Átigazolási keringő az átigazolások nagymesterével

Hétfőn bejelentette lemondását Ramón Rodríguez Verdejo, alaposan sokkolva ezzel a Sevilla szurkolóit. Hogy miért érdekes ez? És egyáltalán, miért érintette ennyire érzékenyen ez a döntés a piros-fehérek szurkolóit? Hosszú adósságot törlesztve, ennek jártunk utána. A Spanyolország szerte csak Monchi-ként ismert szakember (a címlapképen jobb oldalt) bemutatása ugyanis igencsak időszerű, különösen az újabb Európa Liga győzelem fényében.

Monchi 2000 óta tölti be a sportigazgatói posztot a Sevillánál, az azóta eltelt 16 évben pedig címek tömkelegét gyűjtötték be: öt Európa Liga, két Király Kupa siker illetve egy-egy európai és spanyol Szuper Kupa. A kinevezése előtt összesen négy címet (egy bajnoki és három spanyol kupa) nyertek a piros-fehérek, ám ezeket is a messzi távolban, a 30-as 40-es években. Ahogy mondani szokás, az egybeesés nem a véletlen műve. Az elmúlt években Monchi vezetésével egy rendkívül hatékony játékosvásárlási és átigazolási politika honosodott meg annál a klubnál, amely igencsak messze van gazdasági erejét tekintve a Real Madridtól és a Barcelonától, mégis, az eredményeken ez nem igazán látszik.

A Monchi által megvásárolt játékosokból nem is egy, elég jó kezdő tizenegyet lehetne összeállítani, a példa kedvéért álljon itt egy: a kapuban Palop, a védelemben Dani Alves, Fazio, Cáceres és Adriano, a középpályán Rakitic, Júlio Baptista, Seydou Keita és Poulsen, míg a csatársorban Luis Fabiano és Carlos Bacca. Őket összesen alig több mint 25 millió euróért vette meg Monchi, ám nem kevesebb mint 170 millió euróért adott túl rajtuk. Aztán ott vannak azok, akikért ugyan nem kellett fizetni, lévén a Sevilla utánpótlás központjának neveltjei, mégis több mint 100 millió eurós bevételt hoztak. A teljesség igénye nélkül néhány név: Sergio Ramos, Jesús Navas, vagy az Arsenal és Atlético korábbi játékosa José Antonio Reyes.

A kulcs az előző bekezdésben van, hiába adnak el játékosokat jó pénzért ugyanis, jó érzékkel mindig találnak újabbakat, akikkel tovább folytatódik a sikersorozat. Dani Alves két Európa Liga címet nyert, mielőtt a Barcelonához igazolt volna. Rakitic is nyert egyet, mielőtt ő is a katalán fővárosba költözött volna, a tavalyi siker után pedig Bacca távozott a Milanba. Az elkerülhetetlen kérdés, hogy ki fog távozni az idei siker után? A legnagyobb esélyesek Kevin Gameiro és Grzegorz Krychowiak, de persze talán még ennél is fontosabb, hogy ki fog érkezni? Az elmúlt évek alapján nincs sok ok az aggodalomra. Anno elment Negredo, de jött Bacca, mikor ő is elment Gameiro bizonyított. Ezek után talán már érthető, mit érezhettek a Sevilla szurkolói a Monchi távozásáról szóló hírek olvasásakor.

De még mielőtt rátérnénk a hét eseményeire, álljon itt az általa irányított kiválasztási gyakorlat. A Sevilla összesen 16 játékosmegfigyelőt alkalmaz a különféle bajnokságokban, akik a szezon első öt hónapjában nem tesznek mást, csak rengeteg meccset néznek és adatokat gyűjtenek. December környékén kezdenek el csak konkrét játékosokat nyomon követni és felépíteni egy profilt róluk az adatbázisban. Ez már jóval körülhatároltabb, megközelítőleg 250 játékosból áll, amiből aztán lehet válogatni. A példa kedvéért, ha az aktuális Sevilla edző egy baloldali védőt szeretne, aki átlagosan 11 kilométert fut, 800 métert tud többé kevésbé teljes erőbedobással sprintelni és mindkét lábával egyformán jó, az adatbázisra szűrve kap megközelítőleg 10 nevet.

Ezután következik a játékosokkal való tárgyalás, melynek során ismerni kell a piacot, mindig talonban kell tartani egy tartalékjátékost és persze reálisnak is kell lenni. Egy olyan játékost, aki a Chelsea-vel van például kapcsolatban, gyorsan el kell felejteni és megkörnyékezni azokat, akiket egy Tottenham vagy Swansea szeretne leigazolni. A Sevilla neve és az ígéret, hogy egy európai szinten is sikeres csapat tagjai lehetnek egy kiváló bajnokságban, náluk már meggyőző lehet. Persze semmire sincs garancia, és Monchi sem tévedhetetlen, de közel 200 leigazolt játékos után ez benne van a pakliban. A Sevilla tehát rengeteget köszönhet neki, annak az embernek, aki rövid (30 évesen vonult vissza) sevillai kapus pályafutását követően kiépítette ezt a rendszert, ami az európai elitbe repítette a korábban inkább az első és másodosztály között liftező csapatot.

Ezek után jött tehát a hétfő, ahol Monchi bejelentette, hogy személyes okok miatt szeretne távozni. A következő napokban aztán megjelentek a lehetséges célállomások, mint Manchester vagy Liverpool, utóbbi esetében állítólag az Everton tulajdonosa szemelte ki őt. Az utolsó hírek azonban már arról szólnak, hogy sem a távozásból, sem az esetleges angol folytatásból nem lesz semmi. A tavaly nyáron meghosszabbított, 2020-ig szóló szerződést úgy tűnik nem bontják fel, kedden és szerdán megbeszélések tömkelegét bonyolította le a két fél (a Sevillánál természetesen nem annyira szeretnék, hogy távozzon), melynek eredménye egy szerdai nyilatkozat, amelyben mindkét fél megerősítette, hogy marad minden a régiben. A Sevilla szurkolói tehát megnyugodhatnak, kérdés, az elmúlt napok mennyire nyomják rá a bélyeget a következő hónapokra. De erre majd csak a nyári átigazolási időszak és a következő szezon adja meg a választ.