Népszerű sportok
Még több sport
Összes megjelenítése

Gurisatti Gréta elfogadná az olimpiától a törlesztést a sérüléseiért

Takács Márton

Frissítve 13/05/2021 - 09:30 GMT+2

A Dunaújváros LEN-kupa-győztes vízilabdázója még nem végezhet teljes értékű edzésmunkát az ujjsérülése miatt, de öt éve minden idegszálával arra koncentrál, hogy nagy eredményt érjen el a tokiói olimpián. Interjú az Eb-bronzérmes Gurisatti Grétával.

Gurisatti Gréta az első olimpiájára készül - Fotó: Kovács Anikó/MVLSZ

Fotó: Other Agency

A tavalyi Eb után az idei bajnoki döntőn is megsérült, de semmi nem szegheti a kedvét.

Gurisatti Gréta az egyik legjobb magyar vízilabdázó, aki a rió olimpia előtt még a bő válogatott keretbe sem került be, azóta Tokió van a fókuszában. Klubja, a Dunaújváros idei bajnoki fináléjáról, az Euroliga négyes döntőjéről, az ujjsérüléséről, az olimpiai felkészülésről, tokiói várakozásairól és motivációiról beszélgettünk vele.
Hogyan dolgozod fel magadban, hogy a tavalyi Eb-elődöntőt követően ismét, 16 hónapon belül már másodszor sérült meg a lövőkezeden ugyanaz az ujjad, emiatt lemaradtál az Euroliga négyes döntőjéről, az olimpiai felkészülés elején pedig nem tudsz a teljes edzésmunkában részt venni?
Egy kis csont tört le most, míg tavaly műteni is kellett az ujjamat, akkor több szalagot össze is kellett varrni. Ha minden jól megy, ez most három és fél hét alatt össze is forr, így nem annyira nagy dolog. Ha valaki, akkor én ezt föl fogom tudni dolgozni, elég pozitívan állok a történtekhez. A vasárnapi röntgent nagyon várom, most lesz a harmadik hét vége, ha minden jól megy, a jövő hét közepére remélem már tudok majd labdázgatni. Nagyban függ attól, hogy mit mondanak az orvosok.
Amit tudtam, megtettem, hogy felgyorsítsam a gyógyulási folyamatot. Úgy gondolom, hogy a mosolygós beteg sebe gyorsabban gyógyul. Ezt nagyon próbálom megélni, és segít, hogy nagyon jól érzem magam a többiek között, attól függetlenül, hogy lőni nem tudok, de az úszásban, a lábtempóban és a kondiban mindent tudok csinálni, így annyira nem érzem kívülállónak magamat. Az összes szóba jövő lehetőséget, lézert, Bioptron lámpát, mágnes ágyat, plusz Kalciumot bevetem, a röntgen dönt majd.
A komolyabb munkába ezek szerint ideális esetben már május második felében be tudsz kapcsolódni?
Az lesz a következő cél, hogy Amerikába ki tudjak menni a csapattal, és ott tudjak játszani. Többször is beszéltem Birgével erről, mondtam, hogy nagyon szeretnék utazni az edzőtáborba, ő is így van vele. Ha azt mondják előtte az orvosok, hogy ne kockáztassunk, abban az esetben el tudom képzelni, hogy nem megyek Kaliforniába. De ha az első két-három meccsen még nem játszom, de utána igen, akkor meg el fog vinni, így beszéltük meg. Attól függ minden, hogy a kézsebészek mind mondanak. Maximálisan megbízom bennük, az lesz, amit ők javasolnak. Az annyira nem fog zavarni, ha esetleg azt mondják, hogy már játszhatok, de érzékenyebb lesz a kezem, vagy fájni fog, de nem lesz baja. Sokkal inkább várom, hogy végre teljes értékű vízilabdás lehessek megint, hogy az edzéseken passzolhassak és lőhessem a gólokat. Ez megint kimaradt, de öröm az ürömben, hogy a tavalyi ujjsérülésem miatt pontosan tudom, hogyan kell ehhez a problémához hozzáállni. Nem most kellett kísérletezni a megoldásokkal, mert adott a példa. Valamiért ennek így kellett történnie, de ennek a sok rossznak oka volt, amit vissza kell, hogy kapjak, kapjunk. Nagyon remélem, hogy ez a törlesztés két hónap múlva lesz majd!
picture

Gurisatti a bajnoki döntő második meccsén - Derencsényi István/MVLSZ

Fotó: Other Agency

Nem sikerült jól számodra a magyar bajnoki finálé, aztán csak a lelátóról követhetted figyelemmel az Euroliga négyes döntőjét. Amit lehetett, megtettél onnan is, minden időkérésnél lerohantál az első sorba, hogy legalább onnan buzdítsd a dunaújvárosi csapattársaidat. De közben is ugyanaz a Gréta voltál, akit évek óta látunk, a mindig mosolygós lány. Volt fordulópont nálad most ebben a sérülésben, amikor visszaváltottál, vagy végig próbáltál derűs maradni?
Ahogy az Euroligának vége lett, egy kő leesett a szívemről, hogy ’oké, ennek vége’. Előtte az edzéseken ott ültem, miközben a csapat készült, és meg is beszéltük, hogy kit kell szorosabban fogni, kikre kell figyelni. Addig azért egy kettős érzés volt bennem, mert elég szomorú voltam, hogy nem tudok ott lenni a vízben. Viszont utána már csak azon pörgött az agyam, hogy kintről hogyan tudok segíteni a többieknek. Szerencsére voltak olyan dolgok, amikben hasznára tudtam lenni így is a csapatnak. Két-három napon át uralkodott bennem rossz érzés, mert ez egy nagy lehetőség volt. Ráadásul, ahogy mondtad, nem játszottam jól a bajnoki döntőkön, így bíztam benne, hogy majd az Euroligában már jó lesz minden. Nem így lett, de pont ezért még kiéhezettebb leszek arra, hogy végre játszhassak, és csinálhassam a dolgom. Rossz érzés már egyáltalán nincsen bennem, máskor is sérültem már meg. A következő négy-öt hónapra ezt akkor ezennel letudtam.
Ha lehet választani, akkor inkább legyen négy-öt év!
Jó, aláírom! (nevet – a szerk.) Kesereghetnék tovább ezen, de egyrészt nincs okom, mert egy olimpiai felkészülés elején vagyunk épp, nagyon sok sportoló összetehetné a két kezét, ha itt lehetne egy ilyen csapatban. Bár ez egy nehezítő tényező, de hiszem, hogy mivel az elmúlt öt évben annyi munkát beletettem, ott lesz a helyem az olimpiai csapatban.
Az egyik legtudatosabban készülő magyar sportoló vagy. Régóta a tokiói olimpia van a fókuszodban, a DFVE honlapján az egyik áprilisi blogbejegyzésedet például úgy írtad alá, hogy "a 2021-es tokiói olimpia leendő bajnoka". Miben nyilvánul meg a mindennapjaidban még annak a sajátossága, hogy életed első olimpiájára készülsz? Amikor Birge nem tett be az előző, 2016-os bő olimpiai keretbe, öt éve, talán ugyanígy májusban, az MVLSZ ponttáblázatában első, vagy második voltam.
Ahogy most is második lettél Keszthelyi Rita mögött.
Igen, akkor is nagyon elöl voltam. Úgy is éreztem, hogy van bennem annyi, hogy megmutassam ennek érvényességét. Viszont utólag visszagondolva, jót tett nekem, hogy akkor nem kerültem be a csapatba. Ha ott lettem volna a felkészülésen, és az utolsó pillanatokban rak ki a kapitány, az se okozott volna annyira nagy csalódást, mint az, hogy egyáltalán nem hívott meg. Ott nagy csalódásként éltem meg, és igazságtalannak, érthetetlennek éreztem, hogy még a bő keretbe se fértem be. El is döntöttem magamban, hogy még egyszer nem akarom átélni, hogy egy olimpiai csapatból kikerüljek, vagy egyáltalán ne is legyen esélyem bekerülni. Nagyjából azon a nyáron négy-öt kiló izmot szedtem föl, négy hónapon át heti ötször kondiztam, alkalmanként három órán át. Az a helyzet és az akkori kondi edzőm nagyon sok motivációt adott. Onnantól kezdtem ennyire tudatos és motivált lenni. Előtte még inkább a kislányos énem dominált. Azt megelőzően is megvolt bennem az akarat, de a gyerekes énem is. Azóta viszont tényleg nagyon tudatos, felnőtt munkát végeztem. Mentálisan megváltoztam, kellett az a pofon, hogy sokkal erősebbnek érezhessem magam utána fizikálisan és játékban is. Az elmúlt öt év munkája motivál most is a legjobban.
Visszatérve a Tokióval kapcsolatos gesztusokra, tárgyakra, 2019-ben még az egyik karácsonyfadíszed is az olimpiára utalt. Azóta milyen, ehhez hasonló motiváló eszközeid lettek?
Van egy nagy Tokió felirat kirakva a nappaliban, rajta az öt karikával. Vannak kisebb tábláim, amelyekre olyan idézetek vannak írva, amik motiválnak engem. A barátomtól nemrég kaptam egy nagy dunsztos üveget, ami tele van motivációs üzenetekkel, amelyekből minden nap elolvasok egyet. Amikor mentem haza a bajnoki döntőről, a szobámra ki volt ragasztva egy nagy plakát "az utolsó leheletig” felirattal anyukám által. A családom is ilyen beállítottságú. Onnan is hozom ezt a felfogást. Amit észrevettél az aláírásomban, azt már évek óta alkalmazom például a tanáraimnak szóló e-mailekben.
picture

Gurisatti Gréta nagyon várja már a labdás edzéseket - Fotó: Kovács Anikó/MVLSZ

Fotó: Other Agency

Hét játékos maradt meg a Rióban szereplő csapatból az idei bő nyári válogatott keretben, vagyis legalább hat olimpiai újonc is bemutatkozhat majd Tokióban, veled az élen. Miközben ez egy többéves folyamat volt, nem tartod soknak a fluktuációt, ami lezajlott ebben az olimpiai ciklusban? Kérdezem ezt úgy, hogy te voltál ennek az átalakulásnak az egyik haszonélvezője.
Nekünk ez a plusz egy év, az olimpia elhalasztása jót tett, az eltolásnak mi vagyunk az egyik győztesei. Kellett ez az egy év, akár csapatszinten, akár egyénileg, hogy megszerezzük a kellő rutint, vagy hogy még jobban ki tudjuk ismerni a másik mozdulatait. Most meglepődtem, hogy mondtad ezt a hét embert, tényleg sok a hat változás, de olyan régóta készülünk együtt, hogy nem új senkinek semmi. Elég sok meccset játszottunk már együtt vb-ken, Eb-ken, nem gondolnám, hogy ez negatív lenne. Sőt, úgy gondolom, hogy ez a vérfrissítés kellett is a válogatottnak a 2018-as szezontól. A négybe azóta mindig bejutottunk, de a tavalyi budapesti Eb-ig sose lett érmünk. A 2018-as barcelonai Eb-n már az volt a bravúr, hogy a négybe jutottunk. A 2019-es vb-n ki tudtuk volna harcolni a bronzérmet, nagyon kicsi dolgokon múlt, hogy nem sikerült, a budapesti Eb pedig még jobban is sikerülhetett volna. A játék képe viszont jobban néz ki az eredményeknél is, sokat fejlődtünk. Ez a trieszti olimpiai selejtezőn nagyon jól látszódott. Az olaszok elleni meccsen az első másodperctől kezdve megkérdőjelezhetetlenül mi voltunk a jobb csapat.
A világ legjobb csapatával, az amerikai válogatottal fogtok játszani majd Kaliforniában, aztán jön a Világliga döntője. Mit vársz azoktól a meccsektől?
Célunk, hogy megszorongassuk az amerikaiakat a saját otthonukban. A Világligában is a minél jobb szereplés a célunk. Ezek jó kis részcélok, jó, hogy az olimpiai felkészülés alatt ilyen fontos meccseket tudunk játszani ilyen rangos ellenfelekkel.
Vb-ken, Eb-ken jártál már, de olimpián még nem. Mire számítasz, mit adhat az élményhez a világ másik végén a tokiói olimpia?
Nyilván speciálisabb is lesz ez az olimpia az eddigieknél is, elég sok szabállyal. Voltak már meetingjeink arról, hogy mi vár ránk, hol fogunk lakni. Az alapján elég feszes lesz a tempó, és nagy fegyelem lesz ott. Nagyon sok mindenre kell majd figyelni, de ebbe nem szabad majd elveszni. Nem veheti el a figyelmünket egy híres sportoló látványa sem, vagy hogy megint sorba kell állni a kajáért. Ezért is jó, hogy van hét olyan játékosunk is, akik már szerepeltek olimpián, ők jól tudják, mikor lehet szabadjára engedni magunkat. Az ő tapasztalataik nagyon sokat számítanak majd. Ahogy Birgét ismerem, ő is lefekteti majd a pontos szabályokat. Jól összerakott csapatunk és stábunk van, ezzel nem lesz gond.
Ha szeretnél minden reggel értesülni a legfrissebb híreinkről, iratkozz fel HÍRLEVELÜNKRE!
picture

Ilyen mozdulatokat még nem végezhet labdával Gréta - Kovács Anikó/MVLSZ

Fotó: Other Agency

Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Kapcsolódó témák
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés