Megcsinálná a BL konkurenciáját Szaúd-Arábia, kiéleződhet a FIFA-UEFA ellentét

Szaúd-Arábia évek óta rengeteg pénzt áldoz hazai bajnokság felvirágoztatására, idén nyáron pedig minden korábbinál magasabb fokozatra kapcsolt. Cristiano Ronaldót követően egy sor – zömmel kiöregedőben lévő – világklasszist megszereztek, és korábban még nem látott összegekkel bombázták az európai klubokat. Rövid távon nem valószínű, hogy tartani kell a szaúdi klubok térnyerésétől, azt azonban ma még lehetetlen megjósolni, milyen hatással lesznek a futballpiac egészére.

Hat évvel ezelőtt Arsène Wenger, az Arsenal legendás menedzsere úgy gondolta: Kína akár a Premier League-re nézve is veszélyes lehet a jövőben. Az ázsiai ország akkoriban óriási összegeket öntött a futballba, 2017 januárjában pedig sikerült kivásárolniuk az egyik topklub klasszisát, miután a Chelsea elfogadta az Oscarért tett 60 millió eurós ajánlatot. Kína – elsősorban a legfelső vezetés nyomására – végül kihátrált a féktelen költekezésből, a lufi pedig néhány év alatt kidurrant.

Mivel a szaúdiak esetében a sport egy lényegesen nagyobb játszma egyik kelléke lett, talán érdemesebb megbarátkozni a gondolattal, hogy hosszabb távon is tényezők lehetnek a nemzetközi labdarúgásban. A közelmúltban még az is felmerült, hogy a frissen feltőkésített szaúdi klubok egy része indulhatna a Bajnokok Ligájában, ám az UEFA – nagyon helyesen – kizárta ezt a lehetőséget, vagyis a szaúdiaknak más lehetőség után kellett nézniük.

Gianni Infantino és a FIFA vezérkar szemét régóta szúrja az a tény, hogy épp a legnagyobb üzletből, a klubfociból marad ki, ezért évek óta dolgoznak azon, hogy felhelyezzék magukat a térképre. Ehhez lényegében egyetlen eszköz áll a szövetség rendelkezésére: a Klubvilágbajnokság, amelynek viszont az elérése és a presztízse sem mérhető össze a BL-lel. Erre találták ki a 32 csapatos Klubvilágbajnokságot, ami a tervek szerint 2025-ben debütál majd az Egyesült Államokban.

A nagyszabású terveknek vannak azért buktatói is. Egy: ahhoz, hogy a Klubvb sikeres legyen, az európai klubok támogatására is szükség van. Kettő: őket csak pofátlanul nagy összeggel lehet új vadászterepre csalni, ami a covidjárvány előtti tervek alapján 80 millió fontos fellépti bónusz lett volna. Ehhez a SoftBank biztosította volna a fedezetet, amelynek a Vision Fund a legnagyobb befektetője – vagyis a Public Investment Fund.

Akadtak azonban ellenzői is a tervnek, sokan például attól tartottak, beláthatatlan következményei lennének annak, ha a Klubvb-n résztvevő klubokat ennyi pénzzel tömnék ki. Az említett 80 millió font az európai piacon sem számít kicsi összegnek, de egy dél-amerikai bajnokságban felfoghatatlanul nagy versenyelőnyt jelentene a résztvevőknek, ami – feltéve természetesen, hogy okosan forgatják vissza a pénzt – bebetonozhatná az erőviszonyokat.

Bár a FIFA ezeket a rémképeket elhessegette azzal az érvvel, hogy a labdarúgásnak a nyugat-európai tőkecentralizációtól való eltérés az érdeke, a járványt követően átdolgozták a terveket. 2025-ben az Egyesült Államok a korábbi Konföderációs-kupa helyén rendezheti meg a 2026-os Klubvilágbajnokságot (lényegében a világbajnokság főpróbájaként), a FIFA pedig hosszabb távon szeretne eladható terméket faragni a sorozatból.

Ehhez természetesen szükség van a szaúdi tőkére, és talán a klubfutballban eszközölt befektetéseire is – minél több a klasszis, annál nagyobb az elérés is. A nemzetközi szövetség és a közel-keleti ország ambíciói tulajdonképpen megegyeznek: mindketten nagyobb figyelmet szeretnének, amit egy sikeres Klubvilágbajnokságon keresztül megkaphatnak. A távolabbi jövőben pedig még egy olyan sorozat is összejöhet, amely akár a Bajnokok Ligájával is felveszi a versenyt.

Forrás: Independent

Csatlakozz az Eurosport magyar nyelvű Viber-csatornájához a legfrissebb sporthírekért, a legmenőbb videókért, játékokért és érdekességekért!