Trükközés, mutyi, rossz ómenek - eddig sem volt rózsás a Juventus helyzete, de most lett igazán rossz

Mi is beszámoltunk róla, hogy az Olasz Labdarúgó-szövetség (FIGC) 15 pontos büntetéssel sújtotta a Juventust, miután szabálytalanul könyvelte el a játékoseladásokból származó bevételeit. Az ügy nem új, hiszen hosszú ideje folyik a vizsgálat a klubbal szemben (a nyomozás során másokat is figyeltek), azonban már többször lezárták megfelelő bizonyítékok hiányában.

A Fellebbviteli Bíróság azonban elfogadta az olasz szövetség ügyésze által benyújtott indítványt, amely a nyomozás újraindítására irányult (a hivatalos indoklás miatt az újonnan beszerzett bizonyítékok ismeretében). Giuseppe Chiné kérését nem csak, hogy elfogadták, de az általa kért 9 pontos büntetésnél jóval súlyosabb pontlevonást ítélt meg a bíróság, ami jelen állás szerint a Serie A 10. helyéig küldi vissza a Juventust.

Aki követte az Európai Szuperliga megszületését, valószínűleg még emlékszik rá, hogy Andrea Agnelli, a Juventus elnöke volt az egyik leghangosabb szószólója a szakadár liga létrejöttének. Nem véletlenül: a torinóiak anyagi helyzete finoman szólva sem volt rózsás az utóbbi időben, a covid okozta gazdasági válság pedig csak tetézte a bajt. Hogy mekkora a gond a klub pénzügyeivel, arról a Swiss Ramble nevű üzleti blog írt összefoglalót.

Három év alatt a Serie A nagy hármasa (Juventus, Milan, Inter) 1,4 milliárd eurós veszteséget termelt, a lista élén a Juventus állt 554 millió euróval. A blog elemzése szerint ennek jelentős része a covidjárványra vezethető vissza, a klub becslései szerint nagyságrendileg 320 millió eurót bukott a klub a válság miatt. Ugyanakkor ez sorozatban az 5. szezon, amelyben a Juventus veszteséges volt, ráadásul már 2019-ben is 82 millió eurós mínuszt produkált.

A torinóiak üzleti modelljében központi szerepe volt a játékoseladásoknak. Öt év leforgása alatt 557 millió eurós profitot könyvelhetett el a klub, amellyel európai viszonylatban is a lista legtetején álltak a Chelsea-t (471) és a Real Madridot (411) megelőzve. 2021-ben viszont csak 31, 2022-ben pedig 28 milliós plusszal sikerült zárnia a klubnak, részben a covid okozta gazdasági bizonytalanság miatt.

A hiányt ellensúlyozandó, a tulajdonosok 400 millió eurós tőkeemelést hajtottak végre, három év alatt pedig összesen 700 millió eurót szabadítottak fel a Juventus számára, többek között új részvényeket bocsátottak ki. Tőzsdén bejegyzett vállalkozásként a klubnak részletes tájékoztatót is ki kellett bocsátania ennek részleteiről, így derült ki az is, hogy az olasz tőzsdefelügyelet (CONSOB) vizsgálatot indított a gyanús játékoseladások miatt.

A vizsgálat kezdetben az átigazolások után elkönyvelt bevételek kapcsán indult, miután a gyanú szerint a torinóiak (és egyébként más klubok is) a valós piaci áruk felett adtak el játékosokat, kihasználva az átigazolási rendszer logikájában rejlő kiskaput. Történetesen azt, hogy a futballpiac nem egy szokványos kereskedői tér, ahol mindennek megvan az objektív ára – itt hús-vér játékosokról beszélünk, akiket sokféle szempont alapján lehet értékelni.

Gondoljunk csak a Chelsea legújabb vételére: Mykhailo Mudryk abban az értelemben aligha ér 100 millió eurót, hogy mit ért el rövidke pályafutása során. A londoniak azonban a benne lévő potenciál alapján úgy gondolták, ha most konkrétan nem is ér 100 milliót, egy napon húzóember lehet a Chelsea-ben. A csalás ebben az esetben fel sem merülhet, mivel a londoniak egy üzleti döntést hoztak meg, és majd a jövőben elválik, jó lóra tettek-e.

Olaszországban a COVISOC nevű pénzügyi felügyelőszerv 62 gyanús átigazolást szúrt ki, melyek közül 42 kapcsolódott a Juventushoz. Ezek között volt Miralem Pjanić és Arthur Melo cseréje, ami akár az egész ügy szimbóluma is lehetne. Az átigazolásokból származó bevételeket a klubok általában azonnali nyereségként könyvelik el, a kiadásokat ellenben a teljes szerződés időtartamára osztják el - költségvetési szempontból így tudnak extra bevételre szert tenni.

A trükk a rendszer egyik kiskapuját használja ki: a futballistáknak egyszerűen nincs objektív vételáruk, amihez igazodhatnának a hatóságok. (Az ügyészség a Transfermarkt becsléseit alkalmazta, ám ezt a FIGC nem fogadta el bizonyítéknak.) Ahogyan azt az előző cikkünkben írtuk, lehetetlen megállapítani, „hol a határa annak, amikor csak egy borzasztóan rossz üzletet köt a klub, de a legjobb szándékkal, és honnantól minősíthető a szabályok kijátszásának.”

Nem meglepő módon a plusvalenza kapcsán indított nyomozás eredménytelenül zárult, áprilisban valamennyi résztvevőt felmentettek, amit másodfokon is megerősítettek. A lehallgatások során azonban szép lassan felépült egy másik ügy, amely lényegesen nagyobb okot adott az aggodalomra. Ez volt a Prisma nevű vizsgálat, ahol erősebb lábakon álló bizonyítékokra építhetett új, de az előzőhöz is kapcsolódó ügyet.

Az ügyészség házkutatási és lefoglalási parancsot adott a Guardia di Finanzának (az olasz pénzügyi rendőrség), melynek értelmében razziát tarthattak a klub continassai és vinovói edzőközpontjaiban, illetve a torinói és milánói irodáiban. Összesen 16 emberrel szemben indítottak vizsgálatot, köztük van Andrea Agnelli, Pavel Nedvěd, valamint a klubtól másfél évvel ezelőtt távozó sportigazgató, Fabio Paratici, a Tottenham ügyvezető igazgatója.

A vizsgálat során a Juventus 2019-es, 2020-as és 2021-es pénzügyi beszámolóira összpontosítottak, amelyekben a pénzügyi nyomozók jelentős ellentmondásokra bukkantak. 2020 márciusában a klub bejelentette, hogy a játékosok beleegyeztek a fizetéscsökkentésbe, amellyel a Juventus mintegy 90 millió eurót spórolt. A gyanú szerint azonban csupán egyhavi fizetésről mondtak le a játékosok, a másik hármat pedig egyéb úton, de kifizették nekik.

A hatóságok lehallgattak egy beszélgetést a Juventus egyik ügyvédje és Federico Cherubini között, amelyben Ronaldo kifizetésének a módja került középpontba. „Ronaldo titkos megállapodását nem lenne szabad nyilvánosságra hozni, ellenkező esetben a torkunknak ugranak, jönnek a könyvvizsgálatok, meg minden. Szükségünk lesz egy hamis tranzakcióra” – mondta a beszélgetés során Cesare Gabasio.

Érdekes módon a mostani büntetés nem a Prismához kapcsolódik, hanem az időközben újraindított plusvalenza ügyhöz, ahol a jelek szerint mégis találtak elfogadható bizonyítékokat. A Juventus természetesen fellebbezett, szóval a 15 pontot még nem feltétlenül kell kőbe vésni, mindenesetre az már most látszódik, hogy a 2022/23-as szezonban sokkal nehezebb lesz kiharcolnia a klubnak a Bajnokok Ligája indulást érő top 4-et.

A pontlevonásnak ez lehet a legsúlyosabb következménye, mivel Olaszországban magasan a Juventus kiadásai a legmagasabbak, az előző években pedig – lásd a Swiss Ramble kimutatásait – a BL-ből származó bevételekkel együtt is súlyos veszteségeket volt kénytelen benyelni. Vagyis előfordulhat, hogy az építkezés helyett eladásokra kényszerül a klub - csak ezúttal már a legnagyobb értékeikkel kezdve.