Elbúcsúzott a legmosolygósabb: Esteban Chaves 16 szezon után visszavonul
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/11/01/image-5529e560-3c61-4bf4-bb62-6001888cc173-68-310-310.jpeg)
Publikálva 28/11/2025 - 13:57 GMT+1
Hétfőn bejelentette a visszavonulását Esteban Chaves, aki 16 szezon után fejezi be a pályafutását. 2016-ban második lett a Girón, harmadik a Vueltán és megnyerte a Lombardiát. A 35 éves, mindig mosolygós Chaves teljesen elégedett a pályafutásával és úgy érzi, hogy most kellett befejeznie.
Az UAE Tourtól a Lombardiáig: Tadej Pogačar ultradomináns szezonjának legjobb pillanatai
Videó forrása: Eurosport
"A sors néha tényleg érdekes dolgokat produkál. Nagyjából egy kilométerre a Lombardia befutójától van Bergamóban az a kórház, ahová bevittük Chavitót a súlyos balesete után."
Ezt mesélte még 2016 októberében Claudio Corti, pár nappal Chaves emlékezetes Lombardia-győzelme után. Az olasz szakvezető – akit főleg a Team Columbia volt főnökeként ismerhetünk – vastagon benne volt abban, hogy Esteban Chaves anno Európába került.
"Kezdetben Chalapuddal és Pantanóval együtt lakott a szüleim házában. Soha semmi gond nem volt vele. Érdekelte a kultúra, sokat sétált a városban, szépen rendben tartotta a szobáját, és kiválóan főzött. Mindig ő vásárolt be, és sokszor bandeja paisát készítettek."
A bandeja paisa, ami Chavito kedvence, egy tipikus kolumbiai étel sok kolbásszal, hurkával, rizzsel, némi babpürével, banánnal, avokádóval és tükörtojással.
"Csak egy gond volt vele, mindig nagyon hamar akart edzeni" – mesélte Corti. "Ők otthon, Bogotában sokszor már reggel hétkor úton vannak, mi Olaszországban soha nem kezdünk ilyen korán."
És akkor a baleset, ami megkerülhetetlen Chaves pályafutásában.
2013 februárjában a Trofeo Laigueglián az akkor még teljesen ismeretlen kolumbiai versenyző óriásit bukott. Eltörte a jobb kulcscsontját, az arccsontját és néhány bordáját. Az igazi problémát azonban a jobb kezében lévő idegsérülések jelentették.
A teljes szezont kihagyta, tíz specialistából kilenc nem fűzött hozzá sok reményt.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/11/25/image-2e146935-e213-4c92-8422-f1db693282b1.jpeg)
Esteban Chaves.
Fotó: Getty Images
"Dr. Castro volt az egyetlen, aki bízott a műtét sikerességében." Mert addigra már Chaves rengeteg orvosnál megfordult, túl volt egy operáción és a nyolc hétig tartó rehabilitáción, de semmi nem változott. Jött egy újabb kilencórás műtét, és a remény visszatért.
Az első tekerése alkalmával 40 percet bírt.
"De mégis olyan érzésem volt, mintha legalább hét órát mentem volna. Iszonyatosan fáradt voltam, mikor hazaértem, de ugyanakkor végtelenül boldog is. Mint egy kisgyerek, aki épp akkor bontotta ki a karácsonyi ajándékát."
A sors pedig még ezt is felül tudta múlni, hisz szó szerint a semmiből jött az Orica megkeresése.
Neil Stephens hívott fel, Urantól kapta meg a számomat. Már látott a Tour de l’Aveniren és a burgoszi körön, egy ideje már figyeltek.
Mondta, hogy nagyon szeretnének megszerezni, és nyugodtan jelezzem, ha valamiben tudnak segíteni. A Giro után alá is írtuk a szerződést, biztos voltam benne, hogy hozzájuk szeretnék igazolni. Időben szóltam a megkeresésükről Cortinak, ő is simán elengedett. Sőt, kifejezetten örültek neki, hogy feljebb tudok lépni."
2013 telén elszenvedett bukása után Chaves nem gyógyult fel teljesen. Még a mai napig vannak olyan mozdulatok, amelyeket a jobb karjával képtelen elvégezni.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/11/25/image-56d60a3c-a32f-4384-9d08-19dbdd4f2ccb.jpeg)
Chaves a 2016-os Lombardián.
Fotó: Getty Images
"Verseny közben például nem tudom felvenni a frissítőt. Ilyenkor mindig egy csapattársam segít. De enni sem tudok rendesen jobb kézzel. Vannak még kisebb mozdulatok, amelyeket hanyagolnom kell, de ezek annyira nem befolyásolják a mindennapjaimat."
Már csak azért sem, mert Chavito kényszerből megtanult mindent bal kézzel csinálni. Szépen ír, gond nélkül főz és profin mos fogat.
Kevesen tudják róla, de nem ez a bukás volt az egyetlen pillanat, amikor komolyan veszélybe került a pályafutása. Vagy inkább az élete.
Koraszülött volt, súlyos oxigénhiánnyal küzdött, a család az első két napban nem is láthatta. Már az is meglepetés volt, hogy fiú lett, hiszen kislányra számítottak. Már a neve is megvolt: Estefany.
Annyira megörültek neki, hogy az előre kiválasztott Esteban mellé megkapta az édesapja, nagyapja és dédapja által is használt Jhoan keresztnevet. Kiskorában egy pillanatig sem bírt egy helyben ülni, folyamatosan mozgásban volt.
Akárhányszor elesett, egyből felállt és ment tovább
– emlékezett vissza az édesapja, Jairo.
A papa többször jelezte a fiának, hogy nem feltétlenül a sportból kellene megélnie ("Találj valami rendes munkát, legyél asztalos, mint én"), de legbelül talán örült a profi karriernek.
Az édesapja ugyanis hatalmas Lucho Herrera-rajongó volt. A házukban egy egész szekrény volt tele a róla szóló videokazettákkal, a 12 éves Chavito ezeket nézegette kicsiként. Majd idővel megfogalmazódott benne a gondolat, hogy profi kerékpáros lesz. Az apja elvitte futni és úszni is, távol akarta tartani az éjszakai élettől. Chaves meg idővel rátalált az országúti kerékpárra, Claudio Cortinak köszönhetően pedig 2012 telén jött az európai lehetőség.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/11/25/image-b6a8a98b-1303-4ae7-960b-900b7129b1ec.jpeg)
Esteban Chaves a Vueltán.
Fotó: Getty Images
"Jól ismerem a szüleit, sokszor jártam náluk Bogotában" – mesélte a Team Columbia egykori főnöke.
"Dolgoztam együtt a fiatal Froome-mal is, aki szintén nagyon szimpatikus volt. De már csak a származása miatt is teljesen más, mint mi. Chavito kolumbiai, jóval közelebb áll hozzánk, olaszokhoz. Az pedig egyenesen lenyűgöző benne, hogy mindig és mindenkitől tanulni akar. Nagyon nyitott srác, anno sem a szobájában ült, hanem próbált mindenben részt venni. Emlékszem, amikor megnyerte a Tour de l’Avenirt, kicsit talán elhitte, hogy megérkezett a profik közé. Aztán élete első Tirrenóján már a mezőnnyel sem könnyen tartotta az iramot."
Chaves utólag elmesélte: nemcsak a rossz idő és a kemény európai tél "vágta arcon", hanem a versenyeken tapasztalt komoly tempó is. De nem kellett neki sok idő, és felvette a ritmust. Hozzászokott az európai időjáráshoz és idővel jöttek a jó eredmények.
"Őt egy olyan srác, akit lehetetlen nem szeretni" – mondta róla Shayne Bannan, az ausztrál csapat korábbi sportigazgatója.
Ránézel, és legszívesebben azonnal megölelnéd. Első ránézésre csak egy srác, aki folyton mosolyog, de ugyanakkor a hozzáállása hihetetlenül profi.
Mikor hozzánk került, még nem beszélt angolul. Annyi elvárásunk volt, hogy alapszinten tanuljon meg. Körülbelül egy hónap múlva találkoztunk ismét, és ezt ő addigra teljesítette. Ez jól mutatja a profizmusát és elkötelezettségét. Mindent megtett azért, hogy csatlakozhasson hozzánk."
Bár átköltözött Európába, az évek során Bogotá igazi menedékhellyé vált számára.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/11/25/image-80556684-52cf-43c6-883d-6cd2d3ebb875.jpeg)
Esteban Chaves.
Fotó: Getty Images
"Amikor hazaérek Kolumbiába, az első dolgom, hogy kikapcsolom a mobilomat és élvezem az időt, amit a családommal tölthetek. Egyedül edzek, néha apu elkísér motorral, de nem keresem a feltűnést. Az Egyenlítő mentén vagyunk, így az időjárás nagyon kellemes, a hőmérséklet szinte mindig 20 fok körüli és nem is igazán változik. A város elhelyezkedése tökéletes, remekül lehet edzeni. Tudsz tekerni 200 km-t síkon, és aztán akár 3400 méterre is fel tudsz menni."
Bár soha nem gondolkozott azon, mit csinálna az országúti kerékpár nélkül, egy elképzelése azért van: "Szerintem orvos lennék. Azok után, hogy milyen csodát tettek velem."
Az eredményeinek köszönhetően Uránhoz és Quintanához hasonlóan sokáig ő számított a sportág nagykövetének. Főleg 2016 környékén volt ez igaz, amikor második lett a Girón, harmadik a Vueltán, és októberben megnyerte a Lombardiát.
Példaképem nem volt, inkább csak csodáltam egy-két versenyzőt: Víctor Penát vagy Mauricio Solert. Nekem fontos az otthonom, próbálok visszaadni valamit Kolumbiának.
Ezért is hoztuk létre a Chaves-alapítványt, olyanok vagyunk, mint mondjuk Contador a spanyoloknak. Segítünk a fiataloknak, hogy a tehetségek edzéslehetőséghez jussanak. Ebben az apukám, Jairo is komoly szerepet vállal. Nekem fontos a származásom, a mezem alatt mindig ott volt velem egy kolumbiai címer. Próbálok valamit visszaadni a hazámnak a sporton keresztül. Ez szerintem a minimum azok után, amit Kolumbiától kaptam."
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/11/25/image-dabfe0a5-5ec1-49e4-90ef-e589b74eb81d.jpeg)
Esteban Chaves.
Fotó: Getty Images
Meg az élettől, hiszen 2025 végéig azt csinálhatta, amit igazán szeretett: versenyzett. Méghozzá a szokásos mosollyal az arcán.
"Én tényleg ilyen vagyok, ez nem csak a médiának vagy a szurkolóknak szól. Azok után, ami 2013-ban történt velem, már az is boldoggá tesz, hogy profi kerékpáros lehetek, és nagy versenyeken indulhatok."
Nem lennénk igazságosak, ha elhallgatnánk azt a tényt, hogy azért él egy ember a Földön, aki tudja, hogy néz ki a szomorú Chaves. Ő Gonzalo Agudelo, a nevelőedzője.
"Egyszer láttam sírni, amikor a Vuelta a Cauca előtt kiraboltak minket. Elvitték az összes kerékpárunkat, és nem tudtunk rajthoz állni. Ez volt az egyetlen pillanat, amikor Esteban őszintén szomorúnak tűnt."
(Bicisport, El Espectador)
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- Tényleg lehet esély a Giro-Tour duplára? - Evenepoel már a 2026-os szezont tervezi
- Sivakov: "Tadejben megvan az a képesség, hogy mindig nyugodt maradjon, belőlem ez hiányzik"
- „A kerékpársport mára nagyon embertelen lett és iszonyúan sokat követel a versenyzőktől”
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés