Csak a ruha foghat ki Pekingben az északi összetettes dominátoron?

Idén 8 versenyből 7 siker, a rukai második versenyt csak azért nem nyerhette meg, mivel az ugróruháját szabálytalannak minősítették, így azt ki kellett hagynia.

A norvégok északi összetett főnöke, Ivar Stuan a ramsaui teljesítmény után nem véletlenül legendákhoz hasonlította Riibert:

Ehhez még 5 vk-diadalra van szüksége, akár még januárban utolérheti az örökrangsorban 48 sikerrel élen álló Hannu Manninent. Úgy látszik, hiába a közelgő olimpia, Riibert is foglalkoztatják a vk-rekordok.

A még mindig csak 24 éves norvég a világkupát immáron 280 ponttal vezeti, a tavalyi évben legalább néhány második hely becsúszott. Hiába van még csak december, bőven már azon gondolkodhatunk, hogy a két hivatkozott vetélytárs mellett a harmadik olyan északi összetettező lehet, aki négyszer is elhódítja a kristálygömböt. Ráadásul Manninenhez (2003-2007) és Frenzelhez (2012-2017) hasonlóan ő is zsinórban nyerheti meg az összetett világkupát.

Az előző szezonban kilenc vk-siker, az oberstdorfi világbajnokságról két arany és két ezüst volt a termés, pedig a térdsérülései miatt nem volt ideális a felkészülése:

Az idei szezonra történő felkészülése szintén viszontagságosra sikeredett, de úgy látszik, ez a siker kulcsa nála. Júniusig minden rendben volt, utána azonban a koronavírus-oltások utáni nem várt mellékhatások visszavetették a felkészülését. A híradások szerint egy látens vírus aktiválódhatott nála.

Augusztus végére ezt tetézendő még a válla is begyulladt, így egy ideig síbot nélkül végzett kardiós edzéseket, az őszi felkészülése azonban a lehető legtökéletesebbre sikeredett. Olyannyira, hogy hétről-hétre az Eurosport képernyőin nézhetjük, ahogy szépen lassan a verhetetlenség mítosza lengi körbe Riibert.

De mi várható Pekingben? Az olimpiával kapcsolatos gondolatait szezonelőzetesünkben már ismertettük, de egy tényezőről nem szabad megfeledkezni. A vk-mezőnynek a helyszín, Zhangjiakou ismeretlen lesz, tavaly ugyanis a tesztversenynek szánt vk-viadalt a kínai szervezők a pandémiára hivatkozva lemondták.

Az olimpián a Pekingtől mintegy 180 km-re északkeletre, Heibei tartományban található Zhangjiakou síközpontban, több mint 1500 méteres tengerszint feletti magasságon versenyeznek majd, ahol a játékokhoz az összes sportlétesítményt a semmiből építették fel.

„Soha nem versenyeztem még ilyen magasságon, így nincs tapasztalatom ennek kapcsán. Az olimpiai 1600 méteres tengerszint feletti magasság azért talán nem is olyan ijesztő, mivel nagyon hasonlít ahhoz, amilyen helyszíneken versenyzünk. A különbség az, hogy egy kicsit fegyelmezettebbnek kell majd lennem a versenyen” – mondja Riiber.

A fegyelmezettség más szempontból is fontos lehet. Az olimpiai versenyeket az európai tévénézőkhöz igazodva a szokásoktól eltérően helyi idő szerint késő délután és kora este rendezik (síugrás 16:00, sífutás 19:00), ráadásul a sífutás előtt is ily módon némileg kevesebb idő áll majd rendelkezésre. Új helyszín tehát, tetejébe magaslaton és a szervezetet az időeltolódás mellett ahhoz is hozzá kell szoktatni, hogy a nap más szakában kell majd a csúcsformát hozni.

Persze lehet, hogy ez mit sem számít majd és Riibert vetélytársak helyett megint egy elmért ugróruha akadályozhatja csaj meg az újabb és újabb sikerektől. Visszatérve Riiber rekorddöntögetéseire, azért ne feledjük: Frenzel háromszoros olimpiai bajnoknak mondhatja magát, egyéniben az elmúlt két olimpián is hozott aranyat, Manninen viszont „csak” csapattal lett olimpiai bajnok még 2002-ben Salt Lake Cityben, egyéniben hat olimpiai indulás ellenére még csak dobogóra se állhatott. Ahhoz, hogy Riibert a sportág legendái közé sorolhassuk, olimpiai bajnoki címek terén is fel kell vennie a versenyt ezen két kiválósággal.

Hogy ez sikerül-e neki, februárban az Eurosporton kiderül, addig is azonban január 8. és 9. napján a világkupa folytatásával és újabb Riiber győzelmekkel (?) várjuk önöket.