Vissza a pokolból: Contador nyerte meg minden idők egyik legjobb Vueltáját

Nagyjából ez volt a közvélemény hangja 2012. augusztus 18-án, Pamplonában, a 67. Vuelta a España rajtjánál. A hazai szurkolókat és a médiát ugyanis nem nagyon érdekelte, hogy a Saxo Bank-Tinkoff Bank 29 éves szupersztárját a klenbuterol-botránya miatt 2012 februárjában eltiltották, egyben elvették a 2010-es Tour- és a 2011-es Giro-győzelmét, és mindössze egy hétnyi Eneco Tourral a lábaiban készült a spanyol körre. Azt várták, hogy ott folytatja, ahol anno abbahagyta, és rögtön támadni fog.

Ez történt, de eleinte valami döcögött, valami nem volt a régi.

El Pistolero többször is úgy nyilatkozott, nem a harag és nem a bosszú hajtja, egyszerűen szeretné, ha kifizetődne a sok edzésmunka és 2008 után ismét meg tudná nyerni a Vueltát. Tudta, hogy ehhez már az első perctől fogva agresszívan kell versenyeznie, viszont a baszkföldi Arrate emelkedőjén, Andorrában, valamint az asztúriai Cuitu Negrun is hiányzott az egykori gyilkos támadásaiból megszokott erő. Ahelyett, hogy a riválisai – így legfőképp Joaquim Rodríguez és Alejandro Valverde – megrogytak volna, inkább nekik állt a zászló. Az utolsó hetet Contador kissé elkeseredetten várta.

Hasonlóan Chris Froome-hoz.

Pamplonában még úgy tűnt, ő lesz Contador legnagyobb kihívója, hiszen a Tour de France-on a csapattárs, Bradley Wiggins mögött második lett. Végre nyerni akart, a 2011-es Vueltán ugyanis Juan José Cobo megelőzte őt összetettben (végül Cobo doppingbüntetése miatt utólag mégis övé lett az első hely), és a Sky kapitányaként minden esélye megvolt arra, hogy ezúttal borsot törjön a spanyolok orra alá.

Pláne a 4. szakasz után.

Erős oldalszél fújt, a Sky pedig megpróbált a mezőny élére vágni, csakhogy ennek hatalmas bukás lett a vége. Többek között a piros trikós Valverde is a földre került, és 55 másodperces hátránnyal ért célba. A „Sky-agyak” közül David Brailsford és Sean Yates sem volt ott a versenyen, sportigazgatóként az akkor még kevés rutinnal rendelkező ex-profi, Nicolas Portal irányított.

A Movistar csapatfőnöke, Eusébio Unzue a szakasz után tajtékzott, és nyíltan betámadta Portalékat.

Ahogy teltek a napok, látni lehetett viszont, hogy Froome nem lesz harcban a győzelemért. Az első emelkedőkön még jól mozgott, és bár egészen sokáig tűzközelben volt, a második hét végére látványosan elfáradt, végül pedig a negyedik helyen zárt, 10:16-os hátránnyal Contador mögött.

Ha már tapasztalatok: a 2012-es Vuelta egyik legkellemesebb meglepetését Andrew Talansky hozta.

A Garmin 23 éves amerikai tehetsége már korábban megkapta Jonathan Vaughterstől a pitbull becenevet, de ekkor minden szakasz rajtjánál emlékeztették őt: „y aquí está el 'pit bull'”, azaz: „itt jön a pitbull!”. Hetedik lett összetettben, úgy, hogy kevés igazán rossz napja volt.

Pedig katasztrofálisan kezdtek. A pamplonai csapatidőfutamon a spanyol sprinter, Koldo Fernández elesett és vitte magával Thomas Dekkert, valamint a Kreder testvéreket is. Talanskynak és a legfőbb tempómenőnek számító Johan Van Summerennek meg kellett állnia, hogy megvárják a többieket, így 1:27-es hátránnyal holtversenyben utolsók lettek.

Talansky ezek után szépen tartotta a tempót a hegyekben, nagyon éretten versenyzett, a Bola del Mundón pedig megelőzte az összetettben előtte álló rabobankos Laurens ten Damot is.

Végül Talanskynak nem ez lett a legjobb Vuelta-eredménye, hiszen 2016-ban ötödik lett, de sosem tudta beteljesíteni az ígéretét, 2017 végén pedig visszavonult.

A Fuente Dé emelkedője egy szelídnek tűnő, kanyargós út, ami a látványos Picos de Europa hegység szívébe vezet. A turistákat a völgyből drótkötélpálya viszi a csúcs felé, a szervezők pedig valószínűleg úgy gondolkozhattak előzetesen, megmutatják Kantábria szép tájait, de a Vuelta nem ezen a 2. kategóriás hegyen fog eldőlni.

Tévedtek. A mezőny pihenőnapból érkezett, az összetettet vezető Rodríguez előnye 28 másodperc volt Contadorral szemben, Valverde 2:04-es hátránnyal állt a harmadik helyen. Úgy tűnt, Puritón nem nagyon lehet fogást találni, tökéletesen jött ki a pihenőnapot megelőző három hegyi befutóból, a Puerto de Ancaresből, a Lagos de Covadongából és a Cuitu Negruból, Contadornak nem volt reális esélye leszakítani őt, hiába próbálkozott többször is.

Contador viszont tudta, hogy a pihenőnap utáni első szakaszokon Rodríguez általában nem mozog a legjobban, és ha valahol, a Bola del Mundón kívül (a 20. szakasz befutója) csak itt lehet esélye megnyerni a Vueltát. Megérezte a vérszagot, a Saxo-Tinkoff pedig izzította a taktikai gépezetet: kezdettől fogva óriási tempót mentek, Rodríguez már az első órában szenvedett, a Katyusának pedig minden erejét össze kellett szednie, hogy visszahozza a kapitányt a meccsbe. "Tudtam, hogy valami készülődik" – mondta később Rodríguez. "Mindenki megőrült. Egyáltalán nem tetszett a dolog."

A Saxo elküldte Bruno Pirest a szökésbe, majd a nap első emelkedője, a Collado de Ozalba lejtmenetében Jesús Hernández és Sergio Paulinho lépett el a főmezőnytől. Aztán jött Contador.

Ami pedig ezután történt, az a 21. századi kerékpársport történetének egyik legnagyobb pillanataként került be a történelemkönyvekbe – a Marca spanyol sportnapilap a következő napi számában kétoldalas cikket szentelt csak ennek a támadásnak. Merthogy Contador a Collado La Hozon, jó 50 kilométerre a végétől támadott. Rodríguez és Valverde tétovázott, így hamar el tudott lépni, az előnye pedig az emelkedő tetején nagyjából 20 másodpercnél járt, aztán egyre nőtt. A mezőny darabjaira hullott, a szakasz igazi élet-halál harccá vált.

Hátul Rodríguez és Valverde nagyot szenvedve próbált valamit kezdeni a helyzettel, de Purito mellől elfogyott a Katyusa, mindössze Alberto Losada maradt neki segíteni. Eközben elöl Contador Paulinhóék segítségével növelte az előnyt, majd a szökésből ottmaradt volt astanás csapattárssal, Paolo Tiralongóval együtt újra támadott. Tiralongo besegített neki, ameddig csak tudott, aztán az utolsó öt kilométerre egyedül maradt és megnyerte a szakaszt. Valverde hátul Beñat Intxausti és Nairo Quintana munkájának is köszönhetően zseniálisan zárkózott, majdnem Contadort is utolérte, végül mindössze hat másodperces hátrányban másodikként ért célba.

De ez nem nagyon számított. Contador vele szemben 1:52-es előnyből várhatta a hátralévő szakaszokat, míg Rodríguez – aki a szakaszon 2:38-at kapott – visszacsúszott a harmadik helyre, a 2:28-as hátránya pedig végzetesnek bizonyult. Hiába hagyta ott Contadort a Bola del Mundón ő és Valverde is, El Pistolero simán őrizte meg a piros trikót és megnyerte a Vueltát.

- az Argos-Shimano versenyzője, Cheng Ji lett az első kínai, aki elindult és célba ért egy háromhetesen (utolsó, 175. lett összetettben, 4:32:35-ös hátránnyal Contador mögött)

- az Orica-GreenEdge-ben tekerő Daniel Teklehaimanot lett az első fekete-afrikai versenyző, aki elindult és célba ért egy háromhetesen (146. hely összetettben, 3:18:46-os hátránnyal Contador mögött)

- Adam Hansen a Giro és a Tour után a harmadik háromhetesét is befejezte

- John Degenkolb élete második Vueltáján öt szakaszgyőzelemmel köszönt be

- Philippe Gilbert-nek mindössze három győzelme volt 2012-ben: ebből kettőt a Vueltán szerzett, a „maradékot” pedig a valkenburgi világbajnokság jelentette

- Alejandro Valverde megelőzte Joaquim Rodríguezt a madridi zárószakaszon, ezzel megszerezte a ponttrikót és a kombinált trikót – így összesen négyszer állt dobogóra, hiszen összetettben második lett, a Movistar pedig megnyerte a csapatversenyt

Forrás: VeloNews