A Sopronnal Euroliga-győztes Czukor Dalma Rómában mutatná meg, hogy több van benne

A tősgyökeres soproni kosárlabdázó, a 24 éves Czukor Dalma magyar bajnokként és kupagyőztesként a nyáron az Oxygen Roma Basket csapatához igazolt. Az olasz élvonalban újonc klubjában alapemberként eredményesen játszik. A vele készített nagyinterjúban elszerződése okairól, eddigi római tapasztalatairól, a 13-as mezszámáról, egyéni céljairól, és a magyar válogatottról beszélgettünk vele.

Czukor Dalma a fejlődése érdekében szerződött a nemzetközi szinten is magasan jegyzett Sopronból az újonc Rómához. Nagyinterjú.

A Sopron Basket saját nevelésű, a klubbal Euroligát, magyar bajnoki címeket és Magyar Kupát is nyerő kosárlabdázója, Czukor Dalma 24 évesen úgy döntött, életében először külföldön is kipróbálja magát.

Új egyesülete, a frissen alapított Oxygen Roma Basket az olasz első osztály újonca, amely a Parking Graf Crema élvonalbeli licencét vásárolta meg. Rómának 18 év (!) után lett ismét élvonalbeli női kosárlabdacsapata.

Kosárlabda

"Nem csak a kosárlabdára igaz, hogy hiányoznak a karakterek" – 50 éves lett a legendás kosaras

25/07/2025 - 19:55

Amelyben gyorsan alapember lett Czukor. Májusban a vele készített nagyinterjúban arról mesélt az Eurosportnak, hogyan élte meg az előző szezont az Euroligától kezdve a Magyar Kupán át a bajnoki fináléig.

Novemberben pedig arról beszélt honlapunknak, miért jött el Sopronból, ahol mindent megkapott, miért pont Olaszországba szerződött, hogy milyen különbségeket tapasztal az olasz és a magyar bajnokság között, és hogy miben szeretne fejlődni a légióskodása alatt.

Czukor Dalma eddig csak a Sopronban kosarazott, most már nem © Tóth Zsombor/Sopron Basket

Fotó: Facebook

Májusban beszéltünk legutóbb hosszan, azóta magyar bajnokként és kupagyőztesként az Oxygen Romához igazoltál. Miért gondoltad, hogy távoznod kéne Sopronból? Úgy éreztem, hogy ki kell lépnem a komfortzónámból, a "most vagy soha"-érzés volt bennem. Amikor először beszéltem erről Török Zolival, akkor szembesített azzal, hogy a Sopron nem fog szerepelni az Euroligában a következő szezonban. De nekem már előtte is a fejemben volt a váltás gondolata, úgyhogy nem ez a szempont döntött. Bár szerettem volna az eddigi klubomnak is segíteni, de az is bennem motoszkált, hogy a saját utamat kell járnom. Több van bennem, de valamiért ezt nem tudtam a soproni csapatban megmutatni. Úgy éreztem, hogy ezt egy olyan új helyen kell, ahol nem ismernek, nincs rajtam nyomás, és ki tudok hozni magamból mindent. Megnézni, hogy van-e bennem több, vagy tényleg ennyit tudok.

Hogyan lett az új állomáshelyed Olaszország, és azon belül is Róma?Először Spanyolország volt a célom, mivel tanultam a nyelvet és erős bajnokságnak tűnt. Sajnos az ajánlatokban közös lakást kínáltak csak, ami nekem nem kedvező, mivel a vőlegényem mindenképp jött volna velem. Végül majdnem aláírtam egy spanyol csapathoz, amikor hívott az ügynököm, hogy van egy jó híre. Egy új római csapat indul és kapok külön lakást. Pár percet gondolkodtunk, de rögtön igent mondtam, mivel az volt a cél, hogy egy jó városba igazoljak, és persze erős bajnokságba. Pozitívum volt, hogy nem egy összeszokott csapatba igazolok, hanem teljesen új emberek közé, ahol mi alakíthatjuk ki a csapatkohéziót teljesen elölről.

Rómában fejlődne tovább Czukor Dalma © Oxygen Roma Basket

Fotó: Facebook

Ha időrendben haladunk, a nyári Európa-bajnokság jön a kérdések sorában, ahol nem kerültél be a magyar keretbe. Követted az Eb-t? Ha igen, milyen volt távolról nézned a válogatott Eb-4. hellyel végződő szereplését?Persze, követtem, hiszen korábbi csapattársaim, barátnőim játszottak a csapatban. A terveim között szerepelt, hogy megyek Ljubljanába a bátyámmal, hogy a helyszínről kövessem az Eb-t, de előtte már megvettem a repülőjegyet Szerbiába egy barátnőmhöz, így online néztem. Nem hívtak be sajnos a keretbe, csalódott voltam egy kicsit, de úgy gondoltam, hogy így akarja az élet. Ezt kihasználva végigedzettem a nyarat. Nagyon jó időszak lett arra, hogy rendbe hozzam a testemet, ne legyek idén sérült, mindent elölről kezdve, és tényleg tudjak fejlődni, hogy azt tudjam magamból kihozni az új klubomban, amire vágytam. Sokat edzettem különedzőkkel, a nyaralások mellett készültem is.

Soproni lányként és nevelésűként, egy kisvárosból költöztél egy világvárosba, életedben először álltál légiósnak. A szakmai részleteken túl, hogyan viselted ezt a váltást?Idővel jöttem rá, hogy az volt a jó, hogy nem számítottam nagy dolgokra. Sopronban mindent megkaptam, amire csak vágyhattam. Úgy voltam vele, hogy idejövök Olaszországba és jól érzem magam, szeretem, amit csinálok, visszaszerzem a motivációmat. Ez nagy pluszt adott. Olasz módra az első két hétben még nem volt kocsim, de ehhez hasonló apró dolgokon nem akadtam fent. Volt, hogy egyik nap 11-kor lett volna fotózás, de 10:40-kor szóltak, hogy mégse menjünk, nincs terem, majd csak 4-kor lesz. Tök jó, akkor szabadidőmben bemehetek a városba. Próbálom megoldandó kihívásként kezelni, hogyan tudok a szülőktől távol alkalmazkodni. Az nagyon jó, hogy a vőlegényem is itt van velem, így ezt ketten oldjuk meg.

Rómáról milyen benyomásokat szereztél?Az első nap még kivoltam, hogy 20 percre vagyunk a várostól. Kiakadtam azon, hogy lehet, hogy kiraknak a külvárosba, pedig mondták, hogy nyugodt környék, jól fogom érezni magam. Én meg úgy voltam vele, hogy ha egyszer Rómában vagyok, akkor Rómában akarok élni. Két hét kellett, mire megértettem, ezt máshogy nem tudnánk menedzselni. Innen 10 perc a csarnok edzésre. A városba beérni rengeteg idő, mert dugó van, dugó nélkül is 40 perc az út oda, ahol meccset játszunk. A városban nem lehet parkolni, így tényleg jobb, hogy kijjebb vagyunk. Szuper, hogy egy háztömbben lakunk a csapattársaimmal, így ha szabadidőnk van, csak beírja valaki a közös online csoportunkba, na, meccsnézés, társasjáték? Ezért is alakult ki nálunk gyorsan a közösségi érzés. Ha valaki magányos köztünk, rögtön ír, és máris együtt vagyunk.

Milyenek az eddigi tapasztalataid az olasz bajnokság színvonaláról, és hol helyeznéd el ezen a tengelyen a Rómát?Reménykedtem benne, hogy az első négy csapat között leszünk, de sajnos nem. Nagyon remélem, hogy az első nyolcba bekerülünk. A Schiótól kaptunk egy nagy pofont, ami papírforma volt, de a többi meccsen mindig csak szűk, kettő-négy pontos vereséget szenvedtünk. Teljesen új csapat vagyunk, mindannyian ismeretlenek voltunk egymásnak az elején. Heti egy meccsel lassabban tudjuk kiismerni a másik mozgását. A legutóbb bajnokinkon nagy hátrányból jöttünk vissza, látszott az a csapatmunka, amire régóta vártunk. Igaz, a végén kikaptunk két ponttal, de az azért volt, mert puhányan kezdtünk és elfáradtunk a 16 pontos hátrány ledolgozásában.A bajnokság hasonló struktúrájú, mint a magyar. Van négy jó csapat, amelynek tagjait nagyon ritkán el lehet kapni, ha éppen hullámvölgybe kerülnek egy Euroliga-vereség miatt. De a mezőnyben utánuk ki-ki meccsek vannak végig. Sebességben körülbelül ugyanaz, viszont a bíráskodásban óriási különbségek vannak. Semmilyen fizikai kontaktust nem engednek, és ehhez hozzá kell szokni az Euroliga és a magyar bajnokság után, ahol engedik az ütközést.

Let's Make Things Betör © Oxygen Roma Basket

Fotó: Facebook

Az eddigi öt bajnokidon 13 pontot átlagoltál, és lepattanózásban is remek számokat produkálsz, legutóbb, a Ragusa elleni szűk vereség alkalmával közel voltál a dupla-duplához is (18 pont, 9 lepattanó). Hogyan értékeled az eddigi teljesítményedet?Fejlődöm. A meccsek nehezebbek, mert teljesen más szerepem volt Sopronban. Ezt fel kellett ismernem, és rá kellett jönnöm, mert tényleg teljesen más, amit edzésen csinál az ember, mint amit meccsen. Jó, hogy a csapattársak is biztatnak. Ausztrál csapattársam, Nicole Romeo is mondja, hogy menjek, csináljam, dobjak bátran, ezért jöttem. Úgy érzem, hogy kezdek beérni és megérezni, hogy miket kell elvállalni. Mindig is bennem volt, hogy menjek lepattanózni. Az edzőm mindig kivan edzésen, hogy "egyszer itt a Dalma, aztán meg ott, mindig megjelenik”, ezért a többiek büntetést kapnak, ők meg ezért borulnak ki (nevet – T.M.). Az viszont rossz érzés, hogy már másodszor jött ki rám az utolsó másodperces dobás, ami most se ment be. De az is a fejlődés része, hogy megtanuljam, milyen fontos szerepem van.

Ugyanúgy a 13-as mezben játszol az olasz klubodban, ahogy Sopronban is. Te választhattál, vagy csak ilyen szerencsésen alakult?Sopronban zöld-sárga mezben 12-esben játszottam, a bátyám is abban játszott a Pécsben, gondoltam, miért ne. Amikor lila-fehérre váltottunk, rögtön hívtam Zolit, hogy lehetnék-e 13-asban ezután édesanyukám miatt, aki ebben a mezben fejezte be a pályafutását – miattam. Arra gondoltam, hogy ez milyen jó gesztus, és mennyire örül neki anya. Igaz, szerencsétlen számnak gondoltam. Amikor Rómában kérdezték, hogy hányas számot választom, mondtam, hogy esetleg visszatérnék a 12-eshez. Kiderült, hogy az már foglalt. Jó, akkor legyen a 13-as, így dőlt el, hogy annál maradok. Most már mindkét szám közel áll hozzám. Így hozta a sors.

Rómában is 13-as mezben játszik © Oxygen Roma Basket

Fotó: Facebook

Említetted, hogy lassabban haladtok a csapatépítéssel úgy, hogy csak heti egy meccsetek is van. Erre is jó lett volna az Euroliga, de talán mivel minden új most körülötted, több idő marad edzeni, meg a pályán kívül közös programokat tartanotok a csapattársaiddal. Ezt hogyan látod?Tényleg jó lett volna az európai kupaszereplés, de úgy érzem, hogy az első évben jó, hogy csak heti egy meccs van. Szép lassan találom meg magam. Így jobban tudom élvezni az első éveket. Az is cél volt, hogy Sopronból kimozdulva olyan helyre menjek, ami szintén jó város. Szeretek itt lenni, és nem csak az van, hogy hazavágyom. Most elvagyok a heti egy meccsel.

Milyen célokat tűztél ki magadnak Rómában, miben szeretnél fejlődni?Szeretnék abban fejlődni, hogy minél több pontot szerezzek és lepattanót szedjek. A lényeg, hogy a csapat minél jobb helyezést érjen el, a legjobb nyolcba mindenképpen szeretnénk bejutni, ott pedig a lehető legjobb pozíciót célozzuk meg. Meglátjuk, erre mennyi esélyünk lesz, eddig, amikor kikaptunk, mindig apró hibák miatt veszítettük el a meccseket.

Sokat játszol, alapember vagy a csapatban. Érzel valami felszabadultságod magadon?Igen, nagyon. Otthon töltöttem pár napot a héten, és mindenki mondta, hogy teljesen felszabadult vagyok, pörgök ezerrel, tök jól érzem magam. Az edzőm is mindig mondja, hogy "mit mosolyogsz?”, mondom, "miért ne mosolyognék? Rómában vagyok, játszom, remekül érzem magam”. Meg itt teljesen más a felfogás, semmin nem stresszelnek, ez is furcsa volt.Korábban szerettem mindent előre eltervezni, tudni, hogy mit és mikor csinálunk. De egy-két hét alatt rá kellett jönnöm, hogy ez itt nincs. Szinte minden hétvégén jön hozzánk valaki a családból, vagy a barátaink közül. És ha átteszik az edzést, hát akkor átteszik, mert így sincs olyan sok dolgom, amit felborítanának a változások.

Februárban olimpiai selejtezőt rendez szülővárosod, Sopron. A két novemberi Európa-bajnoki selejtezőjére nem kaptál meghívót. Azért is fogsz hajtani addig a római klubodban, hogy szerepelhess az óriási lehetősséggel kecsegtető tornán?Szeretnék egészséges maradni, hogy bevethető legyek. Próbálom kihozni magamból a legtöbbet, és remélni, hogy ez elég lesz ahhoz.

Czukor Dalma a válogatottban is szeretne szerepelni © Oxygen Roma Basket

Fotó: Facebook

Csatlakozz az Eurosport magyar nyelvű Viber-csatornájához a legfrissebb sporthírekért, a legmenőbb videókért, játékokért és érdekességekért!

Kosárlabda

Ismét új csapatnál folytatja a magyar válogatott kulcsjátékosa

16/07/2025 - 09:36

Kosárlabda

"Ugyanaz vezérel, mint őt" - Fegyverneky Zsófia nagy örökséget vett át a Sopron előző ügyvezetőjétől

17/05/2025 - 10:22