Népszerű sportok
Még több sport
Összes megjelenítése

Manhercz Krisztián hetek óta a tokiói olimpiai döntővel álmodik

Takács Márton

Frissítve 16/07/2021 - 09:17 GMT+2

A 2016-os Európa-bajnokság óta az összes világversenyen ott volt a magyar vízilabda-válogatott tagjaként Manhercz Krisztián, az OSC 24 éves pólósa. A riói olimpia óta eltelt időszakról, az azóta gyűjtött tapasztalatairól, klubedzője, Varga Dániel szerepéről, a tokiói olimpiáról, és a posztján a válogatott ajtaján dörömbölő fiatal játékosokról beszélgettünk vele.

Manhercz Krisztián az idei BENU-kupán - Fotó: Kovács Anikó/MVLSZ

Fotó: Eurosport

Olimpia előtti nagyinterjú a válogatott egyik legstabilabb tagjával.

Kezdjük valami aktuálissal! Nagyon jó előző hétvégét zártál, remekül ment a játék a BENU-kupán. Szabó Zoltán így nyilatkozott rólad a horvátok elleni meccs után: "Manhercz Krisztián mezőnymunkája Szivós Márton legszebb napjait kezdi idézni. Embertelen alázattal játszott, és a teljesítménye öt-hat kiállítás kiharcolásában csúcsosodott ki. Ez feltétlen említést érdemel." Mit szólsz Zoli véleményéhez, és hogyan értékelnéd a saját teljesítményed?
Köszönöm szépen Zoli véleményét! Szivós Marci mindig is etalon és inspiráció lesz mindenki számára. Nem vagyok maradéktalanul elégedett a BENU-kupán mutatott teljesítményemmel, sok mindenben tudok még előrelépni a saját játékomat tekintve az olimpiáig. Például dinamikában, odafigyelésben, olyan dolgokban, amelyekben helyénvaló, hogy nem most voltam topon. Még felkészülési időszak van, de jó visszajelzés volt számomra és a csapatnak is ez a három mérkőzés, jó irányban haladunk. De az is látható volt játékosnak és nézőnek egyaránt, hogy itt még kell csiszolni dolgokon.
Zalánki Gergő és te voltál ott az elmúlt öt évben, Märcz Tamás kapitányi időszaka alatt az összes világversenyen. Belegondoltál már ebbe?
Zalesszal szerencsére nagyon fiatalon odakerültünk Benedek Tibornál is már a válogatottba, én már 2014-ben. 2016-ban olimpián szerepelhettünk mind a ketten. Ez is egy fejlődési folyamat volt. Zalesz azóta már a Pro Recco játékosa, a Szolnokban abszolút húzóembere volt egy bajnokesélyes, nagyon jó BL-csapatnak, az OSC-ben és a Ferencvárosban is játszott. Úgy gondolom, nekem az idei évem volt egy szintlépés, és ennek visszaigazolása, hogy a szövetségi kapitány immár évek óta bízik bennünk.
"Személy szerint komplettebbnek és érettebbnek gondolom magam, mint a riói olimpián." – mondtad a BENU-kupa sajtótájékoztatója után. Zalesz és te is ott voltál a riói olimpián, a csapat két legfiatalabb tagjaként. Hogyan írnád le azt a fejlődési folyamatot, amin átmentél azóta?
Sajnálom, hogy akkor nem tudtam ezzel a fejjel ott lenni. Sok olyan csalódás ért az elmúlt években, akár a kluboknál, akár a válogatottban, amelyek elgondolkodtattak, hogy mik is a prioritások magában a pólóban, és hogy mit és hogyan kell fontossági sorrendbe állítanom. Ez az, ami benne volt a mögöttünk hagyott szezonban, és ez nagyban köszönhető Varga Dánielnek. Úgy gondolom, hogy mostanra pályára sikerült állítanom magamban mindent.
picture

Manhercz Krisztián és Szivós Márton a riói olimpián - Fotó: MVLSZ

Fotó: Other Agency

Mint egy jó műholdat.
Akár.
"Rio óta sok víz lefolyt a Dunán, de azért öregnek nem mondanám magam, 24 éves vagyok." - nyilatkoztad ugyanott. Érdekes, hogy 2016-ban te voltál a legfiatalabb az olimpiai csapatban, eltelt öt esztendő, most meg a második legifjabb, Vogel Soma mögött. Ez nem furcsa számodra?
Érdekes, mert én már a ’93-as, ’94-es születésűek válogatottjában is benne voltam, és valahogy mindig a ’94-es/’95-ös korosztályt éreztem sajátomnak, sokkal több időt töltöttem idősebbekkel. Így nincs bennem a ’nagyon fiatalnak érzem magam’-dolog, ráadásul sok világverseny van már a hátam mögött, plusz a jelenlegi csapatból, ha Zaleszt, Jansik Szilárdot, Vogel Somát, Angyal Dánielt vesszük, velük mind játszottam együtt korábban is az utánpótlás-válogatottakban, vagy a Vasasban.
A riói olimpián szereplő csapathoz képest öt helyen van változás. Öt év alatt szerinted milyennek minősíthető ez a fluktuáció?
Főleg olyan nevek maradtak nálunk a keretben, akiknél releváns volt az, hogy még egy olimpiai ciklust vállalnak. Még Hosnyánszky Norbert is olyan, hogy ha vállalja - márpedig így lett -, akkor tud azon a szinten játszani 37 évesen is, hogy az ország egyik legjobbja legyen. Varga Dénes, Hárai Balázs, Nagy Viktor mind abban a korban vannak, amikor még erejük teljében ki tudják hozni magukból a maximumot. Maradnak azok a játékosok - Vámos Márton, Zalánki Gergő, én, Erdélyi Balázs -, akik abszolút jó, sőt, a legjobb korban vannak.
picture

Manhercz a BENU-kupán - Fotó: Kovács Anikó/MVLSZ

Fotó: Other Agency

A tavalyi, budapesti Európa-bajnokság nem sikerült jól számodra. A reális önképedhez hozzátartozik, hogy már a döntő után ott, a Duna Arénában magad ismerted ezt el a vegyes zónában. Hogyan dolgoztad fel magadban, hogy Eb-aranyérmes lettél, de nem tudtál annyit hozzátenni a csapatjátékhoz, amennyit szerettél volna?
Inkább úgy fogalmaznék, hogy többet vártam én is magamtól, annak ellenére, hogy az Eb-n a csapat négy legeredményesebb játékosa között voltam. Egyszerűbb volt ezen túllendülni úgy, hogy Európa-bajnokok lettünk. Örülök, hogy nem maradt bennem a görcsösség. A tavalyi Eb-döntőben, amikor a legjobban kellett, már jobban ment, így összességében pozitív tapasztalatként marad meg az a torna.
Az OSC-vel nagyon jó idényed volt. Januárban azt nyilatkoztad Varga Dánielről az Eurosportnak, hogy "már fél év után nyugodtan mondhatom, hogy az egyik legjobb edző, akivel valaha dolgoztam". Markánsan ott van a kézjegye a csapatotokon, karaktert és identitást adott az OSC-nek, és kiemelkedő teljesítményt hozott ki egyénileg több játékosból is. Miben áll a szakmai kiválósága?
Daninak az az egyik legfőbb ereje, hogy nagyon elhivatott a póló iránt. Borzasztóan érti, ahogy már játékoskorában is tette, és ezt képes továbbadni. És ez utóbbi a legfontosabb. Egy edzőnek rendelkeznie kell pedagógiai érzékkel, aminek hiánya gyakori hátulütője a magyar mezőnynek a topcsapatok körében. Daniban szerencsére ez megvan. Kiemelném Salamon Feri, Tóth Marci és Burián Geri esetét is, vagy Csacsovszky Eriket, aki a szezon második felében olyan stabil játékot hozott, ami lehetővé tette, hogy olyan eredményeket érjünk el, amilyeneket sikerült.
picture

Volt játékostárs, most edző és tanítványa - Fotó: Madar Dávid/OSC

Fotó: Eurosport

Danival Rióban még egy csapatban játszottatok, ő három olimpián is szerepelt. Vele beszélgettél a tokiói olimpiáról, adott tanácsot?
Nagyon furcsa, milyen gyorsan át tud váltani csapattársból valaki edzővé. Nehezen emlékszem, milyen volt Dani mint csapattárs, nem pedig edző. Épp hétfőn megyek edzésre az OSC-be, lehet, hogy akkor túlesünk egy ilyen beszélgetésen. A támogatásáról már biztosított engem, azt mondta, ha bármilyen kérdésem lenne, akkor ő ott van nekem, de hagyja, hogy magamban éljem meg ezt az egészet.
A te posztodon pazar képességgel rendelkező fiatalok várnak bevetésre. Konarik Ákos és Vigvári Vendel már a válogatottban is megfordult az oldaladon, Vigvári Vince pedig nyártól a csapattársad a OSC-ben. Milyennek ítéled ezt a kínálatot kapásoldalon?
A merítés jó, ahogy a kapásoldal Magyarországon sosem volt hiányposzt. Mindig akadtak ott kiváló játékosok, még ha az utóbbi öt évben nem is volt olyan a kínálat, mint ahogy előtte megszokhattuk, amikor a Biros Péter, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Varga Dénes, Szivós Márton ötös szerepelt.
Vigvári Vendel gólokat dobott a Bajnokok Ligája döntőjében, Konarik Ákos a csapat egyik húzóembereként tudott Eurokupát és magyar bajnokságot nyerni a Szolnokkal. Vince pedig ugye majdnem magyar gólkirály lett 17 évesen. Ezek nem csak játékosként, hanem statisztikailag is elismerésre méltó dolgok. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz a fejlődési ütemük, nekik nyilván nagyon jól fog jönni, hogy az olimpia után lesz egy generációváltás, ha ezt lehet annak nevezni. Biztos vagyok benne, hogy az olimpia után mindhárman meg fogják kapni az esélyt a válogatottban is, bízom benne, hogy a lehető legjobban fognak vele élni.
picture

Manó a magyar-szerb Világliga-mérkőzésen - Fotó: Derencsényi István/MVLSZ

Fotó: Other Agency

Arra gondoltál már, hogy előbb-utóbb te fogod átvenni a stafétát, te leszel a rangidős a válogatott kapásoldalán, akár már 25 éves korodra?
Őszintén szólva gondolok már erre. Az OSC-ben is valamelyest a kapásoldal meghatározó játékosa voltam, és tudtam is élni ezzel a helyzettel, szeretem is ezt a szerepkört. Jelenleg még más szituációt élünk, és ebben kell megtalálni mindenkinek - így nekem is - azt, hogyan tudja a legtöbbet kihozni magából, és hogy kinek milyen szerepköre lesz.
Azt hogyan viseltétek, hogy nem hogy hónapok, évek óta megy a kavarás arról, hogy hány játékos alkothatja az olimpiai csapatot, és az a 12+1 pólós milyen jogosítványokkal rendelkezik majd Tokióban?
Mivel az egészre nincs ráhatásunk, ezért felesleges, hogy bármifajta feszültséget, idegeskedést generáljon bennünk. Magunkból kell kihoznunk a legtöbbet. A vízben egyszerre lesz bent hat mezőnyjátékos és egy kapus, az biztos.
picture

Ezt a gólörömöt sokszor látnánk szívesen Tokióban - Fotó: Kovács Anikó/MVLSZ

Fotó: Other Agency

Ahogy a NOB és a FINA működik, inkább várjuk ki a végét!
A vízilabda gyökeresen nem fog megváltozni. Az a plusz egy fő lehet kapus, lehet mezőnyjátékos, ez nyilván taktikailag és strukturálisan is megváltoztatja a csapatot. Ahogy egy esetleges kipontozódás is alaposan fel tudja rúgni a keret játékát, ha két kapust írnak be. Akkor alapból négy csere marad, ha egy kipontozódik, legyen az egy center vagy egy bekk, akkor teljesen más, komplettebb játékosok kellenek, akik több poszton is bevethetők. Úgy gondolom, hogy nálunk ezzel nem lesz probléma.
Játszottál már világbajnoki, Európa-bajnoki döntőt, Világkupa-, Világliga- és Európa-kupa-finálét is. Jöhet az olimpiai aranycsata! Programozod már erre az agyad régóta?
A pszichológus nagyon sokat tudna erről beszélni. Az utóbbi másfél hónapban a két kezemen meg tudnám számolni, hányszor volt olyan, hogy ne az olimpiával álmodtam volna, ne azzal, hogy olimpiai döntőt játszunk. Előrevetítve már megvan az élmény, hogy milyen lehet, milyen lenne. Ezért tenni kell. Bennem van a csalódottság Rio miatt, mert az egy borzasztó erős és aranyesélyes csapat volt, amiben aztán benne maradt az eredmény. Emiatt megmaradt bennem a hiányérzet, amit nem is dühnek mondanék, inkább akaratnak, tettvágynak, hogy csináljuk. Úgy érzem, hogy a tokiói olimpiának is a magyar válogatott az egyik nagy esélyese. Várom, hogy tehessünk ezért és bizonyítsuk is ezt.

Minden reggel hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Kapcsolódó témák
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés