Nagypályás kiskapuzás - gyanús ügyletek miatt retteghetnek a topklubok

Amióta világ a világ, az emberiség története folyamatosan a határok feszegetéséről szólt. A nagyobb képet nézve ide tartoznak a felfedezések, a kutatások, kicsiben pedig az emberi teljesítőképességről alkotott elképzelések soha véget nem érő újradefiniálása. A lehető legprofánabb értelmezés alapján pedig azt is ide sorolhatjuk, amikor a már meglévő – akár emberalkotta – szabályok kerülnek a határtalan kreativitás középpontjába.

Ehhez hasonló ügy van kibontakozóban Olaszországban: a klubok – idomulva a jogszabályokhoz és az UEFA pénzügyi előírásaihoz – igyekeznek mindenből nyereséget kovácsolni, ha máshogy nem is, legalább papíron. A könyvelésben szereplő adatok természetesen egyből szemet szúrnak, és felvetik a csalás gyanúját, ezzel párhuzamosan viszont egy már-már filozófiai kérdést is. Konkrétan, hogy van-e objektív, pénzben kifejezhető értéke minden labdarúgónak, ami alapján árcédulát aggathatunk rájuk.

Az olasz tőzsdefelügyelet, a CONSOB 62 különböző ügyben indított vizsgálatot, amely során elsősorban azt kell megállapítani, bizonyítható-e a visszaélés. Mind közül Victor Osimhen 2020-as átigazolása a leglátványosabb ügylet, ami még csak nem is a nigériai futballista 71 millió eurós vételára miatt szúrt szemet a hatóságnak. Helyette az a négy játékos került a középpontba, akit a Napoli a csomag részeként a Lille-hez küldött, papíron 20 millió euró értékben.

Köztük volt három utánpótlás-játékos, valamint a rutinos hálóőr, Orestis Karnezis, aki az ex-nápolyiak közül a legeredményesebb pályafutást futotta be a Lille-nél. Sokatmondó, hogy ezt megtisztelő címet egyetlen lejátszott meccsel teljesítette, a többieknek esélyük sem volt a felnőtt csapatba kerülésre, és azóta visszatértek Olaszországba. Ketten az olasz labdarúgás legalsóbb osztályaiban játszanak, egyikük pedig félprofi szinten kapott lehetőséget.

Nem kell pénzügyi szakembernek lenni, hogy elsőre szemet szúrjon a trükk, ám ilyenkor kerül előtérbe a nyomasztó kérdés, vajon be lehet-e bizonyítani, hogy szándékos manipulációról van szó, és csak azért kerültek a játékosok az üzletbe, hogy a könyvelésbe beleírhassák a 20 millió eurós bevételt. Magyarán, hol a határa annak, amikor csak egy borzasztóan rossz üzletet köt a klub, de a legjobb szándékkal, és honnantól minősíthető a szabályok kijátszásának.

Az Osimhen-féle ügy csak egy a sok közül, nemzetközi szinten is számtalan ehhez hasonló trükkel találkozhatunk. Olaszországban egyébként a Juventust érinti leginkább a nyomozás, a 62 esetből 42 a torinóiak ügyletei kapcsán indult, melyek mindegyikében egy-egy relatíve ismeretlen, tartalék vagy utánpótláskorú játékos került eladásra. Többek között a Barcelona és a Manchester City is érintett – utóbbinak volt már egy hasonló ügye, amikor a szponzori szerződések kapcsán merült fel a túlárazás.

Volt rá példa, hogy a Barcelona és a Juventus ismeretlen dél-amerikai játékosokat cserélt el, a legismertebb transzfer azonban Arthur és Miralem Pjanić klubváltása volt. Mindkét esetben ugyanaz a trükk: pénzt egyik oldalon sem költenek, viszont a könyvekben bevételként jelennek meg az átigazolások. Az Arthur-Pjanić csere során például hivatalosan 130 millió euró cserélt gazdát. Ugyanígy vizsgálják a Danilo - João Cancelo cserét is, amit a Juventus és a ManCity ütött nyélbe.

Fontos kiemelni, hogy a fentebb említett üzletek az Olasz Labdarúgó-szövetség az az UEFA pénzügyi szabályainak egyaránt megfeleltek, a vizsgálatot tőlük függetlenül indította el a tőzsdefelügyelet. Ezek a trükkök bizonyos mértékben szükségszerűek voltak a túlélés érdekében, a járvány során ugyanis rengeteg pénztől estek el a klubok, legyen szó a meccsnapi bevételekről, vagy a szponzori megállapodásokról. A váratlan helyzetben szükség volt némi kreativitásra.

Az olasz futballszövetséget felügyelő szervezet, a COVISOC vezetője, Paolo Boccardelli levélben fordult az ügyészhez, amelyben a vizsgálat elindítását javasolta. A New York Times által is idézett szövegben azonban ő maga mutatott rá az egész ügy legkényesebb pontjára, ahol az eddigi vizsgálatok is elhaltak: igazából senki sem tudja megállapítani, hogy mennyit ér egy futballista, a piacot ugyanis számtalan tényező befolyásolja.

- írta Boccardelli.

A hivatalos vizsgálat tavaly november végén indult el, melynek előzetes eredményeiről hétfőn számoltak be. Nem meglepő, hogy az ügyész szerint jelentős különbség mutatkozik a Juve 2019 és 2021 között publikált pénzügyi adatai, valamint a tényleges számok között, ezért arra kérték a bírót, rendelje el Andrea Agnelli klubelnök házi őrizetét. Ez utóbbit visszautasították, de a vizsgálat így is 16 klubvezetőt érint, köztük Pavel Nedvědet, Maurizio Arrivabenét és Fabio Paraticit.

A La Gazzetta dello Sport szerint hétfőtől számítva 20 napja van a klubnak, hogy az ügyvédekkel átnézzék az ügyészség által begyűjtött bizonyítékokat, és az alapján felállítsanak valamilyen védelmi stratégiát. Idén áprilisban egyébként az olasz szövetség már lezárt egy hasonló vizsgálatot, amely során felmentette a megvádolt klubokat (szám szerint 11-et). A FIGC mindezt azzal indokolta, hogy a szövetségnek nem áll módjában meghatározni a játékosok valódi árát.

Közleményében a Juventus azt írta, a klub kitart amellett, hogy a könyvelésben szereplő adatok megfelelnek a szabályoknak és a törvényeknek, és a labdarúgás nemzetközi gyakorlatával összhangban jártak el. Utóbbi kétségtelenül igaz. Maga a módszer Olaszországból indult, viszont mára többé-kevésbé általánossá vált, Spanyolországban, Franciaországban és Portugáliában is találtak hasonló ügyeket. Mindez azonban csak érdekesebbé teszi a mostani nyomozást.

Amennyiben az ügyészségnek sikerül bizonyítani az igazát, annak súlyos következményei lehetnek (a pontlevonástól kezdve kizárásig bezárólag), ám azt az olasz szövetség sikertelen vizsgálata is mutatja, ez egyáltalán nem egyszerű feladat. Azonban nem is teljesen példátlan, 2018-ban például sikerült igazolni, hogy a Chievo és a Cesena utánpótlás-játékosokkal trükközve növelte a bevételeit, ami a veronaiak esetében kulcsfontosságú volt az élvonalbeli tagság megőrzéséhez.

A Chievo végül belerokkant az ügybe, a klubot teljesen felszámolták, a Cesena pedig csődöt jelentett, és a Serie D-be zuhant.

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.