Lehet, hogy a Klubvilágbajnokság a kutyát nem érdekli, mégis átformálhatja a labdarúgást
Publikálva 13/02/2022 - 17:46 GMT+1
Pár évvel ezelőtt dobta be a FIFA az ötletet, hogy a jelenleg elenyésző jelentőséggel bíró Klubvilágbajnokságból nagyszabású, 24 csapatos tornát faragjanak. Ezzel a nemzetközi szövetség beszállt a klubfutball irányításáért folytatott küzdelembe, tulajdonképpen hadat üzenve az UEFA-nak. Közben a dél-amerikaiak is Európa mellé álltak a kérdésben, megerősítve a szervezeteik közötti szövetséget.
2022-ben a Chelsea nyerte a Klubvilágbajnokságot - fotó: Giuseppe Cacace
Fotó: AFP
Miguel Delaney, az Independent újságírója összefoglalta, milyen hatalmi harcok uralkodnak jelenleg a labdarúgásban.
Keresve sem nagyon találnánk olyan embert Európában, aki a világ legjelentősebb sorozatai közé sorolná a Klubvilágbajnokságot. Már a torna elnevezése félrevezető: miközben a világbajnokság arra utalna, hogy az esemény globális presztízzsel bír, amely a csúcssorozatok csúcssorozata, a klubfoci központjának számító Európán belül elenyésző jelentőséggel bír. Úgy is mondhatnánk: a Klub-vb a világ ezen részén soha nem a cél, csupán a cél teljesítésének (BL-győzelem) következménye.
Nem lehet természetesen azt állítani, hogy a sorozat teljesen értéktelen, főként, ha az Európán kívüli résztvevők oldaláról vizsgáljuk. Ezek a klubok ugyanis legfeljebb a Klubvilágbajnokságon csaphatnak össze tétmérkőzésen az európai elittel, a résztvevők többsége ráadásul később sem jut el a topligákba. Megvan tehát a Klubvilágbajnokság helye és szerepe a versenynaptárban, amely kétségkívül nem a legmagasabb polc, de elég alapot szolgáltat a létezéséhez.
Maga a torna az utóbbi években a világfutballban betöltött szerepéhez mérten mégis jóval hangsúlyosabbá vált, köszönhetően a FIFA – ha feltétlenül arcot szeretnénk kötni a projekthez: Gianni Infantino – nagyszabású terveinek. Néhány éve röppent fel az a gondolat, hogy a jelenleg huszadrangú Klubvilágbajnokságból egy, a Bajnokok Ligájával is konkurálni képes, 24 csapatos sorozatot hozzanak létre, nem kevés pénzzel kitömve a résztvevőket.
Idén a vb győztese 5 millió dollárt tehetett zsebre, míg a Kínába megálmodott torna, amit a japán SoftBank finanszírozott volna némi szaúdi segítséggel, a leggazdagabb klubok esetében 150 millió fontos bevételt ígért. Ugye mindenki emlékszik még arra, mennyire elítélő volt Infantino az Európai Szuperligával kapcsolatban? Figyelembe véve, hogy korábban ő maga is hasonlóan nagyszabású merényletre készült az „európai modellel” szemben, valószínűleg nem az elvi okok vezérelték.
A Klubvilágbajnokság bővítésével kapcsolatos terveket a világjárvány lelassította, nem kis részben azért, mert a korábban nagy erőket mozgósító Kína befolyása fokozatosan csökkent, ami a Kínai Szuperliga igazolásaiban (leginkább azok hiányában) is tetten érhető. Sokan arra számítottak – és köztük volt Infantino is –, hogy az ország megpályázza a 2030-as labdarúgó-világbajnokságot, amely a foci-vb-k történetének 100. évfordulójára esik.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2021/12/20/3275333.jpg)
Gianni Infantino
Fotó: Getty Images
A 2030-as világbajnokság önmagában is feszültség forrása a szövetségek között, a dél-amerikai Conmebol például arra számított, hogy a történelmi gyökerekből kifolyólag Uruguay és Argentína rendezheti meg a tornát. 1930-ban épp Uruguay volt a házigazda a legelső világbajnokságon, amelynek a döntőjében Argentínát győzte le – a futballromantika tehát azt diktálná, hogy a 100. évfordulós versenyt ott rendezzék, ahol minden elindult.
Delaney azt írja, a színfalak mögött sokan beszélnek arról, hogy a FIFA és Infantino Kína felé hajló politikája sodorta egymás mellé a Conmebolt és az UEFA-t, és ezért ellenzik a dél-amerikaiak a kétévente rendezett világbajnokságot. Alejandro Dominguez, a dél-amerikai szövetség elnöke egy 2018-as interjúban még támogatta a FIFA kezdeményezését, amelynek szerinte gazdasági oldalról, illetve a játékosok pályafutására nézve is lennének előnyei.
Azóta más álláspontot képvisel a Dominguez vezette szövetség, és számos ponton szorosabbra fűzte az együttműködését az UEFA-val, megállapodtak például az európai és dél-amerikai kontinensbajnokok közötti mérkőzésről, a Finalissimáról. Terítéken van a 32 csapatos Nemzetek Ligája bővítése, amit egyesek már nyílt támadásként értékelnek a kétévenkénti foci-vb-vel szemben, ezzel ugyanis a két szövetség megmutatná az erejét a FIFA-val szemben.
Egészen pontosan azt, hogy hiába van széleskörű befolyása a FIFA-nak, az UEFA és a Conmebol alá tartoznak azok a csapatok, amelyek megtermelik a nagy pénzeket.
Közben az UEFA és a FIFA között is folyik egyfajta hatalmi harc. Aleksander Ceferin és az emberei tudják, hogy Infantino – látva a Bajnokok Ligájában rejlő potenciált – nagyobb szeletet szeretne kihasítani a klubok piacából, ennek lehetne az eszköze a bővített Klubvilágbajnokság. Talán mondani sem kell, hogy az európai szövetség ezt minden erővel próbálja megakadályozni, ezért a kétévente rendezett vb-t sem támogatják – az ugyanis a FIFA hatalmi erejének a szimbóluma.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2021/08/13/3200532.jpg)
Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke
Fotó: Getty Images
Infantino ezen keresztül tudná megmutatni a befektetőknek, mekkora erő összpontosul a FIFA kezében, azonban mostanáig csak kevés konkrétumot tudott felmutatni a megvalósítást illetően. 2019-ben egy komolyabb arcul csapást már el kellett viselnie, amikor is – még épp a világjárvány előtt, tehát kedvező gazdasági helyzetben – megpróbáltak befektetőket gyűjteni a Klubvilágbajnokság köré, de nem jártak sikerrel.
Kétmilliárd font értékű megállapodást szerettek volna elérni, de ennek a felét sem sikerült végül összekalapozni, nem véletlen, hogy a FIFA az utóbbi időben szorosabbra fűzte a viszonyt a közel-keleti befektetőkkel. Infantino előszeretettel tünteti fel magát egyfajta nagykövetként, aki a labdarúgáson keresztül hidakat épít kultúrák között, és ez a cél tulajdonképpen egyezik a sportwashingra törekvő országok elképzeléseivel.
Az sem a véletlen műve, hogy a britek visszavonták a 2030-as foci-vb-re benyújtott pályázatukat, és ugyanaz az öt ország (Anglia, Skócia, Wales, Írország, Észak-Írország) megpályázta a 2028-as Európa-bajnokságot: ez azt jelzi, ezek a szövetségek inkább az UEFA-ra tekintenek partnerként. 2028-ban egyébként már szinte biztosan a 32 csapatos rendszerben rendezik az Eb-t, mint ahogyan a Nemzetek Ligája is a bővített formátumban működhet.
Kérdés, hogy ezek a változtatások milyen hatással lesznek a sportág jövőjére. A klubok és a játékosok már most is okkal panaszkodnak arra, hogy a versenynaptár túlságosan zsúfolt, a helyzet pedig a járvány óta csak romlott.
Jelenleg a két legerősebb szövetség a klubfutball feletti hatalom megszerzésére törekszik, amely hatalmi harc az elsőre teljesen jelentéktelennek tűnő – ráadásul a felvázolt formában még nem is létező – Klubvilágbajnokság körül zajlik. Bár egyelőre az UEFA van nyeregben, és jók a szervezet kilátásai, legkésőbb az Európai Szuperliga megalapítása óta tudjuk, azon is sok múlik, milyen irányba szeretnének elindulni a legbefolyásosabb klubok.
Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés