Az Észak Poklától az Öreg Hölgyig: megnéztük, melyek a legrégebb óta megrendezett kerékpárversenyek, és milyenek ma
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/09/16/image-303c4420-3b62-4acb-a519-a4223b019c15-68-310-310.jpeg)
Frissítve 18/03/2025 - 14:34 GMT+1
A kerékpársport a mai napig nagyban épít és ragaszkodik a hagyományaihoz, de a versenyek képe hatalmasat változott a hőskori kezdetek óta. Noha a 19. század végi, 20. század eleji első kiírások sok szempontból már alig emlékeztetnek mostani utódjaikra, de számos verseny mégis kiállta az idő próbáját, és mind a mai napig stabilan ott vannak a profi naptárban – mi pedig alig várjuk őket.
Lille-től Párizsig - Videón a 2025-ös Tour de France teljes útvonala!
Videó forrása: Eurosport
Ismét beizzítottuk az időgépet, és a Cyclist cikke alapján megnéztük, melyik az öt legrégebb óta megrendezett profi kerékpárverseny, illetve, hogy ezek mekkora átalakuláson mentek keresztül az idők során.
A lista élén pedig egy olyan versenyt találunk, amire valószínűleg csak kevesen tippelnének.
Na, de mitől lett Roubaix a Roubaix, és mit viselt a Tour de France éllovasa a sárga trikós korszak előtt?
5. Lombard körverseny (1905)
Sok más kerékpárversenyhez hasonlóan a Lombardia ötlete is egy újságírótól származik, méghozzá attól a Tullo Morgagnitól, aki a La Gazzetta dello Sport fiatal főszerkesztőjeként később a Giro d’Italiát, illetve a Milánó-Sanremót is életre hívta. Nem akármilyen örökség.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/03/13/image-ec341a79-a7a5-4138-a9d7-1b0fd37d3022.jpeg)
Madonna del Ghisallo, a Lombardia legikonikusabb helye - Fotó: Marco BERTORELLO / AFP
Fotó: AFP
Az első Lombardiát, azaz akkor még Milánó-Milánót, 1905. november 12-én rendezték meg, és Morgagni afféle visszavágónak szánta két olasz bringás, Pierino Albini és Giovanni Cuniolo között, akik májusban a Coppa del Re elnevezésű versenyen is nagyot meccseltek (ott utóbbi nyert). Mindössze 54-en álltak oda a 230 kilométer hosszú első kiírásra, amely Bergamót és Comót érintve tért vissza a rajt- és célvárosba, Milánóba.
Végül a nagy összecsapás elmaradt, Giovanni Gerbi több mint 40 perces előnnyel nyert honfitársai, Giovanni Rossignoli és Luigi Ganna előtt (aki nincs rokonságban Filippóval, cserébe viszont ő lett a Sanremo és a Giro első bajnoka is 1909-ben).
A futamot 1907-ben keresztelték át az ismerősen csengő Lombard körversenyre, és egészen 2012-ig viselte ezt a nevet, ezután pedig szimplán "Il Lombardia" lett belőle. Napjainkra Milánó teljesen kikerült a képből és az útvonalból, évek óta Bergamo és Como viszonylatban zajlik az ötödik nagy egynapos, csupán az irány változik évről évre. A másik jelentős különbség, hogy az 1905-ös 1296 méter helyett most 4735 méternyi szintemelkedést kell leküzdenie a mezőnynek a "Hulló falevelek klasszikusán".
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/10/12/4050818-82154008-2560-1440.jpg)
Hiába az óriás szökés erős versenyzőkkel, Pogačart nem tudták megállítani a Lombardián
Videó forrása: Eurosport
- Az idei, 119. Lombardiát október 11-én rendezik.
4. Tour de France (1903)
Természetesen a történelem első francia körversenye is merőben más volt, mint ahogy ma ismerjük. A kezdetekről sokszor meséltünk közvetítéseink során, így azt már mindenki kívülről fújja, hogy a Tour de France-t a L’Auto nevű lapnak és Henri Desgranges-nak köszönhetjük (bár állítólag az eredeti ötlet az egyik újságírójától, Géo Lefèvre-től jött). Az 1903-as első kiírás július 1-19. között zajlott, és – nagyon idézőjelben – csak hat szakaszból állt.
A 6 szakasz ugyan barátinak hangzik, de a 18 napos időtartamból már sejthető, hogy nem akármilyen szakaszokról volt szó: a bringásoknak olyan távolságokat kellett leküzdeniük, amikkel manapság legfeljebb ultrakerékpározásban találkozhatunk, ezért már napfelkelte előtt elrajtoltak, és egész napos versenyzés után sokszor csak az éjjeli órákban értek célba – már, ha egyáltalán.
Mindezt persze nem frissen aszfaltozott utakon. Könnyítésképp – a legrövidebb kivételével – minden szakasz után kaptak legalább két, de akár 4 pihenőnapot is, ellentétben a modernkori Tourokkal, ahol a három hét során 2-3 nap jut a regenerációra.
1903-ban egy röpke 467 kilométeres szakasszal kezdtek Párizs és Lyon között; a Lyonból rajtoló második szakaszon aztán 374 km-t tett meg a mezőny Marseille-ig; két nappal később jött egy 423 km-es etap Marseille-ből Toulouse-ba; a Toulouse és Bordeaux-t összekötő 4. szakasz volt a legrövidebb a maga 268 kilométerével; majd jött egy 425 km-es nap Bordeaux-ból Nantes-ba, hogy onnan aztán egy kellemes 471 km-s tekeréssel visszatérjenek Párizsba zárásként. A szakaszok tökéletesen egybefonódtak, vagyis még igazi körversenyről beszélhettünk.
Sárga trikó ekkor még nem volt, azt csak 1919-ben vezették be, kezdetben egy zöld karszalagot viselt a verseny éllovasa. Az összetett első győztese egy olasz születésú keményseprő, Maurice Garin lett, aki közel három órát vert a második Lucien Pothier-re, amiért pontosan 6075 frank ütötte a markát. Noha az 1903-as Tour össze sem vethető a maiakkal, de attól még tény, a 2 óra 49 perc 21 másodperc azóta is a verseny történetének legnagyobb különbsége.
Csak hogy segítsünk kontextusba helyezni, nagyjából ekkora volt a különbség a 2024-es győztes Tadej Pogačar és Geraint Thomas között, aki 2 óra 47 perc 36 másodperc hátránnyal zárt a… dobpergés: 42. helyen. Bocsi, G.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/07/21/4007901-81295668-2560-1440.jpg)
Pogačar az időfutamot is megnyerte, hat győzelemmel zárta a Tourt
Videó forrása: Eurosport
- Az idei, 112. Tour de France-t július 5-27. között rendezik.
3. Paris-Roubaix (1896)
A Paris-Roubaix létrejöttét kivételesen nem (csak) az írott sajtónak, hanem nagyrészt két roubaix-i textilgyárosnak köszönhetjük. Első lépésként 1895-ben Théodore Vienne és Maurice Perez egy velodromot építtetett azzal a céllal, hogy Roubaix-ba csábítsák a világ legjobb pályakerékpárosait. Szerették volna feltenni a térképre a kis észak-franciaországi bányavárost, a pálya hírét pedig egy versennyel igyekeztek megtámogatni, amely tervük szerint Párizsból a velodromig vezet.
A Roubaix-t ők eredetileg a meghívásos Bordeaux-Párizs felvezetőversenyének szánták (az 1891-1988 között létezett, 560 km-es verseny különlegessége az volt, hogy a kerékpárosok derny motoros felvezetést kaptak), amelyet néhány héttel később rendeztek, így felkeresték a Le Vélo szerkesztőjét, Louis Minart-t, hogy segítsen a szervezésben.
Az angliai születésű Minart egy bizonyos Victor Breyert – aki később a Tour de France beindításában is segédkezett – küldte ki az útvonal kijelölésére, ő azonban az ottani utak állapotát látva inkább ejtette volna az ötletet.
1896-ban mégis elrajtolhatott az első Paris-Roubaix, amit 280 kilométer megtétele után Josef Fischer nyert meg, aki egészen 2015-ig és John Degenkolb emlékezetes győzelmééig az egyetlen német bajnoka volt a versenynek. A Roubaix az első világháborút követően kezdte elnyerni mai formáját és lett az "Észak Pokla": a bombázások és a harcok hatalmas pusztítást végeztek a régióban, és szinte a földdé tették egyenlővé azokat az utakat, melyek később az útvonal szerves részévé váltak.
Míg a verseny eleinte pusztán azért érintett kockaköves utakat, mert akkoriban nem volt jobb, a modern időkben ezek a szektorok teszik unikálissá és persze epikussá a Paris-Roubaix-t. A pavés szakaszok azonban folyamatos karbantartást és toldozást igényelnek, ezért jött létre a Paris-Roubaix Barátai nevű, önkéntesekből álló nonprofit szervezet. Hogy minél több kockaköves szektort zsúfolhassanak be az útvonalba, miközben a versenytáv megegyezik az eredetivel (ez 260 km volt 2024-ben), a mai Roubaix-k már Párizstól 100 kilométerre északkeletre, a történelmi jelentőségű Compiègne-ből rajtolnak.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/04/07/3944997-80113648-2560-1440.jpg)
Elképesztő dominancia: Világbajnoki trikóban jött össze a Flandria-Roubaix-dupla Van der Poelnak
Videó forrása: Eurosport
- Az idei, 122. Paris-Roubaix-t április 13-án rendezik.
2. Liège-Bastogne-Liège (1892)
A Liège-Bastogne-Liège nem véletlenül ismert "Le Doyenne", vagyis "Öreg Hölgy" néven is, hiszen 1892 óta rendezik meg, ezzel pedig ez a legnagyobb múltra visszatekintő nagy klasszikus. Megszervezője a francia-belga L’Express nevű lap, és első kiírása az autósportokat kedvelők számára is tetszetős Spa-Bastogne-Spa útvonalat írt le 250 kilométeren.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/03/13/image-1e65b4eb-e4f1-4ee1-a468-caa79b70c366.jpeg)
Liège-Bastogne-Liège - Fotó: ERIC LALMAND / BELGA MAG / Belga via AFP
Fotó: AFP
Mind a 33 bátor amatőr, aki benevezett, belga volt, és vagy a Pesant Club Liégois klubot, vagy a liège-i kerékpáros uniót képviselték. Mivel a verseny fordulópontja éppen a bastogne-i pályaudvarra esett, jó néhányan itt el is köszöntek és inkább felszálltak a Spába tartó vonatra. Léon Houa, a később győztes még a legelső emelkedő, a Cote de Aywaille (ez bár kategorizálatlanul, de szerepel a mai útvonalban is) előtt támadott szólóban, és a visszaúton több riválisát is "lekörözte", akik még az állomás felé igyekeztek. Végül 10 óra 48 perc alatt teljesítette a távot, 22 percet verve a második helyezettre.
Miután Houa megcsinálta a mesterhármast, a verseny 14 éven át szünetelt. Mikor újjáélesztették, a rajt- és célhelyszínt stílszerűen átköltöztették Liège-be, és ezzel megszületett az a LBL, amit ma ismerünk. A versenytáv manapság is hasonló, igaz, az útvonalban több módosítás is történt az évek során, így a Liège már a gyakran szeszélyes időjárási viszonyok mellett is sokkal rövidebb idő alatt teljesíthető – tavaly Pogačarnak kicsivel több mint 6 óra kellett ehhez.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/04/21/3953127-80276248-2560-1440.jpg)
Számítottak rá, de tehetetlen volt a mezőny Pogačar kegyetlen támadásával szemben a Liége-en
Videó forrása: Eurosport
- Az idei, 111. Liège-Bastogne-Liège-t április 27-én rendezik.
1. Milánó-Torino (1876)
A Milánó-Torino hiába számít a világ legrégebbi kerékpárversenyének, hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, elvégre nincs ott a nagy egynaposok között, sőt, az ötös listából egyedüliként nem is WorldTour-naptár része.
Először 1876-ban írták ki a milánói Veloce klub szervezésében, és csupán 8 versenyző jelent meg a rajtnál, akik még a modern kerékpárok elődjén, velocipédeken ültek. A győzelmet végül tetemes, több mint egyórás különbséggel és 15 km/h alatti átlagot tekerve a 21 éves Paolo Magretti szerezte meg, aki akkoriban zoológiát tanult. A versenyt 1913-tól kezdve rendezték meg éves szinten, addig mindössze nyolc kiadása ment le, de azóta is voltak többéves szünetek.
Ez is érdekelhet:
- A hulló falevelek klasszikusa, ami felett a kerékpárosok védőszentje őrködik
- "Mintha háborúba indulnánk", "mintha beletekernél egy feketelyukba" – Profik az első Roubaix-jukról
- A hentesek kedvence, avagy az eltűnt svájci klasszikus nyomában
Ha visszatekintünk a legutóbbi Milánó-Torinóra, szembetűnő, hogy nemcsak ez a verseny, de maga a kerékpározás is mekkora fejlődésen ment keresztül az elmúlt csaknem 150 év során. 2024-ben Alberto Bettiol ünnepelhetett egy 30 km-es szóló után, és 119-en teljesítették a 105. alkalommal kiírt, 45-ös átlagot hozó versenyt – még az utolsóként beguruló Edmondson-Zingle páros is 15 percen belül maradt a győzteshez képest.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/03/13/3928721-79807188-2560-1440.jpg)
30 kilométer szólóban, Bettiol nyerte a Milánó-Torinót
Videó forrása: Eurosport
A sokáig októberben rendezett Milánó-Torino 2022-től ismét a tavaszi egynaposok közé tartozik, az útvonal azonban 2020 óta folyamatos változásban van: hol a sprintereknek, hol a hegyimenőknek kedvez (ritka az olyan verseny, ahol a korábbi győztesek listáján ott van Mark Cavendish és Alberto Contador is) – idén éppen a klasszikus befutót láthatjuk majd a tragikus emlékű supergai bazilikához.
- Az idei, 106. Milánó-Torinót máricus 19-én rendezik, élő közvetítés 14:20-tól az Eurosport2-n!
via részben Cyclist
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés