Rafael Nadal, a #sohafelnemadás királya a Nagy Hármas nevében mutatott példát

Kálmán Laci

Publikálva 30/01/2022 - 20:01 GMT+1

Rafael Nadal legyőzte Daniil Medvedevet az Ausztrál Open döntőjében, amivel megszerezte 21. Grand Slam-címét, ráadásul Rod Laver és Novak Djokovic mellett most már ő is elmondhatja magáról, hogy mindegyik major-trófea megvan neki legalább kétszer. A 21-es szám hatalmas dolog, az igazán extra azonban az út, amelyen eljutott addig.

Rafael Nadal

Fotó: Getty Images

Soha ne írj le egy nagy bajnokot!

Ezerszer elmondtuk, leírtuk, agyonrágtuk és elhasználtuk már ezt a mondatot. Úgy is gondoltuk talán, soha többé nem esünk abba a hibába, soha többé nem sétálunk bele abba a csapdába, hogy egy fontos meccsen csak minimális esélyt adjunk egy hatalmas bajnoknak.

Egy olyan valakinek, aki ezerszer bizonyította már, hogy bárhonnan, bármikor képes felállni, visszajönni és fordítani. Persze a körülmények ellene szóltak, de mégis mikor foglalkozott Rafael Nadal a körülményekkel?!

Australian Open

Novak Djokovic indulhat az Ausztrál Openen, a vízumtilalmát feloldották - sajtóhír

15/11/2022 - 09:23

A tavalyi Garros óta lábfejsérüléssel küszködött, Wimbledonban és az olimpián nem is indult. A nyáron ugyan megpróbált visszatérni, de továbbra is komoly fájdalmak gyötörték, úgyhogy az ősz folyamán sor is került a lábfején egy beavatkozásra.

Két hónappal ezelőtt abban sem volt biztos, hogy játszhat-e még újra egyáltalán, decemberben ráadásul coviddal is megfertőződött, ami szintén visszavetette a visszatérését.

Ehhez képest nemcsak, hogy rajthoz állt az Ausztrál Openen, hanem 35 évesen végigverte az erőtől duzzadó fiatalokkal teletűzdelt mezőny. Behúzott többek között két ötszettest is, a másodikat ráadásul a döntőben, 0-2-ről fordítva, a nála tíz évvel fiatalabb Medvedev ellen.

Kevesen hittek benne, hogy Rafa nyerhet. Főleg azután, hogy elbukta az első szettet, azután meg szinte már végképp senki, hogy elbukta, és ahogy elbukta a másodikat. Ő azonban aprólékos, kitartó, sziszifuszi melóval elkezdte összerakni a játékát. Pontról pontra haladt, ahogy mindig is tette. Minden apró sikeres momentumot felhasznált arra, hogy növelje az önbizalmát és ezáltal az esélyeit.

Nadal perfetto a rete

Fotó: Eurosport

Egy olyan mérkőzést csinált ebből a döntőből, amilyeneket fénykorában játszott. Ahogy haladt előre a meccs, egyre magasabb színvonalon teniszezett, és rendíthetetlen szívósságával, mérhetetlen akaraterejével végül bedarálta ellenfelét.

Persze kellett ehhez Medvedev mentális és érzelmi hullámzása, és fizikális sebezhetősége is, de ez is csak arra volt jó, hogy megmutassa, miért is jutott ő ilyen messzire, és miért jutott ilyen messzire a Nagy Hármas.

A Nagy Hármas tagjai, Nadal, Djokovic és Federer folyamatosan emelték egymást, nem volt választásuk, egyre jobbá kellett válniuk ahhoz, hogy versenyképesek tudjanak maradni a másik kettővel. Végül mindhárman egy olyan kivételesen magas szintre jutottak, amilyet a tenisz nem látott korábban.

Sőt, talán nincs is több olyan sportág, amelynek három legnagyobbja nagyjából egy időben volt pályafutása csúcsán.

Kis túlzással tehát azt is mondhatjuk, hogy Nadal Djokoviccsal és Federerrel együtt nyerte ezt az Ausztrál Opent. Ők hárman együtt húzták be a 21. Grand Slamet. Ne legyen kétségünk, vastagon benne voltak ebben mindhárman.

Djokovic, Nadal y Federer.

Fotó: Getty Images

Nadal a Nagy Hármas nevében mutatott példát az utánuk következő generációknak. Hogy miből? Alázatból, akaratból, küzdeni tudásból, fegyelmezettségből, sohafelnemadásból.

És, hogy miért pont Nadal húzta be (először) a 21.-et? Miért nem sikerült ez (eddig) sem Federernek, sem Djokovicnak?

Talán, mert ő akarta legkevésbé. Ő, ahogy ebben a döntőben is, mindig csak a következő pontot akarta megnyerni. Aztán a következő meccset, a következő tornát.

A 21. GS valószínűleg az ő fejében volt a leginkább eldugott helyen. Ő görcsölt rá a legkevésbé, ezért sikerülhetett pont neki.

Australian Open