Népszerű sportok
Még több sport
Összes megjelenítése

Roglič: „Jobb későn, mint soha. Talán most végre eljön az én időm a Touron”

Kálmán Laci

Frissítve 07/02/2024 - 21:23 GMT+1

Primož Roglič 2015-ben egyszer már tárgyalt a Borával, de akkor, érthető okok miatt még a Jumbót választotta. Tavaly azonban úgy döntött, nyolc szép és eredményes év után csapatot vált, és az eddig még el nem ért céljaira koncentrál. Hogy mást ne mondjuk, van ugye egy befejezetlen ügye a Tour de France-on.

Búcsú, aztán győzelem: Roglič nyerte az Emiliát!

Jobb későn, mint soha!
Primož Roglič annak idején a TDU-n mutatkozott be World Tour-szinten. Azt mondja, az izgalom hasonló benne, hisz minden évben újra bizonyítani kell.
„A kérdés mindig ott van az emberben, hogy az edzések mennyisége és minősége, valamint a pihenés elegendő lesz-e ahhoz, hogy olyan szinten kezdje az új szezont, ahogy szeretné. Mindig ott van a türelmetlenség. Ehhez most hozzájön, hogy új csapatban versenyzek, új felszerelésekkel, és nagyrészt új emberek között. Már alig várom.”
Az elején megtiszteltetésnek érezte, hogy a legjobbakkal tekerhet együtt, és az ambíciói sem voltak túl komolyak.
„Csak a túlélés lebegett előttem. A baj meg is történt, buktam is a TDU utolsó előtti szakaszán. És aztán később is elég gyakran. De ezek az esések sosem akadályoztak meg abban, hogy felkeljek és menjek tovább.”
Akik szerint a Vueltán történtek hatására hagyta el a Jumbót, tévednek. A váltás egy hosszú folyamat végeredménye volt.
„A gondolat már jóval régebb óta érlelődött bennem. Nem a Vuelta utolsó hetében jutott eszembe, hogy csapatot váltok. Éreztem már egy ideje, hogy valahogy elhasználódtam. Aztán eljött a pont, amikor ugrani kellett egy nagyot, de nem csak úgy, az ismeretlenbe, meg kellett várni, amíg a körülmények megfelelőek.”
„Sok minden szerepet játszott a döntésemben. Például, hogy van még húsz verseny, amelyeket szeretnék megnyerni. És tudtam, hogy ezen céljaim elérésére a Jumbómál nem lesz lehetőségem. A legfőbb cél a Tour, de szeretnék világbajnok is lenni, és megnyerni a svájci kört.”
Ralph Denk, a Bora főnöke 2015-ben már megkereste őt. Van egy anekdota arról, hogy beültek egy salzburgi sörözőbe, az üzlet azonban akkor nem jött létre.
picture

Primoz Roglic | Team Bora-hansgrohe

Fotó: From Official Website

„Annyi baj volt csak, hogy ők nem voltak WT-csapat akkor, a Jumbo pedig igen.”
A Boránál az elmúlt nyolc évben fontos változások zajlottak le. Jött egy időszak, amikor Peter Sagannal a klasszikusokra összpontosítottak. 2022-ben azonban jött Jay Hindley, akivel Girót nyertek.
Ez volt az, ami miatt mellettük döntöttem. Ez most már egy teljesen más csapat, láttam, hogy mentek a Grand Tourokon az elmúlt két szezonban. Minden adott ahhoz, hogy a megfelelő támogatást megkapjam tőlük. Bízom a csapatban, megvan a kellő tapasztalat és a tehetség is.
Roglič beszélt arról is, hogy nem viccelt a tavalyi Vuelta előtt, amikor azt nyilatkozta, hogy nem csak Jonas Vingegaard és ő az, aki megnyerheti az összetettet, hanem Sepp Kuss is.
„100 százalékig biztos voltam a képességeiben. Volt is olyan forgatókönyvünk, amely szerint ő az első számú ember. Végül be is bizonyította, hogy elég erős, hogy nyerjen. És erre lesz lehetősége a jövőben is.”
Érdekes eljátszani azzal a gondolattal, hogy a háromszoros Vuelta-győztes szlovén akár ötször is elhozhatta volna már a piros trikót, ami abszolút rekord lenne.
„Persze, de annyi minden történhet egy versenyen. Tavaly Kuss győzött, 2022-ben pedig fel kellett adnom egy bukás miatt. Sosem tudjuk meg, hogy le tudtam volna-e győzni Remcót 1:26-os hátrányból.”
Ha a Vueltát és a Girót kellene összehasonlítania presztízs szempontjából, nem tudna és nem is akarna különbséget tenni. Az érzelmi szempont persze egy másik kérdés.
„Az, amit a Monte Lussarin éreztem, közel a szlovén határhoz, nagyon különleges és megismételhetetlen. Plusz ott volt az időfutam drámája, a közönséggel való egészen hihetetlen kapcsolat, ami eszembe juttatta a fiatalkori síugró énemet. Ez így soha többé nem fog összeállni.”
picture

2024-ben már a Bora színeit képviseli Primoz Roglic.

Fotó: AFP

Roglič tavaly, három évvel később kapta ténylegesen kézhez az Év kerékpárosának járó díjat, amit még 2020-ban ítéltek oda neki.
„Ez nagy öröm és fontos elismerés volt számomra, főleg, hogy most már fizikálisan is megkaptam. Most már jó helyen van otthon, Monacóban. Jobb későn, mint soha.”
Ez a kijelentése vajon igaz a Tour esetleges megnyerésére is?
Vicces ez a párhuzam. De igen, ez minden cél esetében igaz. Jobb későn, mint soha.
Ha Roglič az idén, 35 évesen nyerni tudna, ő lenne a Tour legutóbbi 100 évének legidősebb győztese.
„Itt vagyok, egészséges vagyok, olyan állapotban, ami alkalmassá tesz a győzelemre. Hinnem kell benne, és kell persze szerencse is hozzá.”
Honfitársáról, Tadej Pogačarról is kérdezték, aki az idén rajthoz áll a Girón is.
„Nagyszerű, hogy meghozta ezt a döntést. A Girón még sosem indult, nehéz lesz őt megverni, az biztos.”
„Sokat változott a kapcsolatunk 2020 óta, amikor legyőzött a Touron. Most már tudom, hogy egy jó srác, egy nagy bajnok. Nehéz persze meghatározni a viszonyunkat, mert mindketten szlovének vagyunk, Monacóban élünk, ugyanakkor riválisok vagyunk. Jól kijövünk, szoktunk dumálni, és tiszteljük egymást.”
picture

Primoz Roglic | Team Bora-hansgrohe

Fotó: From Official Website

„Szólt már a bejelentés előtt, hogy az idén a Girón is indul. Szereti az esőt, a rossz időt, így az idei kiírás valószínűleg kedvez neki, mert jórészt Észak-Olaszországban tekernek majd.”
Amikor megkérdezték, mit kívánjanak neki 2024-re, Roglič nem habozott a válasszal.
„Egészséget. Többször voltam beteg a télen, és ez a sportág nem engedi meg, hogy ne legyél teljesen rendben.”
Egészséget, és persze azt, hogy elkerülje a bukást. Esetleg még kívánhatjuk neki azt, hogy olyan pozícióból vághasson neki az utolsó szakasznak, mint a tavalyi Giro mindent eldöntő időfutamának. Ezúttal a Tour is egy egyéni időfutammal zárul. 2020-ban a La Planche des Belles Filles-en Pogačar hatalmasat ment, Roglič pedig elvesztette a Tourt. Van tehát egy befejezetlen ügye az óra ellen Franciaországban.
„Nehéz lesz az utolsó időfutam, és valószínűleg sok mindenről dönt majd. Tavaly a Monte Lussarin otthon éreztem magam, de a monacói rajtnál is hasonlót érezhetek majd."
Nizza sincs messze, úgyhogy talán sok szlovén lesz most is majd az utak mentén. És talán most végre eljön az én időm.
via Vélo
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés