Bevételei több, mint harmadát elvesztette az Ausztrál Open a Covid miatt

Más választásuk persze nem nagyon volt, mint rendezni, legalábbis Daniel Andrews, Victoria miniszterelnöke szerint, aki még a torna előtt beszélt erről.

A végső adatokat a héten hozzák nyilvánosságra, de az már most látható, hogy messze elmaradnak a tavalyi számoktól, ami nem meglepő. Az elmúlt évtizedben az AO több mint 2,71 milliárd ausztrál dollárt hozott. Ha csak az előző évet nézzük, 387 millió A$-t; 2020 januárjában 574.970 lefoglalt vendégéjszaka volt a mérleg, s fejenként átlagosan 209 dolláros napi költségekkel járultak hozzá Melbourne büdzséjéhez az oda érkezők. Idén azonban nem érkezhettek külföldi nézők/turisták, nem voltak hotelfoglalások, csökkentek az éttermek és a kiskereskedelem bevételei. Az ausztráliai New South Wales Egyetem professzora, Tim Harcourt számításai szerint 30-40 százalékos kieséssel kell számolnia Victoriának. Ennek egyik oka, hogy hagyományosan mintegy 13 százaléka a nézőknek a szigetországon kívülről érkezik, 26 százalék pedig más államból.

„Az Australian Openre érkező nézőkkel kapcsolatban mindig arra számítunk, hogy más turisztikai látványosságokhoz is ellátogatnak, mint például a Great Ocean Road vagy a Phillip-sziget (mely egyebek mellett pingvinkolóniájáról híres – a szerk.). Ezektől a »kísérőeseményektől« nagyon sok függ. A kormány tudta, hogy idén nem számíthat erre a dominó-effektus miatt. Ezek semmilyen szempontból nem mondhatók normális éveknek, tehát nem várhattuk volna a maximális bevételeket egyébként sem” – mondta a The New Dailynek adott interjúban Harcourt.

A közvetítési jogokból, szponzorációból és egyéb helyekről befolyó összegek jelentenek némi bevételt (2019-ben az összkereset több, mint a felét), de a professzor szerint nem biztos, hogy megérte a kockázatot a rendezés. Úgy gondolja azonban ő is, nem adták volna át másnak a szervezést, legfeljebb elhalasztják az opent.

Ross Booth, a helyi Monash Egyetem sportközgazdász professzora nem mondott újat azzal még a végső dátum bejelentése előtt, hogy annál nyereségesebb lenne a torna, minél később rendeznék meg.

Tim Harcourt hasonló véleményen volt:
„Természetesen megértem, hogy mindenki meg akarja tartani a saját, hagyományos tornáját, de ugye emlékszünk, mi történt tavaly Novak Djokoviccssal? Megrendezte a versenyét, aztán mindenki covidos lett. Azt hittem, akkor eléggé meg lettek kongatva a vészharangok… Lehet itt kívánságlistákat írogatni, de a válasz NEM, és ez elég világosan el lett mondva.”

A kérdés az persze: összességében megérte? A Royal Melbourne Technical College (RMIT Egyetem) sportközgazdásza egyelőre nem tudott választ adni a kérdésre.

„Nem tudom még, megérte-e a kockázatot” – mondtaDr. Mark Stewart. „Az nem kérdés, hogyha kormányzati forrásokat költünk arra, hogy megrendezzünk egy eseményt, az gazdasági előnyökkel jár. A látogatók belépőt váltanak, költenek… De ez az év más. A bevétel jelentősen megcsappan.”

Az is érdekes, hogy amint visszatérhetett (volna) a nézők egy része (félház), ez akkor sem történt meg: az adatok szerint nem érte el az ötven százalékos kihasználtságot a Rod Laver Aréna a Naomi Osaka – Serena Williams szuperelődöntőn. Hogy miért? Mert hiába jöttek volna más államokból nézők, ha azok lezárták a határokat Victoriával…

Megint más kérdés, hogy az új helyzet új, más költségeket szült. A játékosok torna előtti hotelkaranténja, a különgépek költségei 40 millió dollárra rúgtak, melyet a szervezők gálánsan magukra vállaltak, ha minden igaz.

Ha nekik nem is, a tenisz szerelmeseinek mindenképp megérte, mert viszonylag megszokott időben, az abszolút megszokott helyszínekről láthatták újra kedvenceiket – még ha csak tv-n keresztül is – a két hét minden furcsaságával együtt. Merthogy érdekességekből nem volt hiány, az biztos: egérlakta szállodaszobáktól kezdve a karantén alatt koala után vágyakozó sportoló vagy hajmosó-személyzetért kiáltó focista teniszezőfeleségen át a hosszú bezártság miatt kialakuló vélt vagy valós sérülésekig. A másik nyertes a 2020-ról idén nyárra halasztott tokiói olimpia szervezőbizottsága lehet. Mert ha valamire, a rendezésre, a szigorú egészségügyi szabályok betartására, a járvány alatt egy ekkora esemény tisztes lebonyolítására nem lehetett panasz.

Craig Tiley, a Tennis Australia vezérigazgatója a Financial Timesnak úgy nyilatkozott: megmutatták a világnak, hogy a koronavírus ellenére igenis lehet nézők előtt nagy sporteseményeket tartani.

Tiley kiemelte, a kulcs a szigorú hotelkarantén mellett a rendszeres tesztelés, a buborékrendszer és az új technológiákhoz történő alkalmazkodás volt. Szerinte azonban megérte a sok pluszköltség, mert megtarthatták Ausztráliának a tornát.

A tokiói szervezőbizottság tagjai az FT-nek azt mondták, figyelték az AO eseményeit, és valamennyi sportrendezvényen referenciaként fogják használni az ott alkalmazott protokollt. Valóban, így már megérte.