Népszerű sportok
Még több sport
Összes megjelenítése

A nagy Mbappé-dilemma: van egyáltalán hova mennie a francia szupersztárnak?

Németh Dániel

Frissítve 06/01/2024 - 19:51 GMT+1

Kylian Mbappé mindig is profi módon, tudatosan építgette a pályafutását, rövidesen azonban ismét nagy döntést kell meghoznia a jövőjével kapcsolatban. Vajon marad még Párizsban néhány évet, vagy a korábbi tervének megfelelően a Real Madridhoz igazol? Esetleg Angliában találja meg a számításait? Bár a sorsa javarészt a saját kezében van, a helyzet távolról sem egyértelmű.

Kylian Mbappeé sorsa ismét meghatározhatja a futballpiacot - fotó: Franck Fife

Fotó: AFP

Unjuk vagy sem, megint beszélnünk kell Kylian Mbappéról.

Nem egészen két évvel ezelőtt a Real Madrid vezetőségében mindenkinek sziklaszilárd meggyőződése volt, hogy Kylian Mbappé a klubhoz szerződik. A fővárosiak évek óta készültek az átigazolásra: az épp nélkülözhetőnek vélt játékosokat pénzzé tették, Florentino Pérez a nagyobb jót szem előtt tartva visszafogta magát a piacon, végül egy nagyon is versenyképes ajánlatot tettek a világklasszis támadó elé.
Mbappé régóta kacérkodott a Real Madriddal, a mindenhol ismert anekdota szerint a gyerekszobája fala tele volt realos Cristiano Ronaldo-poszterekkel, és mindig úgy képzelték (tervezték!) a szüleivel, hogy a PSG-t követően Spanyolország felé veszi az irányt. Ezen a ponton azonban eltértek a tervtől: az álomigazolás helyett Mbappé két évre elkötelezte magát a PSG-hez, rekordfizetéssel és olyan befolyással, ami korábban elképzelhetetlen lett volna a labdarúgásban.

A kontroll (illúziója).

Mbappé stratégiája voltaképpen nem új, épp csak a futballban számít annak. A felismerés, miszerint a legnagyobb játékosok önálló márkaként is megállják a helyüket, az Egyesült Államokból ered, ahol LeBron James vagy épp Kevin Durant évek óta használja a státuszát a tárgyalóasztalnál. A rövid távú (többnyire 1+1 éves) kontraktusokkal biztosítják azt, hogy a kontroll a saját kezükben maradjon, egyre előnyösebb megállapodásokat köthessenek, és reagálhassanak az erőviszonyok változására.
Magyarán, ha Mbappé úgy látja, hogy a párizsiak olyan úton indultak el, amelyek nem összeegyeztethetőek a saját ambícióival, netán kibontakozóban van egy másik projekt, ahol könnyebben elérheti a céljait, hamar megkapja a továbblépés lehetőségét. Van egy másik előnye is: mivel a helyzettel a klubvezetők is tisztában vannak, olyan környezet megteremtésére törekednek, amelyben jól érzi magát a sztárjátékosuk, és hosszabb távon is el tudja képzelni a jövőjét.
picture

Luis Campos és Kylian Mbappe

Fotó: SID

Nagyjából mostanság érünk abba a szakaszba, amikor újra terítékre kerül ez a kérdéskör. Sikerrel járt a PSG, vagy most már a Real Madrid tűnik az érdekesebb lehetőségnek? Netán képbe kerül egy új szereplő, amely mostanáig meghúzódott a háttérben, és ha nem is anyagi szempontból, de jobb ajánlattal áll elő? Most még a sötétben tapogatózunk, de egy dolog kijelenthető: Mbappé leigazolása azt is meghatározhatja, ki irányítja a piacot.
Több mint hat éve már annak, hogy a Paris Saint-Germain új játékszabályokat hozott, melynek az volt az üzenete, hogy véget ért a tradicionális klubok korszaka, és immáron ők állnak a tápláléklánc csúcsán. Bizonyos szempontból ez így is van: a PSG – ellentétben a topklubok többségével – nem gazdasági vállalkozás, hanem egy államilag finanszírozott projekt, amit csak az UEFA laza keretrendszere korlátoz a végtelen költekezésben.
Ezt a helyzetet – lévén, más választásuk nem volt – a tradicionális nagyok elfogadták, még a Real Madrid is beletörődött a sorsába. Pérez szemében ezért is képvisel akkora értéket Mbappé: ha sikerülne megszereznie a világ legjobb játékosát, épp a párizsiakat túllicitálva, azzal legalább az illúzióját megteremtené annak, hogy az ősragadozó visszatért az őt megillető helyre. Részben ezért volt presztízskérdés a PSG-nek is, hogy mindenáron kioltsa a Real Madrid próbálkozásait.

Változó szelek.

Ma már azonban az a helyzet, hogy a PSG nem feltétlenül szeretne Real Madridabb lenni a Real Madridnál. Két évvel ezelőtt elhozták azt a sportigazgatót, aki a Monacónál és a Lille-nél is felépített egy olyan csapatot, amely legyőzte az egyeduralkodónak tűnő PSG-t Franciaországban. Tavaly nyáron elengedték Neymar és Messi kezét, a helyükre francia válogatott játékosokat igazoltak, a padra pedig leültették a Barcelonával 2015-ben triplázó Luis Enriquét.
Bár az edző a legnagyobb sikerét egy olyan csapattal érte el, amely egyszerre ötvözte a sztárok egyéni zsenialitására épülő játékot a kontrollmániájával, Enrique személye újabb jele volt a paradigmaváltásnak. A zseniális, de megkérdőjelezhető életmódjával önmagát középszerű pályafutásra kárhoztató Marco Verratti kiakolbólítása is üzenetértékkel bírt: innentől kezdve nem fér bele Párizsban az, hogy öntörvényű kiskirályok uralkodjanak.
Igazságtalan lenne Mbappét ebbe a halmazba sorolni, még ha van is közös metszet. A francia válogatott sztárja évek óta kimagasló szinten teljesít, profi sportolóhoz méltó életmódot folytat, és mind a válogatottban, mint a klubjában húzóembernek számít. Az érdemek elismerése mellett azonban azt sem árt megjegyezni, hogy a taktikai fegyelmezetlenségével, a mezőnymunka szinte teljes hiányával ő is hozzájárult a PSG-re jellemző káoszhoz.
picture

Luis Enrique

Fotó: Getty Images

Innen nézve Enrique kinevezését nehéz másként értelmezni, minthogy Mbappé megtartása ma már nem élvez akkora prioritást, mint két évvel ezelőtt. Nagy csapás lenne? Kétségtelenül. Úgy a PSG-nek, mint az egész francia futballnak. Cserébe viszont úgy tűnik, megvan a szándék arra, hogy az egyének uralma helyett a struktúrák vegyék át az irányítást: a sportigazgató, az edző, a játékfilozófia és az egymás erényeit felerősítő játékkapcsolatok.
Ha kitartanak Párizsban amellett, hogy a kaotikus egymásra utaltság évtizede után mostantól a szervezetre helyezik a hangsúlyt, akkor Mbappé vagy beletörődik abba, hogy ő is csak egy része az egésznek, vagy olyan helyet keres, ahol szabadabban értelmezheti a saját szerepét. Mondjuk a Real Madridnál, amely épp most hosszabbított azzal a Carlo Ancelottival, aki előszeretettel tartja hosszú pórázon a legnagyobb sztárjait.

Kortünet.

Beszédes azonban, hogy Mbappé szinte csak és kizárólag ezzel a két klubbal kapcsolatban kerül összefüggésbe. Vagy hosszabbít Párizsban, vagy átigazol a Real Madridhoz. A piac sosem volt még annyira szűk a topjátékosok számára, mint manapság, amikor az elit egyre jobban elszakad a többiektől, sőt, az eliten belül is megfigyelhető egy szakadás. Ma ott tartunk, hogy Európában legfeljebb féltucat klub engedhetné meg magának Mbappé évi 72 millió eurós fizetését.
Valószínűleg ezzel túloztunk is, és akkor még nem beszéltünk olyan kérdésekről, mint az edző személye, a játékfilozófia, a konkurencia, vagy mondjuk a kultúra; más szóval azokról a tényezőkről, amelyek az anyagiak mellett befolyásolhatják a játékost a döntésében. Mindez már egy nagyobb probléma részét képezi: a topbajnokságok közötti ordító különbséget, a hagyományos futballpiramis megbillenését, a futballt évtizedek óta szolgáló rendszer lassú haláltusáját.
Ha valamiért, ezért semmi esetre sem lehet Mbappét hibáztatni, ő ebből a szempontból inkább csak áldozat. Nyilván nehéz együttérezni Mbappéval, ám ettől még tény: előfordulhat, hogy sosem találja meg azt a klubot, ahol mindent ki tud hozni magából. Ez a hely biztosan nem a PSG lesz, és ezen az sem nagyon változtatna, ha mondjuk ebben a szezonban megnyernék a Bajnokok Ligáját; a francia bajnokság egészen egyszerűen nem kínál elég nagy kihívást, és pláne figyelmet.
picture

Kylian Mbappé

Fotó: Getty Images

Közben viszont lehet, hogy a Real Madridban sem kapja meg azt, amiért hozzájuk igazolna. Mbappé kedvenc posztja például foglalt, és egyelőre még nem világos, mi lenne Vinicius Júnior sorsa. Vajon inkább eladnák a brazil szélsőt, hogy ezzel helyet csináljanak a francia sztárnak? Vagy inkább Mbappét mozgatnák középre, amely nem volna példátlan húzás, de távolról sem a legerősebb pozíciója? Ancelotti ide vagy oda, ezek okozhatnak problémákat az öltözőben.
Abból a szempontból Mbappé még mindig jó pozícióban van, hogy továbbra is a saját kezében van a sorsa, és legalább ezen szűk keretek között szabadon dönthet arról, milyen irányba tereli a karrierjét. Maradhat Párizsban, ahol már most klublegendának számít, és tovább építheti a szobrát. Vagy elmehet Madridba, felöltve azt a mezt, amire mindig is vágyott. Esetleg Anglia felé veheti az irányt, hogy a világ legnézettebb bajnokságában is megmutassa, mire képes.
Mindenekelőtt persze azt kellene szem előtt tartania, hol van a legnagyobb esélye arra, hogy nagy trófeákat nyerjen. Noha nyert hat bajnokságot, három kupát, három szuperkupát és két ligakupát Franciaországban, ezek többségét – a kivételt a Monacóval megszerzett bajnoki cím jelenti – olyan környezetben érte el, ahol nem volt valós verseny, mert a pálya erősen feléjük lejtett. Vagyis aligha ezek alapján fogja az utókor megítélni, mennyire volt sikeres futballista a francia zseni.

Csatlakozz az Eurosport magyar nyelvű Viber-csatornájához a legfrissebb sporthírekért, a legmenőbb videókért, játékokért és érdekességekért!
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés