Nibali: A 60km-es időfutam egy őrültség!

Nem. Úgy érzem magam, mint egy átlagember, aki egy fontos születésnaphoz érkezik. Nem érzem magam öregnek sem emberként, sem versenyzőként. Még mindig olyan motivált és elhivatott vagyok, mintha húsz éves lennék.

Nem. Csodálatos volt megnyerni a Tourt. Semmi gond, vagy élvezhetetlen nem volt benne. Tény, nagyon elhivatott voltam, a győzelemre koncentráltam, úgyhogy pszichológiai szempontból elég könnyen jött.

Már eldöntöttem. Tudom, mit akarok, és azt is, mit nem. Természetesen a csapattal együtt kell igent és nemet is mondanom bizonyos dolgokra. Ezt megértem. Az élet arról szól, hogy döntéseket hozunk, és viseljük azok következményeit. Már van egy elképzelésem a jövő évi programomról, de akár sikerül elérnem, hogy az legyen, akár nem, nem fog gondot okozni.

Őszintén mondom, szerintem nem leszek ott a Girón. Azt mondtam, ha kell, rajthoz állok az olasz körön. Viszont ha rajthoz állok rajta, akkor meg is akarom nyerni. Nálunk, az Astanában szerepel Fabio Aru, akinek jobban fekszik a Giro, mint a Tour. Ha részt vennék rajta, azzal Aru az árnyékomba kerülne. Szóval a csapat szerintem Arut szeretné látni az év első háromhetesén, engem meg a másodikon. És meg is értem ezt a választást.

Természetesen szeretnék visszatérni a Giróra, megpróbálni újra megnyerni, hiszen olasz vagyok, és imádom azt a versenyt. Amióta 2013-ban első lettem rajta, nem tértem vissza. De tudom, hogy az elkövetkező években sor fog rá kerülni.

Van szava neki is, de inkább a fölötte álló emberek, a szponzorok Kazahsztánban határoznak. Vino a menedzser, de akárcsak Dave Brailsford a Skynál, Roberto Amadio a Cannondale-nél és a Luiquigasnál, a menedzser a támogatókkal és a tulajdonosokkal közösen hozza meg a döntést.

A kerékpározás már nem olyan, mint régen volt, amikor még a versenyző döntött. Azok a napok már elmúltak. Ugyanaz a helyzet, mint minden alkalmazott esetében, aki egy bizonyos feladatért kapja a fizetését a csapatában, vagy a vállalatánál. A szponzorok azt akarják, hogy a nagy bringások a nagy viadalokon vegyenek részt, és meg is nyerjék azokat. Éppen ebből kifolyólag, ha elindulok a Girón, és meg akarom nyerni, az káros hatással lesz a Tour de France-os esélyeimre is.

Nem. Akkor kérhet tőlem tanácsot, amikor akar. Talán nem teszi meg, de az igazság az, hogy nem is nagyon voltunk együtt ebben a szezonban. Sosem volt vele komoly gondom. Nem hinném, hogy neki bármilyen problémája akadna velem. Természetesen a verseny az verseny, ugyanabban a gárdában tekerünk, de megpróbálunk jól kijönni egymással. Szerintem ez a jövőben is így lesz, amíg egy csapatban tekerünk.

Az útvonal is egy tényező, igen. A Girón van egy hatvan kilométeres egyéni időfutam. Szerintem ez egy őrült döntés. Bár felteszem, azon is múlik, mennyire nehéz az a kronó. Ha olyan, mint a 2012-es Touron volt, vagyis sík és gyors, akkor az időfutam-specialisták akár három perces előnyre is szert tehetnek, márpedig manapság annyi elég egy nagy kör megnyeréséhez. Azért tetszik a '15-ös Tour, mert hasonlít az ideire, ám még kevesebb benne az időfutam. Ennél többet nem is kérhettem volna, és igen, lehet, hogy a döntésemmel kapcsolatos utolsó tényező az útvonal volt.

(A sorozat második részének fordítása is érkezik hamarosan.)