"A tenisz a gazdagok sportja, 13 és 18 éves korod között egymillió eurót kell ráköltened" – őszinte vélemény a US Open-győztes Dominic Thiemtől
Frissítve 23/10/2025 - 19:47 GMT+2
A 2020-es US Open-győztes teniszező, Dominic Thiem egy podcastben beszélt őszintén arról, mennyire megterhelő volt számára anyagilag a sportág. A korábbi világranglista-harmadik osztrák játékos szerint egy vagyont költöttek arra, hogy eljusson a világ élvonalába, és csak hosszú évekkel később térült meg a befektetett pénz.
Rune szettelőnyről volt kénytelen feladni a stockholmi elődöntőt, le kellett segíteni a pályáról
Videó forrása: SNTV
A 32 éves Thiem sérülések és gyenge eredmények után a tavalyi US Openen vonult vissza, ám nem szakadt el a sportágtól, hiszen többek között saját akadémiát csinált és több bemutatón is játszik.
Az osztrák már juniorként is nagy tehetség volt, 2011-ben lett profi, és a 13 évig tartó karrierje során mintegy 30 millió dollárt teniszezett össze, ezzel 17. helyen áll a kereseti örökrangsorban. Ezzel együtt pontosan tudja, milyen sokat kell rákölteni arra, hogy valaki eljusson a világelitbe.
"A tenisz a gazdagok sportja, 13 és 18 éves korod között egymillió eurót kell ráköltened. Az edzések nagyon drágák – az akadémiánkon igyekszünk segíteni a kevesebb anyagi erőforrással rendelkező családoknak, hogy ha valaki tehetséges, akkor is edzhessen és megvalósíthassa az álmát. Addig, amíg valaki el nem kezd keresni profiként, hihetetlen összegek mennek el, amit gyakorlatilag senki sem engedhet meg magának. Még úgy sem, ha segítünk a szülőknek, és szponzorokat vagy befektetőket találunk a tehetséges játékosok karrierjének elindításához."
Ebben az sem segít, hogy már juniorként sokat kell utazniuk a játékosoknak.
Van például egy 17 éves tehetségünk, aki szinte úgy utazik, mint egy felnőtt profi. Évi 30 vagy 35 hetet van oda, indul a junior Grand Slameken is, de közben nem keres pénzt, szóval csak költünk rá. Erre van szükség, nincs más megoldás.
Léteznek olyan magánbefektetési rendszerek, amelyek lehetővé teszik az ígéretes fiatal játékosok számára, hogy fedezni tudják ezeket a kiadásokat, igaz, ez a jövőjükre is hatással lehet.
"Ez egy elég gyakori konstrukció: valaki évi 50 ezer vagy 100 ezer eurót fektet beléd, cserébe a jövőbeli pénzed egy bizonyos százalékát megkapja, általában egy maximális limittel" – magyarázza Thiem. "Én magam is ezt tettem 15, 16 éves koromban, évi 80 ezer eurót kaptam, és 21 éves koromtól kezdve törlesztettem, amikor már sokkal többet kezdtem keresni."
Ez is érdekelhet:
- "Azért küzdök, hogy megéljek" – feleannyit keres a profi teniszező, mint egy harmadosztályú focista
- "Fura, hogy ennyi pénzem lett" – őszinte sztori arról, milyen a tenisz aljáról a tetejére jutni
A 2020-as US Open-győztes a profi pályafutása alatt felismerte, hogy a tenisz kultúrát is igényel, és olyan embereket, akik tudják, hogyan kell bánni a pénzzel.
"Amikor elkezdtem feljebb jutni a világranglistán és elkezdtem pénzt keresni, nem érdekelt, hogyan működik az egész, vagy mit kell kezdeni a pénzzel. Csak azt akartam, hogy a pályafutásom végére anyagilag biztonságban legyek. Nagyon szerencsés voltam, hogy 18-19 éves koromtól kezdve volt egy nagyszerű pénzügyi tanácsadóm, akiben az első naptól kezdve megbíztam. Mindent elintézett és elmagyarázott."
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/10/23/image-57ac4e0a-3e4f-40b7-b522-e191f669aaaa-85-2560-1440.jpeg)
Dominic Thiem
Fotó: Getty Images
Thiem ekkoriban kezdett el vállalkozásként gondolni az élsportra.
"A tornákon a közzétett számok hatalmasnak tűnnek, de egy, mondjuk 65 ezer fontos wimbledoni csekkből könnyen elveszíted a 60%-ot: először az adókat fizeted be abban az országban, ahol játszol, aztán a sajátodban is, majd az edzők, gyógytornászok, az utazás és a felszerelés költségeit is te állod. Még a szponzorok esetében is adót kell fizetned az olyan országokban, mint az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok, meghatározott eltöltött napok alapján, hiszen a képed a televízióban az ő ruházatukkal vagy logójukkal jelenik meg."
A képlet egyszerű: ha a teniszező nem nyer, a "vállalkozás" csődbe mehet.
"A szponzori szerződések fix éves összeggel, úgynevezett megbízási díjjal és számos bónusszal működnek. Ha visszaesel a ranglistán vagy megsérülsz, ezek az összegek drasztikusan csökkennek. Amikor a top 3-ban vagy top 5-ben vagy, az ajánlatok nagyon jók, de ha kiesel onnan, a megbízási díjad jelentősen csökkenhet. Viszont ha nagy versenyeket nyersz, további bónuszokat kapsz."
Ez is érdekelhet:
Thiem számára a kulcspontot a szponzorokkal kötött hosszú távú szerződések jelentették, amikben az időtartamot helyezte előtérbe.
"Az én esetemben a stabilitást a hosszú távú kapcsolatok adták: 2011 óta vagyok az Adidasnál, 2015 óta a Babolatnál, a Rolexnél, és a Red Bullnál is, ami azért is fontos, mert megfelelően regenerálódhattam, amikor sérült voltam. Mindig olyan szerződéseket kerestem, amelyek illeszkedtek a személyiségemhez. Voltak ajánlatok, amelyeket elutasítottam, mert nem passzoltak hozzám, még akkor sem, ha anyagilag nagyon kecsegtetőek voltak."
Ez a hozzáállás a karrierje befejezése után is segíti őt.
"Új életet kell szerveznem, de hála az égnek azonnal új projekteken tudtam dolgozni. Rájöttem, hogy az élet más területein is lehet nagy célokat kitűzni, és ez segített elkerülni a depressziót, ami a pályafutás befejezése után komoly problémát jelenthet a sportolóknál."
(Jot Down)
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés