„Elfogadtam, hogy Primož és Jonas túlnőtt rajtam” – Kruijswijk végig hű maradt a Jumbóhoz
Publikálva 01/12/2023 - 17:36 GMT+1
A Jumbo-Visma, amely január 1-től Visma-Lease a Bike néven folytatja, egészen emberfeletti utat járt be az elmúlt bő évtizedben. Ennek az útnak a kezdetektől részese volt Steven Kruijswijk, aki 2016-ban kis híján Girót nyert, három évvel később pedig dobogón zárt a Touron. Az idei szezonját egy bukás kettétörte, de fogadkozik, hogy bőven van még benne muníció a következő évekre.
Steven Kruijswijk
Fotó: Eurosport
A Jumbo-Visma története bő egy évtizeddel ezelőtt indult, amikor az újonnan kinevezett csapatfőnök, Richard Plugge megjelent a meglehetősen szerény keretek közt megtartott csapatbemutatón. A hangulat – teljesen érthető módon – legalább annyira visszafogott volt, mint amilyen a körítés. Azt, hogy milyen utat járt be a csapat, korábban már egy háromrészes cikksorozatban összefoglaltuk, ezeket az írásokat itt, itt és itt találjátok.
Botrányoktól hangos időszakot követően tiszta lappal indultak, ezt jelezte a csapat új neve, a Blanco is. Ezen a csapatbemutatón ott volt Merijn Zeeman sportigazgató is, akinek komoly érdemei vannak abban, hogy a csapat túlélte a kezdeti nehéz időszakot, majd pedig elképesztő magasságokba emelkedett. A versenyzők között pedig jelen volt mások mellett Steven Kruijswijk is, aki akkor még álmodni sem mert arról a sikerről, amit végül is együtt elértek.
„Elképzelni sem tudtam azt, hogy ilyen szintre juthatunk” – mondta Kruijswijk. „Mindig is bíztam a csapatban, amit az is bizonyít, hogy bár többször lett volna lehetőségem elszerződni, én mindig maradtam. De az, ahol most tartunk, az minden reményt fölülmúl.”
Kruijswijk mellett a jövőre visszavonuló Robert Gesink is végigcsinálta az elmúlt tíz évet a csapattal, csakúgy, mint Jos van Emden, aki az idén zárta le profi pályafutását. A 2013-as Blancónak tagja volt még az a Wilco Kelderman, aki később elszerződött ugyan, tavaly azonban visszatért a csapathoz, hogy az idén komolyan kivegye a részét a Grand Tour-söprésből.
Nehezen indultak be a dolgok, sőt a csapat időnként még saját magát is lábon lőtte. Gondoljunk csak arra, amikor Bauke Mollema egy vadonatúj, nem tesztelt időfutamkerékpárral kellett, hogy tekerjen a 2014-es Tour utolsó előtti szakaszán. A holland a hetedik helyről vágott neki a napnak, és mivel az utolsók közt végzett, visszaesett összetettben a tizedik helyre.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2023/06/06/3721161.jpg)
Steven Kruijswijk
Fotó: Imago
Utólag visszatekintve a 2016-os Giro jelentette a fordulópontot, amikor Kruijswijk némiképp váratlanul felvehette a rózsaszín trikót, majd az előnyét kerek három percre növelte összetettben a riválisokkal szemben. Jött azonban egy szerencsétlen bukás két nappal a vége előtt a Colle d’Agnello lejtmenetében, és végül nemhogy nem győzött, még a dobogóról is lecsúszott.
Nem végződött tehát jól a Giro Kruijswijk és a csapat számára, azonban hitet és erőt tudtak meríteni abból, hogy ott voltak elöl a legjobbakkal.
„Szerintem az volt az a pont, amikor rájöttünk, hogy igenis képesek vagyunk nagy dolgokra. Persze egyértelművé vált az is, hogy van még miben fejlődnünk. A csapat akkor nyilván még nem volt olyan erős, mint most, ha az lett volna, könnyebb dolgunk lett volna. De boldog vagyok, hogy részese lehettem annak, ami itt az elmúlt tíz évben történt. Hiszem, hogy a fejlődéshez én is hozzájárultam, ami elégedettséggel tölt el.”
Kruijswijk nagy girós esélye ráadásul nagyjából egybeesett Primož Roglič érkezésével, akiben a közvélemény ekkor persze inkább még az exsíugrót látta. A szlovén Chiantiban megnyerte a Giro második időfutamát, de ebből akkor még senki sem mert komoly következtetéseket levonni.
Rogličcsal a következő években egyre bátrabban számolt a csapat, noha az elsőszámú ember egy jó darabig még Kruijswijk maradt. 2018-ban ötödikként zárt a Touron, egy évvel később pedig már dobogón állhatott Párizsban.
Aztán 2020-ban megérkezett Tom Dumoulin is, majd feltűnt Jonas Vingegaard, aminek következtében Kruijswijk egyre hátrébb került a csapaton belüli hierarchiában. Egyre inkább segítő lett belőle, ő azonban igazán sosem gondolt arra, hogy a több lehetőség reményében máshová szerződjön. Egész karrierjét itt töltötte, előbb három évet lehúzott a Rabobank utánpótláscsapatánál, majd 2010-től már a profik közt tekert.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2022/11/22/3495073.jpg)
Steven Kruijswijk
Fotó: AFP
„Nem akartam csapatot váltani, ami nem azt jelentette, hogy hátradőltem, csupán azt, hogy elfogadtam, hogy vannak, akik túlnőttek rajtam. De boldog voltam az új szerepemmel is, örültem, hogy segíthetek Primožnak és Jonasnak.”
Az elmúlt években segíteni sem tudott annyit, amennyit szeretett volna. 2020-ban bukott a Dauphinén, és ki kellett hagynia a Tourt, az októberi Giróról pedig pozitív Covid-teszt miatt maradt le. Aztán betegség miatt nem lehetett ott a 2021-es Touron sem, sőt a 2022-es, a Vingegaard által megnyert Tourt sem tudta végigtekerni kulcscsonttörés miatt.
A pechszéria 2023-ban is folytatódott. Már a szezon elejétől a Tourra készült, de megint bukott a Dauphinén, aminek medence- és kulcscsonttörés lett a vége. Mivel a Vueltára sem épült fel, így teljesen kimaradt a csapat Grand Tour-dominanciájából.
„Nagyon örülök a csapat sikerének, persze nehéz volt, hogy nem lehettem ott, főleg, hogy együtt nyomtuk a felkészülést. De ez is a sport része. Összességében azonban nem azt nézem, amit nem sikerült elérnem, hanem azt, amit igen.”
„Vissza akarok térni, újra Grand Touron akarok tekerni Jonasért és a csapatért. Vannak nehéz időszakok, de amíg tudom, hogy képes vagyok a megfelelő szinten edzeni, és amíg mentálisan fitt vagyok, addig folytatom.”
Kruijswijk ősszel vissza is tért, és több versenyen is indult, persze mindent már a 2024-es szezon jegyében. Közben jött a hír az esetleges Jumbo - Quick-Step fúzióról, ami őt is meglepetésként érte.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2019/07/29/2647352.jpg)
Egan Bernal (középen), Geraint Thomas (balról) és Steven Kruijswijk (jobbról) - a 2019-es Tour-dobogó
Fotó: Getty Images
„Úgy gondoltam, hogy ha megvalósul, iszonyú nehéz lesz menedzselni a dolgokat, már csak jogi szempontból is, a szerződéseket illetően. Ugyanakkor biztos voltam benne, hogy a csapat a legjobb opciót választja.”
A Vueltán történtekről azt mondta, hogy nem lehetett olyan taktikai döntést hozni, aminek valamennyi érintett és a közvélemény is maradéktalanul örült volna.
„Nem volt olyan út, amely kifelé mindenki számára jó megoldás lett volna. Az emberek úgy gondolták, hogy Sepp Kuss megérdemelte, de ez ennél keményebb dolog. A bőség zavara idézte elő a problémát, ott voltak hárman győzelemre esélyes pozícióban, és ezzel előzetesen senki sem számolt. Szerencsére a végén mindenki boldog volt, és csak ez számít.”
Ez a boldogság persze azért relatív volt, Roglič volt egyértelműen a legkevésbé elégedett hármójuk közül. Bár 2024 végéig szerződés kötötte a csapathoz, Plugge úgy döntött, elengedi őt.
A Jumbo picit átalakul 2024-re, Kruijswijk szerint azonban a lényeg nem változik majd.
„Primož távozásával jó sok győzelemtől elesünk, hisz ő garancia a sikerre. De nyilván mindenki elfogadta azt a kívánságát, hogy egyedüli kapitány akar lenni a Touron."
/origin-imgresizer.eurosport.com/2020/10/13/2914127.jpg)
Steven Kruijswijk - Team Jumbo
Fotó: SID
via cyclingnews
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés