerékpározást, jött az evezés. Amikor azt is abbahagyta, jött a kokain.
Aznap, amikor befejeztem az evezést, azonnal jött is a kokain.
A kokain szociálisan elfogadható volt a számára. Azonban ez a szer felemésztette és elszigetelte őt. Paranoid lett, tele volt megvetéssel és szégyennel. Közel volt hozzá, hogy úgy végezze, ahogy Pantani.
A mélypont két évvel ezelőtt jött el, amikor a fia kórházba került egy autóbaleset következtében. Ő pedig épp be volt kokózva. A bűntudat és a tehetetlenség ráébresztette, mennyire mindent felölelő és életveszélyes a függőség.
A fia betegágyánál Wiggins edzésterveket dolgozott ki, azon gondolkodott, hogyan hozzon rutint és stabilitást az életébe, és számolgatta, mennyi pénzt fog megspórolni, ha legyőzi a függőségét.
Ki is akkor Bradley Wiggins? Doppingolt?
Voltak vádak, de egyelőre úgy tűnik, nem. Persze lehet, hogy csak a következő könyvig. Talán mindegy is már. De ha igaz, hogy a profi kerékpáros Wiggins nem használt tiltott teljesítményfokozókat, akkor annál erősebb, és a története még inkább figyelemreméltó.
A Tour-győzelem után óriási volt a hype. De a lényeg igazából az, hogy ő megfogta a lánya és a fia kezét, és elhagyta a helyszínt. Soha többé nem tért vissza a Tourra.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/12/30/image-d482495d-ab4b-42a7-bab7-d111ea905ab8.jpeg)
Bradley Wiggins
Fotó: AFP
Az elmúlt hetven évben ő az egyetlen, aki nem ment vissza címet védeni.
És hogy miért írja sorra az önéletrajzi könyveket? Azért, hogy elvegye magától a saját méltóságát?
Ellenkezőleg. Igazából azzal szerzi vissza, hogy mindezt leírja.
via NZZ
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés