10 botrány, ami felrázta a műkorcsolya világát
Ne hagyd, hogy a csodás ruhák, az elképesztő technikai elemek és a gyönyörű koreográfia megtévesszen, a műkorcsolya világától sem állnak távol a botrányok. Hoztunk 10 emlékezetes történetet!
Atomjaira hullott Valieva kűrje, elképesztő drámával ért véget a nők műkorcsolyaversenye
Videó forrása: Eurosport
1. Tonya Harding, Nancy Kerrigan és a bérgyilkos // 1994
Valószínűleg ez az egyik legismertebb botrány mind közül. 1994-ben a regnáló amerikai bajnok Nancy Kerrigan megtámadása (és az azt követő keserves sírása) a detroiti amerikai műkorcsolya országos bajnokságról bejárta az egész világot, ahogyan az a vád is, hogy a fő riválisa, Tonya Harding állhatott az egész történet mögött.
A történet röviden ennyi: Kerrigan a norvégiai Lillehammerbe utazó amerikai olimpiai csapatba való bekerülésre készül. 1994. január 6-án, az egyik edzése után az öltöző előtt, egy ismeretlen férfi megüti a térdét egy viperával. Kerrigan térde ugyan nem törik el, noha támadójának ez volt a célja, de súlyos zúzódásokat szerez, így kénytelen visszalépni az amerikai válogatótól.
Hamarosan kiderül, hogy Harding exférje, Jeff Gillooly bérelte fel a támadás mögött álló bérgyilkost, akik már fejben előre elköltötték a Harding olimpiai aranyáért járó pénzt is. Harding tagadja, hogy tudna róla, vagy hogy köze lenne az egészhez.
Végül mindkét lány el tud utazni az olimpiára (Kerrigan ezüstérmet szerez, Harding csak a nyolcadik helyen zár). És akkor itt jön a csavar: az olimpia után mégis bűnösnek vallja magát Harding a volt férje és társai, Shawn Eckhart testőr és Shane Stant bérgyilkos elleni büntetőeljárás akadályozásában. A szövetség minden addigi eredményétől megfosztotja, és egy életre eltiltja a műkorcsolyázástól.
Harding bűnösségével kapcsolatos kérdések még most is, három évtizeddel később is fennállnak, a történetük még mindig beszédtéma. Az ESPN 30 for 30 dokumentumfilmje, és az Oscar-jelölt, Én, Tonya című film is feldolgozta az esetet.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/03/14/image-086608a9-ec86-418c-9f1f-968075a3979f.jpeg)
Tonya Harding és Nancy Kerrigan
Fotó: SID
2. Ashley Wagner OLIMPIAI VÁLOGATÓJA // 2014
Általában az Egyesült Államok nemzeti műkorcsolya-bajnokságának három érmese kerül be az USA csapatába a négyévente megrendezésre kerülő téli olimpián. 2014-ben azonban az aranyérmes Gracie Gold, az ezüstérmes Polina Edmunds és a negyedik helyezett Ashley Wagner utazott el Szocsiba.
De vajon hova tűnt a bronzérmes? Mirai Nagasu annak ellenére, hogy Wagnert messze felülmúlta, és ő volt az egyetlen olyan korcsolyázó a négyesből, aki már rendelkezett olimpiai tapasztalattal (2010-ben Vancouverben negyedik lett), végül a tévén keresztül nézhette csak a téli olimpiát.
Az amerikai szövetség döntése hatalmas botrányt robbantott ki, az ügy mélyen megosztotta a korcsolyázó közösséget és a rajongókat. Az, hogy Wagnert választották Nagasu helyett, világszerte reflektorfénybe helyezte az amerikai válogatókat és az egész folyamatot.
A Team USA sportolóit akkor és azóta is több tényező alapján választják ki, többek között a nemzetközi versenyeken nyújtott teljesítményük, az egyes korcsolyázók technikai elemeinek nehézsége és a világközönség számára való eladhatóságuk alapján. Más korcsolyázókat már korábban is kihagytak az olimpiai csapatokból: a már említett Nancy Kerrigant a sérülése ellenére is beválasztották az 1994-es játékokra, vagy ott volt Michelle Kwan, aki ezüstérmesként is csak tartalékos lett.
Egyébként Nagasunak joga lett volna fellebbezni a döntés ellen, a feldühödött szurkolók tömegei erre rendesen biztatták is, de végül nem tette meg.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/12/24/image-b1d6bb22-6ecb-463c-bf21-fc545ba99abd.jpeg)
Polina Edmunds, Gracie Gold, Mirai Nagasu és Ashley Wagner
Fotó: AFP
3. CSALÁS AZ OLIMPIÁN // 2002
Amikor a kanadai páros, Jamie Salé és David Pelletier a téli olimpián, Salt Lake Cityben egy elképesztő, hibátlan kűr után csak a második helyen állt, valami nem volt kerek - különösen, mert az orosz Elena Berezhnaya és Anton Sikharulidze alkotta páros az első helyen zárt, annak ellenére, hogy több technikai hibát is elkövettek a programjukban.
Gyorsan vizsgálatot is indítottak a verseny után, ahol kiderült, hogy nem véletlenül lógott ki a lóláb, a bírók összejátszottak a páros és a jégtáncversenyek eredményeinek manipulálása érdekében - egy francia bíró konkrétan elismerte, hogy nyomást gyakoroltak rá, hogy az orosz párosra szavazzon, cserébe a Marina Anissina/Gwendal Peizerat alkotta francia jégtánckettősre is érkezett annyi szavazat, hogy végül meg is nyerték a versenyt.
(Addig a 6.0-s rendszer szerint pontoztak a bírók, nem voltak olyan kritériumok, mint most, amiknek meg kellett volna felelni ha a technikai elemekről vagy a művészi előadásmódról volt szó, az egész azon múlt, hogy a bíró milyen számot mutatott fel ott, akkor, a pillanatnyi benyomásai alapján.
A vizsgálat végén aztán happy end lett, mindkét páros megkapta az aranyérmet, és mi is nyertünk, mert akkor alakították át úgy a műkorcsolyaversenyek bírálati rendszerét, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő többet.

Jamie Salé és David Pelletier
Fotó: AFP
4. Jackson Haines, a forradalmár // 1800-as évek közepe
Jackson Hainesnek, az 1800-as évek közepén élt amerikai műkorcsolyázónak egészen őrült elképzelései voltak a sportágról. Neki ugyanis az a hihetetlen ötlete támadt, hogy zenére akart korcsolyázni, ellesett mozdulatokat a keringőből és a balettből is, de addig szokatlan atletikusságot igénylő ugrásokat is bemutatott, sőt, pörgött is! Hallatlan, nem igaz?
Az ő új korcsolyázási stílusa teljesen ellentétes volt az addig ismert merev, hagyományos és formális szabványokkal, ami igazából annyiból állt, hogy nyolcasokat írtak le a jégen a korcsolyával.
A botrányos stílus miatt az amerikai korcsolyavilág lényegében száműzte Haines-t, aki kénytelen volt Európába vinni a tehetségét.
Csakhogy végül az új "nemzetközi stílusa" világszerte elterjedt, és Haines-t ma már a modern műkorcsolyázás atyjaként emlegetik.
5. Madge Syers megveri a fiúkat a saját játékukban // 1902
A 20. század elején a versenykorcsolyázás úri sportág volt. A nők egyszerűen nem versenyeztek egyedül, kizárólag párosban indultak.
Egy Madge Syers nevű brit korcsolyázó azonban semmibe vette ezt a normát, és 1902-ben elindult a műkorcsolya-világbajnokságon. Sokakat rendesen felbosszantott ezzel, de végül engedélyezték neki, hogy versenyezzen, és egy kivételével minden férfit legyőzött, ezüstérmet szerzett.
Tettei olyan vitát váltottak ki, amely arra ösztönözte a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetséget, hogy 1906-ban külön versenyszámot hozzon létre a nők számára. Madge ezt követően kétszer is megnyerte a versenyt, az 1908-as londoni nyári játékokon olimpiai bajnok lett - az első téli olimpiát csak 1924-ben, Franciaországban rendezték meg, néhány évvel Madge 1917-ben bekövetkezett halála után.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/12/24/image-53546a62-b05d-4a9c-9d8e-76988f45a2d4.jpeg)
Madge Syers
Fotó: Getty Images
6. Sonja Henie MINISZOKNYÁI sokkolják a korcsolyázó világot // 1920-as évek
A norvég műkorcsolyázó, Sonja Henie a 20. század első felében a sportág rajongóinak hatalmas kedvence volt. A kacér szőkeség háromszoros olimpiai bajnok egyszerre volt kiváló sportoló, filmsztár és számtalan feltörekvő korcsolyázó példaképe is.
Ő hozta vissza a szexiséget a korcsolyázásba - vagy inkább ő vezette be. Ő volt az első korcsolyázó, aki botrányosan rövid szoknyát és fehér korcsolyát viselt - a kimondottan merész választása előtt a hölgyek fekete korcsolyát és hosszú, konzervatív szoknyát viseltek a versenyeken.
Ami egy kicsit talán keserédessé teszi az emlékét, az a náci Németországgal való kapcsolata: a harmincas években számos alkalommal szerepelt a Führer előtt, aki nagy kedvenceként tekintett rá, egy emlékezetes fotón még egy karlendítés is kiszaladt a fiatal lány jobb kezéből, sőt, Hitler még ebédre is meghívta. Végül is, akár ezt is mondhatjuk botránynak.
Henie életéről és az elképesztő eredményeiről ebben a cikkben írtunk bővebben:
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/12/25/image-b5f7db12-419d-4cc2-88e8-7bd0d5eab242.jpeg)
Adolf Hitler gratulál Sonja Henie-nek
Fotó: AFP
7. Katarina Witt jelmezei túl FORRÓAK A JÉGRE // 1980-as évek
A kelet-németek üdvöskéje gyakorlatilag leuralta a női műkorcsolyázást az 1980-as években. Az 1984-ben és 1988-ban is olimpiai bajnok és hatszoros világbajnok Katarina Witt viszont egyszerűen túl szexi volt a sportághoz. Hajlamos volt már-már botrányosan sokat mutató ruhákat viselni - az egyik ráadásul az egyik előadása alatt még többet mutatott, mint amennyit kellett volna egy kis baki miatt. Wittet rengetegen kritizálták amiatt is, hogy flörtölt a bírókkal annak érdekében, hogy magasabb pontokat kapjon.
Több se kellett a nemzetközi szövetségnek, az ISU nem sokkal később véget vetett a vitatott ruháknak, és olyan szabályt vezetett be, amely szerint minden női korcsolyázónak kötelező olyan ruhát választania, amelyik "nem keltheti a sportághoz nem illő, túlzott meztelenség benyomását".
A felháborodás arra kényszerítette Wittet, hogy a 80-as évek végére valamivel többet takaró ruhákba bújjon - hogy aztán tíz évvel később ledobjon magáról mindent, hogy meztelenül pózoljon a Playboy 1998-as számában.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2026/01/21/image-c67a3e87-8510-47f6-b131-278d48320092.jpeg)
Katarina Witt
Fotó: AFP
8. Az orosz csapat MAGÁRA HARAGÍTJA az őslakosOKAT // 2010
A nemzetközi szövetség a "country/folk" tematikát választotta a jégtánc szakág táncszegmensének témájául (azóta már ritmustánc van a jégtáncosok programjában). A versenyzőknek abban az évben olyan gyakorlatot kellett létrehozniuk, amely a country vagy a néptánc világából merít ihletet - a zene, a ruházat és a koreográfia is ehhez kellett, hogy passzoljon.
Sajnálatos módon az orosz kettős, Oksana Domnina és Maxin Shabalin az aboriginal törzsi táncot választotta a programjához, ehhez pedig az aboriginal testfestést álmodták meg a ruhájuknak. Ez végül egy tapadós, testszínű szett lett, ágyékkötővel, ahogy azt kell.

Oksana Domnina és Maxin Shabalin
Fotó: AFP
Az Európa-bajnokságon való fellépésük komoly kritikát váltott ki az ausztrál és kanadai őslakos csoportok részéről, akik joggal sérelmezték a jelmezek és a gyakorlat pontatlanságát és/vagy ízléstelenségét. Domnina és Shabalin a vancouveri téli olimpiára időzítve kissé visszavettek a jelmezeikből és javítottak a pontosságon, de a bírákat ez nem különösebben hatotta meg (képünkön). Ott végül bronzérmesek lettek.
9. Rejtélyes repülőgép-szerencsétlenségben meghalt a TELJES amerikai csapat // 1961
1961 februárjában az amerikai műkorcsolyacsapat felszállt egy New Yorkból Belgiumba tartó repülőgépre, hogy a prágai világbajnokságra utazzanak Csehszlovákiába. A repülőgép azonban leszállás közben lezuhant Brüsszelben, mind a 72 utasa meghalt. A fedélzeten voltak Amerika legjobb korcsolyázói és edzői, köztük a kilencszeres amerikai bajnok, majd edző Maribel Vinson Owen és 16 éves lánya, Laurence Owen, aki éppen akkor nyerte meg az amerikai bajnokságot.
A baleset hírére a nemzetközi szövetség törölte a versenyt, az Egyesült Államok pedig hosszú évekre elveszítette több évtizedes dominanciáját a sportágban. Az Egyesült Államok Műkorcsolyázó Szövetsége emlékalapot hozott létre, amely segített fiatal sportolók, köztük olyan későbbi olimpiai bajnokok korcsolyázó karrierjének támogatásában, mint Peggy Fleming és Scott Hamilton.
A baleset oka azóta is tisztázatlan, viszont bőven adott lehetőséget a legkülönfélébb teóriákra.
A Sabena 548-as járat katasztrófájáról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/12/25/image-d9e119d2-4e98-4ebb-a6d6-65e83f6f99f4.jpeg)
A Sabena 548-as járatának utasai felszállás előtt
Fotó: AFP
10. Kamila Valieva doppingbotránya // amit még most sem értünk igazán
A fiatal orosz sportoló, aki hatalmas tehetségként bukkant fel, 15 éves volt a pekingi játékok idején, első nőként teljesített négyfordulatos ugrást a csapatverseny során. Egy nappal később derült ki, hogy a tinédzser trimetazidin-tesztje pozitív lett a 2021. decemberi orosz nemzeti bajnokságon, vagyis alig néhány héttel a pekingi olimpia előtt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság engedélyezte Valievának, hogy a pozitív minta ellenére részt vegyen az egyéni versenyeken - amelyen eredetileg negyedik lett -, de közölte, hogy a csapatverseny érmét addig nem osztják ki, amíg ügyét nem rendezik.
Az egész téli olimpia egyik legnagyobb botránya lett ez, de még most sem állíthatjuk azt, hogy rendeződött az ügy.
Az orosz csapatot megfosztották az aranyéremtől, melyet végül az Egyesült Államok műkorcsolyacsapata kapta meg, miután Valievát eltiltották. A versenyzői jog felfüggesztése 2021. december 25-től érvényes. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség később azt tudatta, hogy a harmadikról a második helyre fellépő japánok mögött Oroszországot illeti meg a bronzérem, mert noha Valieva kizárásával az összpontszáma 74-ről 54-re csökkent, így is megelőzi az 53-mal végzett Kanadát.
A most, 2024 végén 18 éves Valieva eltiltásából még másfél év hátra van, ő viszont már a visszatérésre koncentrál - igaz, cikkünk születésekor az orosz korcsolyázók hivatalosan még nem vehetnek részt nemzetközi versenyeken az országuk Ukrajna ellen indított háborúja miatt, bár már vannak arra utaló jelek, hogy lazíthat a szövetség ezen a döntésén.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2022/02/17/3320810-67896468-2560-1440.jpg)
Atomjaira hullott Valieva kűrje, elképesztő drámával ért véget a nők műkorcsolyaversenye
Videó forrása: Eurosport
A cikkhez az inspirációt a MentalFloss cikke jelentette.
EZEK A CIKKEK IS ÉRDEKELHETNEK:
- Már-már emberfeletti az, amit Ilia Malinin csinál a jégen, ismét olyat villantott, amit még senki
- Ezért zokogott Trusova az olimpián: "Számomra csak egy érem van, az arany, a többi nem érem"
- Nincsenek oroszok, nincsenek kvadrák - Shcherbakova szerint unalmas és érdektelen a női műkorcsolya
- „Azt mondták, párnázzam ki a ruhámat, mert ha nincsenek melleim, nem fogok elég pontot kapni"
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/09/16/image-de5031ce-4074-491f-a474-2672824b033b-68-310-310.jpeg)