Megint változik a BoP rendszere – megnézzük, honnan hova jutottunk

Az ACO és az FIA kisebb mértékben módosított a BoP-meghatározás folyamatán, és ez jó alkalom arra, hogy összefoglaljuk, honnan indult a rendszer, és hova jutott. A legfrissebb változtatás nem óriási horderejű, ezért csak a végén lőjük le. Akit csak az érdekel, tekerjen a cikk végére, ott megtalálja.

Schumacher vs Frijns vs Pier Guidi - ez volt a Spa 6h autóverseny legkeményebb csatája

Videó forrása: Eurosport

A BoP, azaz a teljesítmény kiegyenlítés rendszere a Hypercar-kategória 2021-es megszületése óta velünk van, de igazán nagy jelentősége akkor lett, amikor 2023-ban az LMH autók mellé megérkeztek Amerikából az LMDh-gépek.
Azóta sok minden változott, ezért itt az ideje összefoglalni, honnan indult a rendszer, és hogyan jutottunk el oda, ahol most, a 2025-ös Le Mans 24h előtt állunk.
Az LMDh-autók megérkezése óta minden szezon elején számottevő módosítások történtek, ami arra utal, hogy az ACO és az FIA még keresi a legjobb megoldást, hiszen egyre több adatuk van az egyes modellekről.

2023 – csak szimulációk

Amikor két és fél éve először indultak LMH és LMDh autók a WEC-ben, két komolyabb problémával kellett számolni. Az egyik, hogy az ACO-nak és az FIA-nak még nagyon kevés adata volt az autók nagy részéről - a Toyota GR010 Hybridet leszámítva gyakorlatilag mindenkire igaz volt ez az állítás.
A másik, hogy a többi bajnokságban látott tapasztalatok alapján fennállt a veszély, hogy a csapatok itt is trükközni fognak a teljesítményükkel, és így próbálnak majd kedvezőbb számokat kijátszani maguknak.
2023-ban ezért úgy döntöttek, a BoP-számokat szimulációkból nyert adatok alapján határozzák majd meg, és a teljesítmény kiegyenlítő táblázatokat több versenyre előre kiadják. Hogy ez utóbbihoz aztán mennyire tartották magukat, az más lapra tartozik.
A legfrissebb híreink, a legjobb videóink egy helyen – töltsd le az Eurosport Applikációt (AndroidApple)!
Ezen kívül belefoglalták a szabályokba, hogy a csapatok nem kritizálhatják nyilvánosan a teljesítmény kiegyenlítést. Ezzel próbálták megakadályozni, hogy az indulók nyomásgyakorlásra használják a médiát és a nyilvánosságot.
Ha csak az eredményeket nézzük, a 2023-as rendszer nem volt valami sikeres, a 100 éves Le Mans 24h-t leszámítva az összes versenyt a Toyota nyerte meg. De hozzá kell tenni, hogy a japánok egy nagyon tapasztalt csapattal rendelkeztek (2012 óta folyamatosan jelen vannak a WEC-ben), és egy kipróbált, 2021 óta futó autóval szálltak harcba az ellenfelek új fejlesztésű gépeivel.

2024 – jöhetnek a valós számok

Nem okozott nagy meglepetést, hogy 2024-re jelentősen átalakították a BoP-meghatározás folyamatát. Az új rendszerben a szimulációkból szerzett adatok mellé bekerültek a tavalyi eredmények és a 2024-es teljesítmény is.
Eltörölték a több versenyre előre kiadott BoP-táblázatokat, és helyette azzal próbálták visszaszorítani az ügyeskedést, hogy előre közölték, a rendszer lassan fog reagálni arra, ha egy modell gyengébben teljesít.
picture

Fuji 6h - 2024

Fotó: DPPI

Tehát egy rosszabbul sikerült hétvége után nem jön azonnal a BoP-könnyítés, hanem kivárnak még egy-két futamot, hogy lássák, valódi problémáról van-e szó. Abban bíztak, hogy egy nyolcfutamos sorozatban senkinek nem éri majd meg odadobni három versenyt azért, hogy a negyedikre kedvezőbb BoP-t kapjon.
Kivéve, ha Le Mans-ről van szó, és ezt az ACO / FIA párosnál is tudták. Ezért úgy döntöttek, a 24 órásra teljesen független BoP-t írnak, amit továbbra is kizárólag szimulációkból származó adatokra alapoznak.
A 2024-es szabályok kiadásakor hangsúlyozták, a BoP-nak nem célja a teljes egyensúly megteremtése, hanem meghatároznak egy teljesítménykeretet (a mezőny korábbi köridői alapján), és az összes modellt ezen belülre hozzák. Onnantól a többi a mérnökök és a versenyzők dolga.
A 2024-es WEC-szezon már kiegyenlítettebb erőviszonyokat hozott; három márka nyert futamot, a Ferrari megint elvitte Le Mans-t, a Porsche lett az egyéni, a Toyota pedig a gyártói világbajnok.

2025 – a legutóbbi három futam

Idén év elején aztán újabb jelentős változtatásokat hoztak. Az ACO és az FIA februári közleménye szerint idéntől már a "100%-os konvergencia" a cél, tehát nem a korábban meghatározott teljesítménykereten belülre hozzák csak az autókat, hanem megpróbálják a lehető legközelebb csiszolni őket egymáshoz.
Hozzátéve, hogy ennyire különböző modellek esetén a teljes egyensúly lehetetlen, és a szabályalkotó is azzal számolt, hogy 0,3-0,4% körüli eltérések lehetnek.
A közlemény már nem tett említést szimulációkból származó adatokról, hanem a hangsúlyt a korábbi versenyeken nyújtott teljesítményre helyezte.
Az egyik legfontosabb változás, hogy az idei évtől a legutóbbi három versenyről származó adatokat használják. A katari BoP-t tehát a 2024-es austini, fuji és bahreini forduló eredményeiből számolták, az imolaiban pedig Fuji és Bahrein mellé az idei katari adatok is bekerültek.
picture

Imola 6h - 2025

Fotó: DPPI

Legalább ennyire fontos, hogy már nem ugyanazokat a köridőket veszik alapul. Egy éve minden autó esetében a versenyen futott körök legjobb 20%-át használták. Idén viszont egyrészt a 10 leggyorsabb kört, másrészt az összes teljesített kör felső 60%-át veszik figyelembe.
Az elsővel az adott egység maximális teljesítményét határozzák meg, a másikkal pedig megpróbálják az egy etap során nyújtott átlagos tempót belőni. Utóbbira többek között azért van szükség, mert az időszakosan összekerékhajtású LMH-autók (a hibrid-rendszer náluk elöl hajt) kíméletesebben bánnak a gumikkal, mint a csak hátul hajtó LMDh-k, és ezt is igyekeznek kiegyensúlyozni.
Ezen kívül vizsgálják a szélárnyék nélkül futott legjobb végsebesség adatokat is.
A belső átláthatóság kedvéért az ACO és az FIA minden gyártó számára nyilvánossá teszi, milyen adatokból számolták az aktuális BoP-t.
A Le Mans 24h továbbra sem része a rendszernek, oda teljesen önálló BoP készül.

2025 v2 – az a bizonyos kisebb változtatás

Erre még a Spa 6h előtt került sor, de a szabályalkotók csak a verseny után hozták nyilvánosságra. Lényege, hogy a jövőben nem a legutóbbi három futam, hanem az előző három hétvége közül a kettő legerősebb adatait veszik majd alapul.
Ezzel is magyarázható, hogy miért voltak olyan jelentős változások Imola és Spa-Francorchamps között. Ez a módosítás csak a Hypercar-kategóriát érinti, az LMGT3-at nem; ott továbbra is mindhárom megelőző versenyhétvége számít.

Pár dolog, amit nem árt tisztázni

A BoP-t senki sem szereti, és valóban egy szükséges rossz. Ennek ellenére sok a félreértés a rendszerrel kapcsolatban, és olyan dolgokat is a teljesítmény kiegyenlítés nyakába varrnak, amiket nem kéne, vagy amik nem igazak. Szóval érdemes tisztázni pár dolgot.
  • A BoP-ra elsősorban nem azért van szükség, hogy mesterségesen izgalmasabbá tegyék a versenyeket, hanem azért, hogy a teljesítmény szabályozásával megakadályozzák a fejlesztési és költekezési verseny kialakulását, ami az LMP1 összeomlásához vezetett a 2010-es évek végén.
  • A BoP-t nem sötét szobákban szivarozó és whiskeyző öltönyös bácsi irkálják egy gyűrött papírra, hanem az összes gyártó által ismert algoritmus alapján számolják, nyilvános adatokból.
  • Az ACO és az FIA a tavalyi idényzáró után nyolc megbeszélést tartott a résztvevő gyártókkal, és a jelenlegi rendszert velük közösen, az ő jóváhagyásukkal dolgozták ki.

Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés