Nagyinterjú Magyari Aldával, az Év magyar női vízilabdázójával.

A naptári év első felét a Dunaújvárosban, a másikat az UVSE-ben teljesítő Magyari Alda először nyerte el az Év játékosa-címet. Teljesen megérdemelten. A 21 éves Magyari a DFVE-ben markáns teljesítményt nyújtott, Magyar Kupát nyert, magyar bajnoki és Euroliga-döntőt játszott.
Majd az olimpián ő lett a magyar válogatott első számú, remeklő kapusa, a nyáron az UVSE-hez szerződött, ahol Gangl Edina utódja lett. Tehát gyakorlatilag klub- és válogatott szinten is átvette Gangltól a stafétát, és erre az évtizedre ő lehet a megoldás a nemzeti együttesben a kapusposzton. Fiatal kora ellenére rendkívül magabiztos volt egész évben a háló előtt, hangosan és hatékonyan irányítja az előtte dolgozó védelmet, elképesztően vagány, kiválóak a reflexei.
Vízilabda
29 gólt és négy cserés kiállítást hozott az UVSE-Dunaújváros szuperrangadó
20/01/2022 10:57
Nagyon eltökélt és öntudatos, világos, jól artikulált célokkal - ez talán az alábbi interjúból is kiderül.
Hogyan lehet átállni arra hatékonyan és rövid idő alatt fejben, hogy egyik évben még a Dunaújváros kapuját véded, és nyersz a csapattal Magyar Kupát, játszol bajnoki döntőt és Euroliga-finálét, majd a legnagyobb hazai rivális UVSE-hez szerződsz, és ott Gangl Edina helyét veszed át?
Akármelyik csapatban is szerepelek, az Újvárosban, az UVSE-ben vagy a válogatottban, nekem mindig egy dolgom van: a saját kapunkat megvédjem, és bárhol is védjek, az a legfontosabb, hogy annak a csapatnak legyen a legjobb, amelyikben én jól teljesítek. Ha én jól védek, a lányok is jobban támadnak.
Újvárosban egy percig nem gondoltam arra, hogy nekem bármit máshogy kéne csinálnom attól, hogy nem vagyok újvárosi. Nagyon jó helyre kerültem ott, az edzői támogatástól kezdve, a lányok segítségén át. Nem gondoltam volna előzetesen, hogy ilyen jó lesz Újvárosban. Mihi (Mihók Attila, a DFVE vezetőedzője – a szerk.) annak tudatában is annyit segített nekem, hogy már az első nap elmondtam neki, bármi történik, egy évvel később az UVSE színeiben szeretném folytatni a pályafutásomat, és ebben senki nem tud megakadályozni.
És ez elismerésre méltó, mert ahogy mondtad, a két legnagyobb rivális csapatról van szó. Úgy készített fel minden egyes mérkőzésre, hogy tudta, én lila szeretnék lenni, nem pedig narancssárga. 10 éves korom óta az UVSE-ben szerettem volna védeni, a legjobb pillanatban jött a lehetőség, és semmiért nem cserélném el, hogy már az UVSE-ben lehetek.

Magyari Alda még dunaújvárosi színekben - Fotó: Derencsényi István/MVLSZ

Fotó: From Official Website

És milyen volt Gangl Edina örökébe lépni az UVSE-nél?
Viccesen jött ki. Amikor még az Újvároshoz kerültem, Edivel már akkor nagyon sokat beszéltem. Nem jó, hogy ha úgy megyek oda, hogy két válogatott kapus is egy helyen véd. Ez se neki, se nekem nem lett volna kedvező. Mondhatom, így jött a ki a legjobban, mert harcolhattunk a saját csapatunk sikereiért, és azért, hogy a válogatottban is a legjobbunkat nyújtsuk. Biztos vagyok benne, hogy ha nem az Újvárosban védek, akkor nem mehettem volna az olimpiára. Ez 100%, több helyről is hallottam, és én is tudtam, hogy ha nem teljesítek így a csapattal, nem mentem volna Tokióba. Így a két legjobb versenyezhetett.
Edi örült, hogy én veszem át a helyét, én pedig szeretnék úgy teljesíteni, ahogy ő védett az UVSE-ben, és minden címet elnyerni, ami neki is sikerült. Szeretném, ha továbbvihetném az örökségét a klubnál, amit 2014 óta épített. Sokat köszönhet neki az Újpest, szeretném elérni, hogy ez velem is így legyen!
A válogatottban is átvetted a helyét, legalábbis az olimpia alapján ez kijelenthető, amelyen két negyedet leszámítva te védtél végig.
A válogatottban nehezebb volt, mert mióta benne vagyok a vízilabdában, ő állt a kapuban a legtöbbet. Így még nagyobb megtiszteltetést jelentett, hogy az olimpián az ő helyét vehettem át, mert a legjobb helyére kerültem. Az olimpia összes meccsén segített. Úgy éreztem, hogy a bronzmeccsen mindketten a kapuban álltunk. Közel ült a kispadhoz, hallottam minden egyes szavát, ahogy elmondta, hogy ki fog ejteni, ki lóbál sokat, vagy kihez hogyan kell ugrani. A negyedek végén is mindig elhangzott tőle egy-egy biztató mondat. Ez egy igazi csapatmunka volt a kapuban is, végig megvolt vele az összhang. Azért is tudtam jól teljesíteni az olimpián, mert ő ott volt végig.

Gangl Edina és Magyari Alda csodás pillanata - Fotó: Derencsényi István/MVLSZ

Fotó: From Official Website

"Az olimpia előtt azt mondtam, hogy nem szeretném, ha hullámzó, egyszer nagyon jó, majd nagyon rossz lenne a teljesítményem." - nyilatkoztad az Eurosportnak szeptemberben. Az olimpiáról már beszélgettünk akkor, Ilyen fiatalon ritka, hogy valaki annyira stabil tudjon lenni, pláne kapusposzton, mint te. Emögött milyen munka van?
Szeretem kihozni magamból a maximumot. Sokat foglalkozott velünk a mentáltréninges csapat, az ő segítségükkel nagyon sokat tanultam. Bevallom őszintén, előtte nem nagyon hittem bármilyen pszichológusban. Ők viszont olyanokat mondtak végig a felkészülés alatt, hogy elgondolkoztam, ’kiismerik az embert’. Ha pedig ez működik, akkor a vízben is ki lehet ismerni a másikat. Fura érzés volt, hogy amit ők elmondtak, azt bele tudtuk vinni a vízbe. Úgy, hogy sokkal jobban megismertem a saját csapattársaimat, az ellenfeleket is, sokkal könnyebb dolgom volt nekem is. Tudtam, hogy mit kell csinálnom. Néha én is belecsípek a centerbe, hogy felidegesítsem, de amikor tudom azt, hogy ez biztosan felidegesíti, még jobb. Innen jön a stabilitás, végre tudtam hajtani, amit előre elterveztem, mindig felírtam a füzetembe, hogy ’stabil teljesítményt várok magamtól’.
Bár védtél már világversenyen korábban is, például a 2019-es kvangdzsui világbajnokságon, olimpia szintű tornán nem. Hogyan tudtad tesztelni ezeket a módszereket Tokió előtt?
A Világliga-meccseken is sokat védhettem, az volt konkrétan az első torna, ahol én védtem végig. Ott sem mondta el Birge (Bíró Attila, a magyar női vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya – a szerk.) előre, hogy ki fog kezdeni. Furcsa volt, mindig izgultam az aktuális mérkőzés előtt, hogy ki lesz a kezdőkapus. És ez minden nap megismétlődött. Amikor az én nevem hangzott el, mindig nagyon össze kellett szednem magam, ott és akkor kezdtem el érezni, hogy Birge egyre jobban bízik bennem, és hogy valamire készül.
Az járt a fejemben, hogy nem elég az, ha egy meccsen jól védek. Az olimpia bronzmeccsét megelőzően már odáig jutottam ebben, hogy elhatároztam, ha leszakad a kezem, akkor lábbal védek ki, amit csak lehet. Úgy álltam hozzá, hogy azon a meccsen mindent ki kell préselnem magamból. Minden mérkőzés előtt az volt bennem hogy a maximumot kell kihozni magamból. Azért sikerült olyan jól a bronzmeccs az én szempontomból, mert fel tudtam építeni magam addigra. Erről Bercivel (Áts Bertalan, az UVSE és a válogatott kapusedzője – a szerk.) is sokat beszéltünk.
A hollandokkal vívott olimpiai negyeddöntő utolsó negyedében egy lövés hárításakor megsérült a kezed. Egyedüli kapusként voltál beírva arra a meccsre, így csak annyit lehetett tenni, hogy Bíró Attila időt kért, közben jegelték a kezed. Visszamentél és folytattad a mérkőzést, még védtél is utána. Azt a néhány percet hogyan élted meg?
A hollandok elleni meccs előtt agyaltunk, hogy kivel fogunk játszani. Az jutott eszembe, hogy a Világligában már háromszor is védtem ellenük, és mindegyik jól ment. Mondtam magamnak, hogy ’mindig ellenük mutattad meg Birgének’.

Itt sokan a szívünkhöz kaptunk ijedtünkben

Fotó: AFP

Na, igen. 2019 nyarán robbantál be a köztudatba, amikor a Diapolo-kupa magyar-holland meccsén 18 esztendősen kivédted a vendégek szemét, mi meg hüledeztünk a lelátón. 61%-kal zártál a kapuban, de volt olyan része a találkozónak, ahol sorozatos védéseid után 77% állt a neved mellett.
Igen. Az villant be Tokióban, hogy nem lehet az, hogy most itt nem mutatom meg, hogy tudok ellenük védeni. Az volt bennem, hogy nem hiszem el, szinte minden kivédek, de az ötmétereseiket nem. Az nem lehet, hogy még a megúszást is kivédem, de egy büntetőt se. Arra próbáltam fókuszálni, hogy nem baj, lőjék csak az ötösöket, de akkor minden mást ki kell védenem. A legjobb játékosuk lőtte, Berci mondta, hogy figyeljek arra, hogy laposan lőheti, mivel nagy kapus vagyok, ha magasan jövök ki, lassabban érek le.
Valamiért az volt bennem, hogy húzzam fölfelé a kezemet, de közben laposra álltam, és annyira belül voltam a lapos miatt, hogy ahogy jöttem fel, a kisujjamat belevertem a kapufába. Kiugrott, de vissza is ment, szerencsére. Semmi gáz. Azért eltört bennem a mécses, fájt nagyon.
Meg is ijedtél, nyilván, ahogy mindenki a tévék előtt ülve.
Megijedtem, hogy itt vagyok álmaim kapujában, ahol teljesíthetek, aztán az egészet elronthatja egy ilyen mozdulat. Összetörtem, hogy mi lesz velem. De aztán eszembe jutott, hogy bajnokságot védtem végig úgy, hogy fájt valamelyik ujjam, a fejem, mindenem, muszáj lesz ezt megoldanom. Birge kérdezte, hogy bírok-e védeni, mondom, persze.
A negyeddöntő után elvittek röntgenre, kificamodott, de Áki (Horváth Ákos, a magyar női válogatott masszőre) visszarakta. A másnapi edzésen lekötötték, mintha egy kesztyű lenne rajtam, hogy ne legyen bajom. Úgy voltam vele, hogy ha le is szakad a kisujjam, nekem a spanyolok ellen, majd a döntőben, vagy a bronzmérkőzésen, amelyik jön, jól kell védenem. A fejemben eldöntöttem, hogy ’oké, ez egy sérülés, de előtte egész évben elég sok meccset levédtem sérülten, és ez nem lehet akadály’. A többiek is segítettek ezen átbillenni. Ahogy mondani szoktuk, ’a fájdalom a barátnőm’. Így sikerült továbblépni rajta.
Korábban hangsúlyoztad, hogy szerinted a spanyolokkal vívott olimpiai elődöntőn ment a legjobban a védés. Hogyan dolgoztad fel azt a kettősséget, hogy bár kiválóan védtél, kikaptatok?
Úgy éreztem a spanyolok elleni meccs után is, hogy mindent kihoztam magamból. Elöl valamiért mégsem tudták belőni a lányok a helyzeteiket. Nem éreztem úgy, hogy rosszabbul védtem volna, mint a másik kapus, mégse nyertünk. Elkezdtem gondolkodni ezen. Jött Laci bácsi (Tóth László, a válogatott edzői stábjának tagja – a szerk.), hogy ’nagyon jó voltál, de ha nyerni akarsz, lőj egy gólt!’. Én meg: ’nem hiszem el, Laci bácsi, hogy ez az egy dolog hiányzik’. Aztán persze nagyon viccesen jött ki, hogy ez meg is történt a bronzmeccsen.

Kapusgóllal (!) zárta le Magyari Alda a női pólósok olimpiai bronzmeccsét

Ért hozzá.
Igen (nevet). Mindig tudtam magamnak egy kisebb célt kitűzni azon kívül, hogy nyerjünk. És azt meg kellett csinálnom, rápörögtem. Emiatt pedig még jobban pörögtem a meccseken. Mindig felírtam a füzetembe ezeket az apró célokat, trükköket, és ezek is segítettek abban, hogy stabil legyek.
Nagyon határozottan, hatékonyan és hangosan irányítod a védelmet, Bisztritsányi Dávid és Decker Attila mintájára, decibelben hasonló értékkel. Hogyan alakult ki ez a stílusod?
Ezt sokszor mondták már.
A tévéből is simán lehet hallani, ez benne a legjobb.
Igen, tudom. (nevet) Az a vicces, hogy ha néma vagyok, akkor lehet tudni, hogy valami baj van. Ha nem vagyok hangos, akkor tényleg nem stimmel valami. Pluszerőt ad, ahogy Keszi (Keszthelyi Rita, a magyar válogatott csapatkapitánya – a szerk.) szokta mondani, ha kihozom magamból az állatot. Most is megkaptam tőle, hogy én vagyok Hulk. És hogy nekem annak kell lennem, mert akkor vagyok jó. Nem is egy másik énemet hozom ilyenkor elő, mert amúgy is elég határozott vagyok, kimondom a véleményemet. Ezzel is felpörgetem magam, valahogy jön belőlem. Nem tudom megmondani, hogyan alakult ki, mert szerintem már a gyerekbajnokságban is így védtem. Ott még ijesztő is lehettem, mert megkaptam, hogy vissza kéne fognom magam. De amikor győzni akarok, nincs megállás.

Imádni való, ahogy Magyari Alda hangosan irányítja a védelmet - Fotó: Derencsényi István/MVLSZ

Fotó: From Official Website

"Ki kellett választani valakit abból a csapatból, amelyik kiérdemelte a bronzérmet és megvert minket az út során! És biztos jól játszott, ha Keszthelyit kihagyom a listáról. Ő lehetett az, aki a különbséget jelentette annak a csapatnak, hogy végre túljusson a nehezén és érmet nyerjen. Feltűnően jól játszott egy ilyen fiatal kapushoz képest." - ezt nem más, mint az amerikai női válogatottal mindent is megnyerő szövetségi kapitány, Adam Krikorian mondta rólad a Total Waterpolo szavazásán, ahol a világ egyik legkiválóbb edzője a negyedik helyre tett téged 2021 legjobb játékosainak listáján. Arno Havenga, a holland női válogatottat 2013-tól a tokiói olimpiáig irányító szövetségi kapitány pedig a második helyre tett téged ugyanott, ezzel az indoklással: "Alda az olimpia során a magyarok minden ellenfelének nagy gondot okozott. Nem sokkal az olimpia előtt találta meg a helyét a magyar csapatban, és úgy teljesített, mintha nagyon tapasztalt kapus lenne. Egy olyan poszton, ahol a tapasztalat különösen fontos. Ő játszotta a legfontosabb szerepet a magyar csapat idei sikerében!”
Mit szóltál ezekhez az elismerő véleményekhez?
Ha olyan ember mond ilyet, aki a világon már tényleg mindent megnyert, az megtisztelő és nagy motivációt ad. Nem akárki mondta ezt rólam. Még nagyobb cél, hogy ezt vigyem tovább, mindketten nagyon jó edzők a szememben, mindketten nagyon jól összerakták a csapatukat. Ha a hollandok nem minket kaptak volna a negyeddöntőben, az aranyra is eséllyel pályázhattak volna. Nekik is meg tudtam mutatni, hogy mire vagyok képes. Nagy rémálmom, és mindig hangsúlyozom, hogy nem szeretnék egymeccses, egy olimpiás kapus lenni. Boldogság töltött el, amikor olvastam a véleményüket. Ha ezt három-négy év múlva is lenyilatkozzák rólam, akkor az lesz a legjobb érzés. De ettől még ugyanúgy be kell bizonyítanom Birgének, hogy a csapatba illő vagyok és meg is állom a helyemet. A vb-re és az Eb-re való felkészülésnek is úgy fogok odaállni, hogy először be kell kerülnöm a csapatba, majd amikor kijutok a világversenyre, akkor hiszem el, hogy ott vagyok, és utána jöhet az, hogy megmutatom mindenkinek, hogy ’itt vagyok’.
Térjünk át az őszi szezonra! Milyen volt eddig az UVSE-ben védeni, azt kaptad, amire számítottál?
Nagyon jó! A bajnokságban még mindig veretlenek vagyunk. Az Euroligában pedig csoportelsőként jutottunk a legjobb nyolc közé. Nagyon büszke vagyok a csapatra. Azt kaptam, amit szerettem volna az edzésmunkától kezdve a csapategységen át az edzők bizalmáig. Olyan sok nálunk a fiatal, hogy össze kell érnünk. És még én is fiatalnak számítok. Ha belőlük is kijön, ami bennük van, akkor tényleg kimondhatjuk, hogy ez a csapat bármit meg tud nyerni. A Magyar Kupa negyeddöntőjében a Fradival kellett játszanunk, nem tudom, melyik másik csapat tudott volna két olyan fölényes győzelemmel zárni, mint mi. Meccsről meccsre kell építenünk a csapatunkat.

Magyari Alda az UVSE kapujában - Fotó: Varga Jennifer/UVSE

Fotó: facebook

Gyakorlatilag egy rosszabbul sikerült meccsetek volt ebben a félévben, a Dunaújvárossal vívott kupaelődöntőn nem játszottatok jól, de így is alig maradtatok le a fináléról. Mi hiányzott a győzelmetekhez?
Nehéz arról a meccsről beszélni. Bennünk volt a fáradtság az azt megelőző három Euroliga-mérkőzésünk miatt. Nem 100%-os állapotban utaztunk Sopronba, fáradtabb volt mindenki. De sem erre, sem arra nem lehet fogni a teljesítményünket, hogy a bírók hogyan ítéltek meg szituációkat. Egy vereség után mindig nehéz felállni, és megmutatni, hogy mire vagyunk képesek. Nem játszottunk jól, nüanszokon múlt az a meccs. Nem ez a Magyar Kupa-bronzérem fogja meghatározni a csapatot és a teljesítményét sem. Menni kell tovább, ki kell javítani a hibákat. Fáj, hogy kikaptunk, de az Egernek szeretnék gratulálni, mert megérdemelten nyerte meg a Magyar Kupát.
Korábban már beszéltünk róla, hogy milyen elképesztő gyorsan ível felfelé a pályád. Mindössze két éve vagy válogatott, ehhez képest a tokiói olimpiát két negyedet leszámítva végigvédted. Végigpörgetted már fejedben, hogy mennyi minden történt veled csak idén?
Az előző szezonban nyertem először Magyar Kupát, idén játszottam először győztes tévés bajnoki meccsen, idén védtem először bajnoki döntőben, idén vívtam először Világliga-döntőt a válogatottal, olimpián is először jártam. Mesébe illő, hogy a Honvédból indulva, Egert érintve olimpiai bronzérmes, Magyar Kupa-győztes, Euroliga-második lettem. Ha a Honvédban és az Egerben nem védtem volna több bajnokságon át, akkor nincs meg az a tapasztalat, hogyan ismerem meg a játékosokat. Azok is aranyévek voltak, amelyeket a Honvédban töltöttem. Ha nem megyek Egerbe, nem ismerhettem volna meg olyan közelről Biros Petit, és akkor nem beszéltem volna vele az olimpia minden napján. Minden apró morzsa számított, hogy eljutottam idáig.
21 évesen lettél az Év magyar női vízilabdázója, nálad fiatalabban csak Keszthelyi Ritát díjazták 2011-ben, Keszi akkor 20 esztendős volt. Veled egyidősen pedig egy másik uvse-s csapattársad, Szücs Gabriella kapott ilyen rangos elismerést. Mit szóltál, amikor megtudtad, hogy idén te nyertél?
Nagyon megtisztelő, hogy megkaphattam ezt a címet. Dolgoznom kell tovább, hogy a legjobb vízilabdázó lehessek, maradhassak. Keszi meg Gabi annyi mindent tettek ezért a sportért, nekem ugyanúgy meg kell csinálnom, amiket ők is. És én még csak ebben az évben kezdtem ezt. Az én szememben ma is Keszi a legjobb. És ha nem is célom, hogy minden évben én legyek a legjobb pólós itthon, de motiválni tud ez a cím is. Viszont nem szeretnék elszállni tőle, ugyanolyan ember vagyok, mint a többi vízilabdás.

Magyari Alda, Keszthelyi Rita és Garda Krisztina öröme

Fotó: AFP

Mi volt a legemlékezetesebb pillanatod ebben az évben a vízilabdát illetően?
Soha nem fogom elfelejteni, hogy egymásnak adtuk át az érmeket Tokióban, az én nyakamba Keszi akasztotta a bronzérmet. Azt kértem tőle, hogy ha érmet nyerünk az olimpián, akkor azt szeretném, ha ő adná át.
Csodálatos volt látni titeket, ezt a metódust meg kéne hagyni végleg.
Amikor megkaptam tőle a bronzot, még bele is súgott a fülembe pár mondatot. Ez a legeslegjobb dolog, ami megtörténhetett velem az évben, ez vinni fog előrébb. Régóta az álmaim között szerepelt, hogy uvse-s legyek, azért is, hogy Keszivel egy csapatban játsszak. A válogatottba azért is szerettem volna bekerülni, hogy Keszivel megnyerjünk mindent, amit csak lehet. Az, hogy életem első olimpiáján a bronzérmet ő adta át nekem, leírhatatlan pillanat. Ezt semmire nem cserélném el.

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Tokyo 2020
A tokiói olimpia egyik legjobb magyarjának nagy álma volt, hogy az UVSE-ben szerepelhessen
30/09/2021 11:01
Vízilabda
Szivós Márton piros lapot kapott egy nyelvészeti szemináriumra való mondatért a Honvéd meccse után
3 ÓRÁJA