Fegyverneky Zsófia a Sopron Euroliga-győzelmével újabb adrenalinsokkot kapott

Frissítve 15/04/2022 - 15:33 GMT+2

Teljessé vált a pályafutása klubszinten a Sopron Basket irányítójának, Fegyverneky Zsófiának, aki csapatkapitányként vezette Euroliga-győzelemig a Sopron Basketet. Nagyinterjúnkban elmeséli, szerinte mi kellett ehhez a szédületes sikerhez, hogyan élte meg a Salamanca elleni elődöntőt és a Fenerbahcéval vívott finálét Isztambulban, és hogy milyen előjelekkel várja a bajnoki döntőt.

Egy gyűrű mind felett, alatta pedig az angyali Fegyverneky Zsófia - Fotó: Tóth Zsombor/Sopron Basket

Fotó: facebook

Nagyinterjú az Euroliga-győztes Sopron csapatkapitányával, Fegyverneky Zsófiával.

Teljessé vált a magyar női kosárlabda állócsillaga, Fegyverneky Zsófia éremgyűjteménye, már ami az Euroligát illeti. A Sopron Basket pécsi születésű irányítója a két magyar klubjával összesen hat Final Fourban szerepelt eddig, gyűjtött már be bronzérmet és ezüstöt is, áprilisban pedig aranyéremig vezette csapatkapitányként a soproniakat.

A 37 éves kosaras korszakos klasszisa a sportágának, lenyűgöző pályafutását koronázta meg ezzel a szenzációs Euroliga-győzelemmel. A vele készített nagyinterjúnkban az idáig vezető útról, az eddigi négyes döntőkről, a szinte tökéletesen lehozott két isztambuli mérkőzésről és az előttük álló, a Szekszárd elleni magyar bajnoki fináléról is beszélgettünk.

*Euroleague 2003/2004

Rátgéber 20 év után sem hiszi el, hogy Euroliga-bronzérmes lett a PVSK, Pécsnek akart megfelelni

16/04/2024 - 17:24

Négy nap telt el az egészen elképesztő Euroliga-sikeretek óta. Felfogtad, leülepedett már benned csapatkapitányként, hogy a Sopron Basket felért a csúcsra?
Ez egy folyamat, idő kell hozzá, hogy elhiggye az ember és feldolgozza, hogy mi is történt. Még folyamatban van.

Mennyire volt benne hátul, a kisagyatokban Isztambulban az, hogy a Diósgyőr ellen szinte egy megnyert Magyar Kupa-döntőt veszítettetek el februárban, illetve hogy az Euroliga Final Four kezdete előtt négy nappal még egy, a továbbjutásról szóló bajnoki elődöntőt kellett játszanotok a DVTK-val? Ezek a ti szinteteken nem kalkulált vereségnek, illetve pluszmeccsnek számítanak.
Annyiban benne volt, hogy megtanított minket arra, hogy ebben a szezonban rájöjjünk, hogy 40 percig kell koncentrálnunk, ha szeretnénk megnyerni a mérkőzéseket. Illetve arra is, hogy a maximumot kell adni minden nap, mert tényleg csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy elérjük, amit szeretnénk. Lehet, hogy nem lettünk volna annyira koncentráltak, vagy nem tudtunk volna fejben összeállni ahhoz, hogy elérjük, amit szeretnénk.

Fegyverneky Zsófi az Euroliga döntőjében - Fotó: FIBA

Fotó: From Official Website

Végtelen nyugalom és magabiztosság jellemzett titeket a Final Four mindkét mérkőzésén, sem a Salamancával vívott elődöntőben, sem a hazai pályán játszó Fenerbahce elleni fináléban, a 248. Euroliga-meccseden nem kerültetek hátrányba egyszer sem. Hogyan jutottatok ebbe a szinte kegyelmi állapotba?
Kicsit különbséget tennék a két meccs között. Én is úgy érzem, hogy a Salamanca ellen kontrolláltuk az egész mérkőzést. Nagyon jó taktikát választottunk az elejétől kezdve, amivel kicsit kizökkentettük a spanyolokat abból, ahogyan szerettek volna támadni. Ehhez párosult egy extra támadójáték részünkről, illetve egy klasszisteljesítmény Jecától (Jelena Brooks – a szerk.). Utána ezt pedig tudtuk tartani az egész meccsen. Nyilván bennünk volt a tavalyi elődöntő érzete, szerettünk volna másképp végezni, mint akkor. És bennünk volt az is, hogy ha már itt vagyunk, és egy olyan csapattal játszunk, amelyik hasonló szintet képvisel, mint mi, akkor próbáljuk a legjobbunkat játszani.

És a Fenerrel vívott fináléban, tízezer török szurkoló előtt?
A döntőben, ahogy te is mondtad, az a legjobb szó rá, hogy egy olyan állapotban játszottunk, amely érzésre nem emlékszem a karrierem során. Tudtuk, hogy elvégeztük a munkát, beszéltünk is róla, hogy azzal, hogy mi ott vagyunk az Euroliga döntőjében, onnantól kezdve már nem veszíthetünk. Valakinek egyszer adatik meg az életben az a lehetőség, hogy bejut az Euroliga fináléjába.
Próbáltuk a magunk javára fordítani azt is, hogy a Feneren volt minden teher. A törökök azért rendezték meg ezt a Final Fourt, hogy megnyerjék. Ezt nem is titkolták, ezt mindenki tudta. Ott volt 10 ezer ember, aki csak azért jött azt a pár száz sopronit kivéve, hogy ellenünk szurkoljon. Amikor beléptünk a csarnokba, az első perctől kezdve mindenkin azt éreztem, hogy ezt megpróbáljuk kihasználni.

2011 óta játszol Sopronban, egy kis város nagy klubjában, tehát az ottani évtizedek óta tartó, Török Zoltán vezetésével zajló tudatos építkezés közepébe csöppentél. Négy éve a saját csarnokotokban játszottatok Euroliga-döntőt, és egy arannyal felérő ezüstérmet szereztetek. Mit gondolsz, mi kellett ehhez a mostani sikerhez, a sok összetevő közül miért pont most állt össze minden?
Ha egy csapat bejut a Final Fourba, az a top. Nem csak azért mondtam ezt az eddigi években, mert hogy a Final Fourba már többször eljutottunk és lettünk másodikak, negyedikek, hanem mert tényleg így gondolom. Az egész pályafutásom során azt éreztem, hogy a Final Four egy olyan különleges dolog, ahová tudom, hogy nagyon nehéz bejutni. Hiába csinál jól mindent az ember klubszinten és egyénileg is egész évben, akkor se lehet biztosan kijelenteni, hogy ott leszünk.

Fegyverneky Zsófi és az MVP, Gabby Williams földöntúli öröme - Fotó: FIBA

Fotó: From Official Website

Idén mi volt más, mint eddig?
Csapatszinten talán most először jött össze minden. Tudtunk készülni, nagyjából mindenki egészséges volt, semmi teher nem volt rajtunk. De őszintének kell lennünk, ha nincsenek a sajnálatos körülmények, akkor valószínűleg a Jekatyerinburg lett volna az egyik csapat helyett a legjobb négyben. Két orosz klub, a Dinamo Kurszk és a Jekatyerinburg játszotta volna egymás ellen az egyik negyeddöntőt. Ezt a 80 percet szinte tökéletesen játszottuk végig, mind a két meccsen megvalósítottuk azt a nagyon jó taktikát, amit választottunk. Minden összejött mind a két napon. Ez lett a különbség, kicsi dolgokon múlik.

Korábbi pécsi és válogatottbeli csapattársad, barátnőd, Károlyi Andrea azt posztolta a Facebook-oldalán az Euroliga-győzelmetek után rólad írva, hogy "sokak számára példakép VOLTÁL már eddig is, VAGY (a mai napon főleg) és LESZEL is még nagyon sokáig!”. Hogyan fogadtad ezt és az ehhez hasonló üzeneteket?
Nagyon jólestek, meghatóak voltak, mindegyik másért volt különleges. Andié azért, mert vele is annyi mindent megéltünk, végigcsináltunk közösen. Ő is nagyon jól tudja, hogy ez milyen nehéz út, és hogy mennyire nehéz eljutni a végéig. Az olyan emberektől, akik tényleg tudják, hogy mennyi munka van ebben - 25 évnek a munkája -, azoktól különösen jólestek a gratulációk, nagyon örültem nekik.

Ez volt a hatodik Final Fourod, amelyen játszottál, messze a legtöbb egy magyar női kosárlabdázótól. 2001-ben még a lelátón ültél Messinában pécsiként, 2004-ben, a szülővárosodban rendezett négyes döntőn már tagja voltál a Mizo-Pécs Euroliga-bronzérmes csapatának, ahogy egy évvel később Szamarában a negyedik helyezett Pécsnek is. A Sopronnal pedig zsinórban négy Final Four fűződik a nevedhez. Belegondoltál már abba, hogy te vagy a híd e 18 évnyi sikerek között?
Elmondva tényleg sok, hosszú ideje vagyok ott ezekben a Final Four-okban, és ennek nagyon örülök. Mindegyik más volt. A pécsi négyes döntőn kiegészítő emberként léptem pályára, próbáltam abban a pár percben mindent megtenni a sikerért. A szamarai Final Fourban már meghatározó embere voltam a csapatnak. Sopronba pedig tényleg kész játékosként érkeztem. Az itteni helyzetnek az a különlegessége, hogy az elmúlt öt évben, amelyik Final Fourt megrendezték, azon mindegyiken ott voltunk. Ebből a szempontból ez az öt szezon álomszerűen alakult.

Felemelő érzés: Fegyverneky Zsófia és Jelena Brooks az Euroliga-trófeával - Fotó: FIBA

Fotó: From Official Website

Térjünk át a magyar bajnokságra, szombaton kezdődik a Szekszárd elleni döntőtök. Ez az Euroliga-győzelem ad nektek még egy pluszlöketet, önbizalmat, erőt a fináléra?
Azt nagyon megtanította nekünk ez az Euroliga négyes döntő, hogy mennyi minden múlik azon, hogy fejben hogyan áll egy adott mérkőzéshez, egy sorozathoz az ember, hogy mennyire koncentrált, mennyire fókuszált. Ég és föld tud lenni egy játékosnak egyéni és csapatszinten is a teljesítménye, ha koncentrálunk, és végrehajtjuk a feladatokat, amiket megbeszéltünk. Itt nem arról van szó, hogy valaki formában van, vagy nincs, vagy hogy milyen napja van, hanem egyszerűen a mentális dolgokról. Nagyon jó példája volt ennek az isztambuli Final Four.
Ebből tanulva tudnunk kell azt, hogy a Szekszárd ellen nem engedhetjük meg magunknak azokat a hibákat, amelyeket a szezonban korábban elkövettünk. Ezeknek súlyos következményei lettek, például hogy elveszítettük a Magyar Kupa-döntőt, vagy hogy Miskolcon az elődöntőben vereséget szenvedtünk. De mondhatom a győri, idegenbeli bajnoki találkozót is.
Mind tudjuk, hogy ezeken a mérkőzéseken milyen hibákat követtünk el, amelyekért meg is fizettünk, mert elveszítettük ezeket a mérkőzéseket. Nagyon remélem, hogy ennek tudatában tudunk belemenni ebbe a meccsbe, szerda óta maximálisan készülünk rájuk taktikailag és minden szempontból. Ugyanúgy csináljuk az edzésmunkát, ahogy a Final Fourra is készültünk. De nem lehet majd nem Euroliga-bajnokként kifutni a pályára.

Fegyverneky Zsófi Euroliga-győztesként vonulhatott ki a pályára a soproni hazatéréskor - Fotó: MTI/Filep István

Fotó: MTI

Valamelyik nyilatkozatodban azt mondtad vasárnap óta, hogy talán most, a csúcson kéne visszavonulnod. Minden bizonnyal már túl vagy a pályafutásod javán, idén már 38 éves leszel, de ez a teljesítményeden, játékodon kívülről nem látszódik. Most hogy érzed, mennyi lehet még benned a pályán?
Ezt a visszavonulásról szóló viccet a pillanat szülte, fel lett nagyítva egy kicsit. Biztos, hogy játszani fogok a következő szezonban, szerződésem van a Sopronnal. Nagyon szerencsés vagyok, mert olyan genetikám és testem van, hogy a mai napig jól érzem magam, szeretek edzeni, szeretek edzésre járni. Szerencsére az óriási gondok vagy sérülések eddig elkerültek, ezt le is kopogom. Az Euroliga-győzelemmel pedig egy újabb adrenalinsokkot kaptam, még nem érzem azt, hogy e nélkül meg tudnék lenni.

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.

Kosárlabda