"Sonja Henie úgy tündökölt a jégen, mint senki más!" - a háromszoros olimpiai bajnok, aki meghódította a világot

Sonja Henie egy csoda volt. 1927-től ő uralta a női műkorcsolyázást: három olimpiai aranya van, 1927 és 1936 között megnyert minden világbajnokságot, illetve 1931 és 1936 között minden Európa-bajnokságot; számos gyerek példaképe lett, a műkorcsolyázást pedig egy egészen új szintre emelte hazájában, és mindenhol, ahova később ellátogatott.

Az olympics.comon a cikkek mellett számos archív videó látható a műkorcsolyázás egyik legkorábbi csillagáról, de az Eurosport is készült egy remek kisfilmmel, a cikk végén ezzel szeretnénk kedveskedni a korizás szerelmeseinek.

Sonja Henie Oslóban született 1912. április 8.-án, egy világbajnok kerékpáros egyetlen lányaként. A róla szóló történetekben gyakran feltűnik a szigorú apa képe, aki tudatosan terelgette a színészi pályára vágyó lányát a profi sportkarrier felé. Számos más sportágat kipróbált, teniszezett, úszott, lovagolt, de végül egészen korán a jégen kötött ki, miután a bátyjai korcsolyája megtetszett neki.

Henie az 1924-es chamonix-i első téli olimpián debütált. Akkoriban még csak 11 éves volt, de a legkedvesebb része a történetnek, hogy a kűrjét sűrűn meg kellett szakítania azzal, hogy az oldalvonal mellé kellett koriznia, hogy megkérdezze edzőjét, mit kellene tennie legközelebb. Az olimpián akkor utolsó lett, de nem adta fel.

Henie viszont rendkívül gyorsan fejlődött, sokan csodagyereknek is tartották, nem is volt meglepő, hogy 1926-ra a világbajnokságon a második helyet szerezte meg. Az 1928-as St Moritz-i téli játékokon Henie aranyérmet nyert, a hét bíróból hat az első helyre pontozta.

St Moritzban már több mint kétszer annyi sportoló vett részt, mint négy évvel korábban: nyolc nemzet 20 korcsolyázója. Itt kellett először kötelező elemeket bemutatni. Az ekkor még mindig szemtelenül fiatal, 15 éves és 315 napos Henie gyakorlatilag elvarázsolt mindenkit.

Csajkovszkij Hattyúk tava című művére korcsolyázta a kűrjét, amivel új szintre emelte a műkorcsolyázást. Ő volt az első, aki teljesen táncalapú koreográfiát mutatott be, de egy sor olyan kecses lépéskombinációt és ugrást is belecsempészett a kűrjébe, amilyenre korábban még nem volt példa, és tette mindezt elképesztő gyorsasággal. Hihetetlen technikája és bájos jelleme miatt már életében a Jégkirálynő becenévvel illették.

Henie 1932-ben megismételte győzelmét, ezúttal már a bírák egyhangú szavazatával. Henie hamarosan olyan népszerűvé vált, hogy fellépései alkalmával a rendőrségnek kellett biztosítani a terepet, szinte megvesztek érte a tömegek New Yorktól Prágáig..

Az 1936-os garmisch-partenkircheni téli játékokon a 23 éves Henie megszerezte harmadik olimpiai aranyérmét. Egy héttel később zsinórban tizedik világbajnoki címét is megnyerte, ezzel olyan rekordot állított fel, amelyet azóta sem sikerült megdöntenie senkinek.

Versenyzői karrierje befejezése után Henie a filmek világába vágyott, és be is jött neki a váltás: Hollywood egyik legnépszerűbb sztárja lett. Filmjei közé tartozott a Tünemény (1937) és a Téli szerenád (1941). Henie látványos jégshow-kban is szerepelt, ezzel pedig szinte katalizátora lett a műkorcsolya népszerűvé válásának. Rengeteg pénzt keresett, hírnevének csúcsán, a show-k, turnék és az egyéb szereplések $2 milliót hoztak Henie-nek évente (a szám a Wikipédiáról van, utánaszámolni nem tudunk, de cseppet sem meglepő az összeg). Számos egyéb nyereséges szerződése is volt, gyártottak korcsolyákat, ruhákat, ékszereket, babákat és sok más egyéb árut az ő nevével. Ezektől a vállalkozásaitól vált minden idők egyik leggazdagabb nőjévé.

Ami egy kicsit talán keserédessé teszi az emlékét, az a náci Németországgal való kapcsolata: a harmincas években számos alkalommal szerepelt a Führer előtt, aki nagy kedvenceként tekintett rá, egy emlékezetes fotón még egy karlendítés is kiszaladt a fiatal lány karjából, sőt, Hitler ebédre is meghívta. Utólag azt mondta, nem tudta, hogy mi zajlik Németországban, és egyáltalán mi az, hogy "náci", de az ezzel kapcsolatos elméleteket és spekulációkat hagyjuk meg azoknak, akik szeretik az ilyen történeteket, az interneten számos helyen találhatnak információ morzsákat a témában.