Hajdú Kata 16 évesen mutatta meg a vízilabda Világliga Szuperdöntőjében, hogy micsoda tehetség.
Sokat fogunk még a nevével találkozni a válogatottban!
Ezt Magyari Alda, az UVSE olimpiai bronzérmes, világbajnoki ezüstérmes, Világliga-2. kapusa mondta csapattársáról, arról a Hajdú Katáról, aki 16 évesen a VL múlt heti tenerifei Szuperdöntőjére még újoncként utazott, hogy aztán a vízilabda-válogatott mind az öt mérkőzésén szóhoz jusson, üde színfoltként játszva, és ezüstéremmel a nyakában térjen haza.
Vízilabda
MVP-címet érő brillírozással, a társai játékát megemelve tért vissza a válogatottba Keszthelyi Rita
10/11/2022 - 19:13
Egy olyan nyár után, amikor három korosztályos világeseményen is részt vett. Az U16-os válogatottal világbajnok lett, az U18-asokkal vb-bronzot, az U19-esekkel Eb-ezüstöt nyert.
Aki látta már őt a hétszeres magyar bajnoki címvédő UVSE színeiben az OB I-ben, a Magyar Kupában vagy az Euroligában többször játszani, azt meggyőződhetett róla, hogy rendkívül tehetséges tinédzser. Októberben ő lett a hónap játékosa a klubjában.
Hajdú Kata 2006. március 27-én született, ő volt a Szuperdöntő mezőnyének legfiatalabb vízilabdázója. Bíró Attila különösebb szívbaj nélkül kivitte magával és sok lehetőséget is adott neki, kiválasztottja pedig élt vele.
Felvette a ritmust, a mezőnyben, védekezésben is jól teljesített, ahogy támadásban is. Az Európa-bajnok spanyoloknak két gólt lőtt a csoportkörben, Új-Zélandnak négyet hintett, a háromszoros olimpiai bajnok Egyesült Államoknak is betalált az elődöntőben aratott szenzációs győzelem során. A fináléban pedig az ötméteres-párbajban mindkét próbálkozását bevágta. Mintegy magától értetődő természetességgel és vagánysággal. Még egyszer leírjuk, 16 esztendősen.

Lassan az UVSE-ben is kulcsember lesz Hajdú Kata © Palágyi Barbara/UVSE

Fotó: facebook

"Büszke vagyok rá, nekem nagyon tetszett a játéka, meghatározó pólós válhat belőle. Sokat kell még fejlődnie, de tesz is érte, hogy ez így legyen." – egészítette ki értékelését Magyari. A magyar válogatott hétfő éjjel érkezett haza Spanyolországból, Katával kedden kora délután beszélgettünk, a vele készített interjú után pedig már edzésre jelentkezett az UVSE-nél. Nehéz a bányászok élete.
Az utánpótlás-válogatottak sikeres szerepléséről, Bíró Attila válogatott meghívójáról, a nemzeti együttes csapatkapitányáról, a Szuperdöntő MVP-jéről, Keszthelyi Ritáról, az őt dicsérő Magyari Aldáról és a Tenerifén szerzett tapasztalatairól beszélgettünk a végtelenül lelkes, a csapattársairól odaadó szeretettel mesélő Hajdú Katával.

Nagyon sűrű nyarad volt, három korosztályos világeseményen is játszottál. Az U16-os válogatottal világbajnok lettél, az U18-asokkal vb-bronzot, az U19-esekkel Eb-ezüstöt nyertél. Milyen tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodtál?
Mind a három világversenyt sikerként éltem meg. Megmutattuk a külföldi csapatoknak is, hogy ott vagyunk a topon az utánpótlásban. Talán az U19-es Eb-ezüst nem fájt annyira, mert mindent beleadtunk, a spanyoloktól kaptunk ki a döntőben. Nagyon jó élményekkel gazdagodtunk, tényleg csak pozitívumokat éltünk át a csapattal.
Az U18-as vb engem jobban idegesített, mert az elődöntőben azoktól a görögöktől kaptunk ki egy góllal, akiket az U19-es Eb-n legyőztünk. Onnan az a tanulság, hogy a hullámvölgyeinkből egyszerűbb megoldásokat alkalmazva kellett volna kijönnünk. Siettünk, rohantunk az eredmény után, nem gondolkoztunk.
Az U16-os vb-n már fáradtabb voltam, mint az előző két világversenyen. Oda úgy mentünk, hogy nekünk ezt meg kell nyernünk, nem volt semmiféle kétségünk. Biros Péter mondta nekünk, hogy bennünk van, hogy megnyerjük, és jó szájízzel csináljuk a dolgunkat, ne legyen bennünk megfelelési kényszer. Ugorjunk be a vízbe, tegyük, amit tennünk kell, aztán kijön, ami kijön. Ki is jött. Ott az elődöntő volt nehéz, tudtuk, hogy ha a spanyolokat legyőzzük, akkor a görögöket is meg fogjuk. Nagyon hosszú nyáron voltunk túl, az utolsó cseppet is ki kellett magunkból préselnünk, nem maradt bennünk több erő. Csodálatos élményt jelentett nyerni a lányokkal.

Telitalálatnak bizonyult, hogy Bíró Attila beválogatta a Világliga Szuperdöntőjére © Kovács Anikó/MVLSZ

Fotó: From Official Website

"Gólokban és egyéb, statisztikailag nem látványos elemekben jeleskedtek. Nem lennék meglepve, ha Katát rövid időn belül Bíró Attila is megnézné." mondta veled kapcsolatban UVSE-s vezetőedződ, Benczur Márton áprilisban a vele készített interjúnkban, amikor azokról a fiatalokról kérdeztük, akiket még nem nagyon ismernek a klubcsapatotokból, de ez a helyzet gyorsan megváltozik majd. Eltelt hat hónap és 16 évesen bemutatkoztál a felnőtt válogatottban. Beszéltetek időközben Marcival a válogatottság lehetőségéről egymás között?
Konkrétan nem, de biztatott végig. Óriási bizalmat kaptam Marcitól, amiért a mai napig hálás vagyok neki. Elvitt az U19-es és az U18-as világversenyekre is. Úgy segített, hogy támpontokat adott, hogyan tudnék jobb lenni, mivel tudnék bekerülni a felnőtt válogatottba. Meg kellett tanulnom például, hogy nem csak azokat a helyzeteket kell ellőnöm, amiket én azoknak gondolok.
Itt jön a képbe Áts Berci, a felnőtt válogatott kapusedzője, aki az én edzőm az UVSE UP-ban, ő is rengeteget segített. Amikor felkerültem a klubom felnőtt csapatába, akkor is mondogatta, hogy nem kell meglepődnöm, lehet, hogy fiatal vagyok, de mutassam meg, hogy ott a helyem.
Egy ennyire eseménydús nyár után milyen volt újra nekiállni az UVSE-ben a munkának?
Szeptemberben kezdtünk újra edzeni a nyári világversenyek után az UVSE-nél. Berci mondta, hogy "csak tovább, előre!". Volt benne egy kis félelem, hogy talán motiválatlanul térünk vissza a klubhoz. De bízott bennünk, és meg is háláltuk neki ezt a bizalmat, azzal, hogy nem fogunk megállni. Mindig a legjobb eredményre törünk, éremért megyünk mindenhová. Sok segítséget és támogatást kaptam tőle és Marcitól is, amit innen is köszönök!

Hajdú Kata a klubja után a válogatottban is bizonyított © Kovács Anikó/MVLSZ

Fotó: From Official Website

Egyből a mély vízbe dobott Bíró Attila szövetségi kapitány. Milyen előjelekkel, várakozással készültél a Világliga tenerifei Szuperdöntőjére, amikor megtudtad, hogy benne leszel az utazó keretben?
Az egyik edzés után mondta el Birge, hogy bekerültem a 15 fős csapatba. Nem is reménykedtem benne, hogy kivisz. Valamiért úgy gondoltam, hogy talán még nincs ott a helyem, mert nem vagyok elég tapasztalt.
Amikor a felkészülés utolsó napján kimondta a nevemet, elakadt a lélegzetem, nem akartam elhinni.
Csodálatos volt, de lelkileg fel kellett rá készülnöm, hogy ne kapjak sokkot Tenerifén a spanyol, az amerikai vagy az ausztrál felnőtt válogatott, a jobbnál jobb játékosok láttán. Egyszerűen boldog és hálás voltam, hogy bízott bennem annyira Birge, hogy kivisz és játszatni fog.
Bíró Attila többször is kiemelte a meccsek utáni nyilatkozataiban, hogy milyen jól szálltál be a meccsbe, hogy milyen hasznosan játszottál, mennyire bátor voltál, a döntőben "fantasztikusan" teljesítettél szerinte is. Milyen volt a saját korosztályod után a nálad jóval idősebb, tapasztaltabb, fizikálisan erősebb ellenfelekkel, és olyan klasszisokkal szemben pólózni, mint mondjuk Anni Espar, Bea Ortiz vagy Rachel Fattal?
Fura példát tudok hozni erre. Mindenkinek van kedvenc énekese, színésze, akit távolról figyel és csodál. Nekem az általad felsorolt játékosok, Espar, Ortiz, Fattal, Maggie SteffensésKeszthelyi Rita ilyenek. Eddig őket néztem a tévében az olimpián, vb-n, Eb-n. Most meg egyszer csak ott teremtem mellettük a vízben. Közelről láthattam Ashleigh Johnsont is.
Az amerikaiaknál nem játszott Maggie Steffens, de ott volt a parton. Elsétált mellettem, én pedig, mint egy gyerek a cukorkaboltban, tátott szájjal, óriási szemekkel néztem.
De ugyanígy vagyok Keszivel is, aki a világ egyik legjobb játékosa, és egy évig a csapattársam is volt. Akkor is iszonyatosan tiszteltem, ő a mentorom, olyan szeretnék lenni, mint ő.
Amikor az említett külföldi pólósokkal szemben álltam, kicsit aggódtam, mert nyilván erősebbek, tapasztaltabbak nálam. Próbáltam megállni a helyem, és igyekeztem tanulni tőlük. Amikor védekeztem rajtuk, akkor is figyeltem, hogyan helyezkednek, mit akarnak csinálni a védővel. Ezeket a tapasztalatokat próbálom majd hasznosítani az itthoni felnőtt és utánpótlás-bajnokságokban is.

Keszthelyi parádés játékkal tért vissza a válogatottba © Derencsényi István/MVLSZ

Fotó: From Official Website

Kívülről magabiztosnak és céltudatosnak tűntél a vízben, az sem hozott zavarba, amikor az amerikaiak ellen kihagyott lövéssel kezdtél, utána simán beleálltál a következőbe, amiből hatalmas átlövésgól lett.
Annak a gólnak megvan a története. Az amerikaiak elleni meccsen Keszi pont kint ült mellettem a cserepadon. Mondta, hogy 'Kata, én tudom, hogy fogsz lőni gólt ezen a meccsen'. Azt válaszoltam, hogy 'jajj, Keszi, ne mondjad már, ennek a kapusnak hogy lőnék már? Hát még ott a tojáshéj a fenekemen!' Bementem a negyedik negyedben és gólt lőttem.
A meccs után odajött Keszi és mondta, hogy 'na, Kata, látod? Mondtam, hogy gólt fogsz lőni!'
Átölelt és hozzátette, hogy nem baj, ha én nem hiszek magamban, de ő mindig is hinni fog bennem. Ez csodálatos volt.
"Izgult minden meccsen, de le tudta gyűrni, és amikor fontos pillanatban rá jött ki helyzet, bátran el merte vállalni. Nagyon jó lövése van, különleges lóbával rendelkezik, meg lehet figyelni, nyújtott kézzel lóbál, a kapusoknak ilyenkor jóval nehezebb kitalálni, hogy hova szeretné lőni az illető a labdát." – az UVSE és a válogatott kapusa, Magyari Alda mesélte ezt rólad az interjúnk előtt néhány órával. Mit szólsz a csapattársad jellemzéséhez?
Aldával nagyon jó kapcsolatba kerültünk. Az UVSE-nél is rengeteget biztat, minden meccs előtt elmondja, hogy lőjek bátran, mert olyan kezem van. Amikor edzésen lövünk neki, nem úgy állok oda, hogy ő csak a Magyari Alda, hanem úgy, hogy ő egy olimpiai bronzérmes. Eszméletlen egy ilyen kapusnak lőni, mert hiába mondja, hogy milyen kezem van, ha olyan kapus áll velem szemben, akinek nem mindenki tud gólt lőni. Nagyon jólesik, hogy így bátorít engem, Alda csodálatos ember, és igazán jó csapattárs.

Magyari Alda nagyon megdicsérte Hajdú Katát a Világliga-játékáért - © Koszticsák Szilárd

Fotó: MTI

Ahhoz képest, hogy nem számítottál rá, hogy ott lehetsz a Világliga Szuperdöntőn, bekerültél a csapatba, sőt, mind az öt mérkőzésen játszottál is. Melyik meccs volt a legemlékezetesebb számodra és miért?
Meglepődtem azon is, hogy mindegyik meccsen játszottam. Nem tudnék egy mérkőzést kiválasztani. Az ausztrálok elleni azért volt örömteli, mert akkor mutatkozhattam be a válogatottban. A spanyolokkal vívott csoportmeccs amiatt, mert azon lőttem az első gólomat. Új-Zéland ellen is szerepelhettem, az is jó élmény.
Ne hallgassuk el, hogy lőttél négy gólt azon a partin.
Igen. Aztán jöttek az olimpiai bajnok amerikaiak, akiket megvertünk, és ahogy az előbb beszéltünk róla, lőttem gólt ott is. A spanyolokkal vívott döntő csodálatos élmény volt már csak azért is, hogy finálét játszhattunk, már ez is siker. Az ötméteres-párbajnál megkaptam az esélyt, hogy én is lőhessek.

Hajdú Kata a Világliga Szuperdöntő spanyol-magyar csoportmeccsén © Arsenio Waterpolo

Fotó: facebook

Úgy tűnik, nem tudsz választani a sok szuper emlék közül.
Kettőt is megneveznék. Az amerikaiak elleni meccs az első, mert az a győzelem nagy lökést adott nekünk. Ott megmutattuk, hogy egyre jobbak vagyunk, fejlődünk tovább, és elhittük, hogy igenis van esélyünk megnyerni a Világligát. Nagy élmény, hogy gólt tudtam szerezni, de az még inkább, hogy nyertünk.
A másik a spanyolokkal játszott döntő. Kettős érzésem van azzal a meccsel kapcsolatban, mert nagyon bánt, hogy olyan közel voltunk a győzelemhez, de nem sikerült. Mindössze egy gól döntött, az is a büntetőknél. A jó oldala, hogy másodikak lettünk a Világligában, ami nagyon jó eredmény. Ez egy jól jel arról, hogy jó úton haladunk. Mutatja, hogy a további világversenyeken van esélyünk akár még jobb eredményeket elérnünk.
Mit viszel magaddal erről a Világliga Szuperdöntőről, amit akár már ebben az idényben tudsz hasznosítani az UVSE-ben?
Mindent. Főleg a csapategységet. Olyan szinten együtt voltunk a csapattal, olyan segítőkészek és befogadóak voltak a lányok, amit én eddig csak az UVSE-ben tapasztaltam.
Úgy biztattuk egymást, ahogy azt én még nem láttam közelről.
Ezt az összetartást akarom átvinni a saját klubomba. Ha nyerünk, akkor a csapat nyer, ha veszítünk, akkor is a csapat veszít. Együtt sírunk, együtt nevetünk.
(Magyari Aldának köszönjük a cikk elkészítésében nyújtott segítségét!)

A Világliga-ezüstérmes magyar női vízilabda-válogatott © Gurisatti Gréta

Fotó: facebook


Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Vízilabda
A Világliga Szuperdöntőben mutatott felelősségvállalást bármikor szívesen nézzük női pólósainktól
06/11/2022 - 17:59
Vízilabda
15 és 16 éves tehetség, meg az Eb-t kihagyó Keszthelyi Rita is készül a Világliga Szuperdöntőjére
25/10/2022 - 19:27