A kivételesen kétrészesre duzzasztott Legends’ Voice rovatunk első felében a négyszeres Grand Slam-bajnok Kim Clijsters arról írt nekünk, hogyan reagált Serena közelgő visszavonulására.

Serena Williams nemrég bejelentette, hogy a teniszt hátrahagyva magasabb szintre lép. Egyszerűen imádtam a Vogue magazinnak írt cikkét, amelyben a döntését részletezte.
Laver Cup
Federer barátai és családja körében vonulhatott vissza, talán még jobb is, hogy így alakult
3 ÓRÁJA
Várhatóan a US Open lesz a búcsútornája, és nem hiszem, hogy ebben a helyzetben számít a tapasztalata; ilyesmiben egészen biztosan nem volt része. Mindig is rengeteg érzelemmel teniszezett, ezért kíváncsian várom, hogyan kezeli azt a helyzetet, hogy pontosan tudja: a New Yorkban lejátszott meccs lehet az utolsó.
Nekem is elég nagy kihívás volt úgy odamenni egy versenyre, hogy már előtte tudtam, az lesz az utolsó a profi pályafutásomban. Kettősség van benned. Egyfelől azt mondogatod magadnak, hogy koncentrálj a játékra, ez is csak egy a sok verseny közül, amelyre annyi éven keresztül jártál. Másfelől viszont tudatosul benned, hogy utoljára végzed el a szokásos rituálét, legyen szó mondjuk arról, ahogyan bepakolod a táskád, vagy bármi másról. „Ez lesz az utolsó alkalom, amikor ezt megcsinálom?”
Azért jelentettem be jó előre a visszavonulásomat – és ez a 2007-esre különösen igaz –, mert ezt diktálták az érzéseim. Szükségem volt egy határidőre, hogy a következő egy évben mindent a tenisznek szenteljek, és azért voltam ennyire nyílt, mert ha ezt nem osztom meg a médiával, aligha áll össze ilyen szinten a fejemben. Nekem erre volt szükségem, de mindenki másképp áll hozzá.
Emlékszem, mennyire megkönnyebbültem az utolsó mérkőzésemet követően – nem a vereség volt az oka, hanem az a tény, hogy véget ért. Meglátjuk, Serena hogy fogja feldolgozni. Abban biztos vagyok, hogy tele lesz érzelmekkel. Nekem már a bejelentésekor potyogtak a könnyeim, és akkor is megteltek a szemeim könnyekkel, amikor Kanadában elköszönt a vereségét követően. Néztem az interjút, mindenki láthatta a feltörő érzelmeket. Ez egy jelentős változás az életemben: ahhoz a generációhoz tartoztam, amely szinte Serenával egyszerre tűnt fel, ezért is hihetetlen, mennyire hosszú ideje ott vannak Venusszal.

Serena Williams elköszönt a torontói szurkolóktól

Fotó: Getty Images

Azt látni, hogy Serena lezárja ezt a fejezetet az életében, eléggé… mindannyian tudjuk, hogy az élet megy tovább, de ez hatalmas pillanat, amely arra késztet, hogy te is visszatekints azokra az évekre, a közös pillanataitokra. Mint például az első egymás elleni meccsünkre, az első találkozásunkra, azokra az apróságokra, amelyekről a touron eltöltött évek alapján emlékszem rá, nem utolsósorban, hogy a fiatal lányból a szemem láttára vált ikonná, és nem csak a teniszben, de úgy általában a sportban. Elég nagy élmény volt ehhez a generációhoz tartozni az előző több mint 20 évben.
Egyébként az első meccsünket épp a US Openen játszottuk egymás ellen, ha jól emlékszem, akkor 1999-ben. A harmadik fordulóban találkoztunk, abban az évben, amikor megszerezte az első Grand Slam-győzelmét, és hihetetlenül szoros volt a küzdelem. Én voltam az ismeretlen lány: az apró Belgiumból érkező kislány. Serenát akkoriban szintén kevesen ismerték. Tudták a történetét a testvérpárnak, akik egyetlen meccset sem játszottak a juniorok között, de feltörekvőben vannak, és dominálni fogják a játékot az általuk behozott játékstílussal. Teniszes körökben ott volt körülöttük a zsongás.

Serena és Venus Williams az 1997-es US Openen

Fotó: Getty Images

Úgy emlékszem, hogy 5:2-re vezettem ellene a harmadik szettben, de aztán kikaptam, mert hirtelenjében nagyon nehéznek éreztem a karjaimat. A US Open második legnagyobb stadionjában játszottunk, a Louis Armstrongon. 5:2-nél megéreztem, hogy nyerhetek. Sorban ütötte a ki nem kényszerített hibákat, de aztán egyszer csak – tipikusan serenásan – átkattant benne valami: süvítő ritörnök, ászok, mintha valami életre kelt volna benne. Mérges lett vagy valami ilyesmi, összeszedte magát, és igazából az egész pályafutásának ez volt a története. Oly sok éven át láttuk, hogyan csinálta ezt, amikor hátrányban volt, és már sokan, köztük a kommentátorok is arról beszéltek, akár ki is eshet. És ez tulajdonképpen a védjegyévé vált, magasabb fokozatra kapcsolt, ha úgy érezte szükségesnek, ha felbosszantották őt, vagy egyszerűen csak elöntötte az adrenalin.
Az apja, Richard, a mérkőzést követően odalépett hozzám. Nagyon kedves volt, és azt mondta: „Nagyszerű játékos vagy, dolgozz továbbra is keményen, és akkor rengeteg kiváló csatátok lesz.” Ez volt az első személyes élményem Serenáról és az apukájáról.
A rivalizálásunk meghatározó volt a pályafutásomban, mert jó pár nagy ütővel játszottam. Teniszeztem Lindsay Davenporttal, Szeles Mónikával, ám robbanékonyság terén senki sem ért fel Serenához, és senkinek sem sikerült az ütőerőt a gyorsasággal kombinálni. Idővel kiteljesedett a játéka, kifinomultabbá vált, bekerült a nyesés a repertoárba, szerva-röptézett, a röptéi is kellően jók voltak. Az évek során egyre jobban bízott a játékában, ami a háló túloldalán állva is érezhető volt.

Serena Williams és Kim Clijsters a 2003-as Australian Openen

Fotó: Getty Images

Eleinte az ereje és az atletikussága miatt éreztem azt, hogy ez a tenisznek egy egészen új szintje. Tudtam, hogy keményebben kell dolgoznom, hogy erősebbé és fittebbé váljak, mert ez volt az a dimenzió, ami felé a női tenisz elindult. Ez adta meg nekem és az edzőimnek az ösztönzést, hogy megtaláljuk a rám zúduló nyers erő ellenszerét. Dolgoztunk a sebességemen, a sérülések megelőzésén, megtanultuk, hogyan lehet kibírni a magas intenzitású, hosszú labdameneteket, egyik sarokból a másikba futni, csúszni… Innentől ez volt a szemléletünk, mert azt mindannyian tudtuk a csapatomban, hogy ha a legjobbakkal akarok versenyezni, akkor ezekben kell fejlődnöm. Biztos vagyok benne, hogy ez nem csak rám igaz, és mindenki ugyanerre a következtetésre jutott. Szerintem ez volt a helyzet Justine Heninnel is, valamint a generáció többi játékosával: rájöttek, hogy ez egészen más intenzitást jelent.
A mostani generáción is érzem Serena hatását. Most, hogy az Államokban élek, magam is látom, hogy nem a tenisz az a sport, amely sok gyerek fejében megfordul. Ezt tapasztalom a mi környékünkön, New Jersey-ben, a környező közösségekben; kevés gyerek gondolkozik a teniszben, kivéve, ha a szülők nagyon benne vannak, mert nem egyszerű hozzáférni. Ebből kiindulva egyértelműen hiszek abban, hogy a Williams testvéreknek jelentős hatásuk volt a fiatalabb generációra. Látjuk Madison Keyst, Sloane Stephenst, Naomi Osakát, Coco Gauffot… annyi fiatal tekint rájuk példaképként. Ez az a hatás, amit számos nemzedékre gyakoroltak, és aminek nem csak a teniszben vannak látható nyomai. Például Serena története a szülésről, valamint a problémák, amelyekkel megbirkózott – ezek egytől egyig túlmutatnak egy egyszerű teniszezőn, aki épp a szülőségen töri a fejét. Az a tény, hogy meg merte osztani ezt a történetet, felfedve a sebezhetőségét a különböző dokumentumfilmekben és interjúkban, jóval túlmutat azon, amit akármelyik teniszező elért. Hatással tudott lenni azokra az emberekre, akiknek nem adatott meg az a lehetőség, hogy részesei legyenek a tenisznek, nem láthatták őt élőben játszani, vagy nem futotta tévés előfizetésekre. Ebben az értelemben is óriási a hatása.
Serena vitán felül mindent megtett annak érdekében, hogy elérje a céljait. Úgy gondolom, hogy sokakban nem tudatosult, micsoda eredményeket ét el azt követően, hogy világra hozta Olympiát. A legtöbben csak Serena céljára, a Grand Slam-rekord megdöntésére koncentráltak. Mert, ha ennyire jó vagy, ha nyertél 23 Grand Slamet, akkor igenis meg akarod szerezni a 24.-et is, amiről mindenki beszél. Mégis: eljutni négy GS-döntőig másfél évvel a gyerekszülést követően, hihetetlen teljesítmény. Erre nem került elegendő hangsúly, és a kellő tisztelet is elmaradt. Olyan jelentős pillanat volt, hogy azt éreztem: arra került a fókusz, mit nem sikerült elérni, és nem arra, hogy mi mindent teljesített.

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Tenisz
Roger Federer legelképesztőbb rekordjai, melyeket talán sosem fognak megdönteni
24/09/2022 - 07:38
Tenisz
"Ez a Federer jobb, mint a Händel?" Búcsúzik a zseni, akinek a tenisze maga volt a mennyei harmónia
16/09/2022 - 08:58