Ne csináljunk Szalai Attilából Dzsudzsák Balázst!

Newcastle, Chelsea, Atlético Madrid vagy éppen BL-aspiráns olasz klubok – csak néhány azok közül, akikkel az elmúlt másfél évben Szalai Attilát hírbe hozták.

Az egyre nagyobb átigazolási zajban egyre többen ragaszkodnak ahhoz, hogy csak aláírt, bélyegzőzött szerződés és mezben való fotózkodás után hajlandóak beszélni arról, milyen helye lehet X-nek és Y-nak Z csapatnál.

Valóban jó védekezési mechanizmus, és tényleg szeptembertől az ember fel tud lélegezni néhány hónapra – bár az idei november-decemberi világbajnokság valószínűleg ezen is változtatni fog. Most azonban mégis kivételt teszünk, és megemlítjük, hogy az elmúlt hetekben a legnagyobb érdeklődés a Brightontól érkezik.

És ezen a ponton álljunk meg egy kicsit, hogy visszatekintsünk egy bő 10 évvel ezelőtti történetre! Az akkor Debrecenből már eligazolt, a PSV Eindhovenben közönségkedvenc, rengeteg gólt és gólpasszt szerző Dzsudzsák Balázs átigazolásának idején az – akkor éppen nem ilyen magasságokban járó – Liverpool volt a címlapok slágerhelyszíne, de nyomtatásba (és monitorra) került a Newcastle, a Juventus és vágyott spanyol csapatok neve is.

2011 áprilisában, Hollandiában töltött utolsó heteiben azonban így nyilatkozott a FIFA.com-nak adott interjújában: „Az én álmom Spanyolország, de csak azért nem váltanék, hogy egy spanyol klubban a padot melegítsem.”

Ahogy mondani szokták, a többi már történelem: 2011 júniusában a magyar válogatott szélső eligazolt az Anzsi Mahacskala nevű, addig egyáltalán, igazából azóta sem nagyon hallott orosz egyesületbe. Dzsudzsák a pénzéhes, „mehetett volna, de ehelyett...”, igazából csak az ügynöke akarta. Ugye emlékszünk minderre!?

Úgy tűnik, a szurkolói lelkesedés a mondatnak csak az első felét képes meghallani. A fentebb idézett interjúrészlet első fele könnyen befogadható: „az álmom Spanyolország”. Pont úgy, mint Puskásnak, Ronaldónak és állítólag Mbappénak, bár most már ki tudja. A mondat végét már meg sem halljuk: egy nagy klubban padot melegíteni.

Pedig ha jobban megnézzük, nem sok különbség van az akkori PSV és a mostani Fenerbahçe között. Egy, a topligák mögötti közepesen erős bajnokság élcsapata, amely a bajnoki címet azért ritkán éri el. Dzsudzsák 2008 őszén játszott a Bajnokok Ligájában, a 2010/11-es szezonban pedig az Európa-ligában érte el legnagyobb sikerét, amikor a legjobb nyolc közé jutott. (Ebben az időben volt második a holland bajnokság góllövőlistáján, csak egy bizonyos Luis Suárez, az Ajax játékosa tudta megelőzni.)

A játékos státuszának túlértékelését az is okozhatta, hogy abban az időben semelyik európai kupában nem volt állandó résztvevő egyetlen magyar csapat sem.

A török klub azonban még itt sem tart. Utoljára 2014-ben voltak bajnokok a sárga-feketék, talán ezért is van, hogy legtöbbször az Európa-ligában vitézkednek, a BL-csoportkört legutóbb szintén 2008 őszén érték el.

Maga Szalai Attila is mindösszesen két Bajnokok Ligája-selejtező találkozón vett részt – éppen idén –, és az Európa-ligában is csak tavaly voltak csoportba. Fun fact, hogy a későbbi győztes Eintracht Frankfurt is helyettük jutott tovább.

A számokat megvizsgálva – ahogy ezt a héten megjelent 352 podcastban is kitárgyaltuk– egyértelműen jobb helyen lehet Szalai egy Premier League középcsapatnál, mintsem egy olyan, BL-rájátszásra esélyes nagy csapatnál, ahol a posztján játszók technikailag és taktikailag is előrébb járnak. Nem feltétlenül a bennük rejlő tehetség miatt, hanem mert nagyobb és komolyabb meccseken edződnek.

Márpedig a Fenerbahçe évente 4-6 alkalommal találkozik nála magasabban jegyzett csapatokkal, nyilván törökkel – kivéve, ha az Európa-ligában, ahogy idén is, kapnak egy erős topligás ellenfelet, addig egy erős bajnokság középcsapatában számos darálásban lenne része. A sérülésekkel tarkított tavalyi év után tovább erősödhetne, és ez még magasabb polcra helyezhetné őt.

Ezt némileg megerősíti a héten Isztambulban járó Gera Zoltán. A legnagyobb sikerét, egy Európa-liga döntőt éppen egy angol középcsapat, a Fulham játékosaként elérő futballista pénteken az Európa-liga csoportjainak sorsolásán vett részt, majd interjút adott a Fanatik című török lapnak.

„A jövőben nagyszerű kapitánya lehet a válogatottnak” – „Különösen, ha megnézzük a játékát a nemzeti csapatban, egyértelmű, hogy ő egy jó képességű védő. Egyszerre gyors és erős. Hatékony és jó bal lábbal rendelkezik a levegőben lévő labdáknál. Azt hiszem, ezekkel a tulajdonságokkal könnyen játszhat magas szintű ligákban, mint például a Premier League.”

Való igaz, a Brighton ilyen csapat lenne, ahol számos első kategóriás ellenféllel találkozna, és ahol Adam Webster igazi riválist találna posztján. Állandó játékkal, előrelépéssel, ahol még egy szinttel tovább lehet ugrani idővel. Ne feledjük, Szalai még mindig csak 24 éves, ami védők esetében különösen fiatalnak számít.