Még a duplázó UVSE vezetőedzőjét, Benczur Mártont is meglepte, mire volt képes idén fiatal csapata

A bajnok és kupagyőztes UVSE edzője Benczur Márton Szücs Gabrielláról, Faragó Kamilláról, Szegedi Panniról és csapata teljesítményéről mesélt. Nagyinterjú.

Az UVSE tarolt itthon a 2023/2024-es szezonban a női szakágban. Benczur Márton 18 év átlagéletkorú csapata novemberben a Magyar Kupát, májusban a bajnokságot nyerte meg – mindkét sorozat döntőjében a Ferencvárost győzték le Magyari Aldáék.

Sikereik értékét növeli, hogy egy vereséggel hozták le a hazai porondot a lila-sárgák, éppen az FTC-től kaptak még ki ősszel bajnokin.

A duplázó együttes vezetőedzőjével az idáig vezető útról, a tavaly visszavonuló Szücs Gabriella nélküli új időszakról, Faragó Kamilla fejlődéséről, az Amerikában egyetemi bajnokságot nyerő Szegedi Panniról, a csapat vezéreiről, és a duplázáshoz vezető útról beszélgettünk.

Hosszabban legutóbb a novemberben megnyert Magyar Kupa-döntő másnapján beszélgettünk hivatalos keretek között. Akkor nem említettük Szücs Gabriellát. Milyen volt a két hete befejeződő szezonnak úgy nekivágni tavaly nyáron, hogy az UVSE oszlopa, csapatkapitánya, az egész magyar sport elmúlt 15 évének egyik legnagyobb alakja visszavonult, és nélküle kellett elkezdeni egy új korszakot?Furcsa. Az én felnőtt edzői pályám során Gabi mindig ott volt. Az első hullámban jött, amikor megerősítettük a csapatot. Rengeteget köszönhetek Gabinak, örökké hálás leszek neki, ahogy játszott, ahogy támogatott, és hogy mindent megtett a csapatért. Az egyik örök példaképünk lesz mindig is, Ő a mi egyik Legendánk. Nagyon fura, hogy már nem játszik az UVSE-ben. Az öröksége gyönyörűen ment tovább, csapatkapitányként átvette a szerepét Kamilla, aki nem egyedül főzöget, mint egy szakács, a többiek is kellenek hozzá. Gabi a csapat WhatsApp-csoportjában még ugyanúgy benne van, ír, drukkol nekünk.

A lelátón több meccsen is lehetett látni, úgy izgul értetek, mintha még mindig az UVSE játékosa lenne.Jön a mérkőzéseinkre. Úgy nincs a csapattal, hogy van.

Ha már Faragó Kamilla. Kívülről úgy tűnik, szintet lépett, a felelősségvállalás mintha emelt volna a játékán. Az UVSE-ben magabiztosabban játszik, jobban élvezi a vízilabdát, mint korábban. Te hogy látod?Nálam az Év játékosa. Ahogy az én megítélésem szerint tavaly Szilágyi Dorka volt az, aki nagyon jó szezont ment. Most nálam egyértelműen Kamilla az, és elsősorban a komplexitása miatt. Jó példája a mai, modern vízilabdásnak, aki védekezésben és támadásban is kiemelkedő teljesítményre képes. A férfi mezőnyben látni sok olyan játékost, mint ő, aki ennyire mozgékony és dinamikus, magasra tud kiemelkedni.És ott vannak még azok a jellemzői, amiket mondtál. Gyerekként nagyon a szívére vett dolgokat. Viszont tudatosan és szépen fejlődött ebben. Nálunk pedig megkapja az ehhez szükséges bizalmat és türelmet. Szoktuk nyomatékosítani, erősíteni a játékosokban, hogy nem csak akkor "szeretjük" őket, amikor jól játszanak, tudjuk jól, hogy a gyengébb teljesítmény is része a pályafutásuknak.Ha esetleg Kamilla nem is mindig (bár gyakran) lő irdatlan nagy pipákat, blokkol hármat, szerez négy labdát.

A mentális fejlődésen kívül van még valami, amiben javult? Védekezésben. Pár éve kaptunk ki úgy a Népligetben, hogy szinte az egész meccsen őt támadta a Fradi, és akkor még rosszul oldotta meg az egy-egyeket. Nem miatta kaptunk ki, nem lehet egy játékos miatt vereséget szenvedni, ha igen, akkor az edző hülye, mert nem cseréli le az illetőt. Különböző mozgásokkal akkor még megverték Kamillát, de most meg gyakorlatilag oktatófilmet lehetne forgatni róla.

A Magyar Kupát még az azon a hétvégén remeklő Szegedi Pannival nyertétek meg, hogy aztán december végén ő Amerikába utazzon, és Kaliforniában folytassa tanulmányait, meg persze a pólót. Azóta a UCLA erősségeként megnyerte az amerikai egyetemi bajnokságot. Hogyan lehet feldolgozni edzői és csapatszinten, ha rövid idő alatt két ilyen fontos játékos kiesik a szaknévsorból? Engem azért is érintett fájóan, mert az utánpótlás-válogatottban is fontos embernek számított. Amióta a válogatottaknál is dolgozom, Panni volt az egyik legfontosabb segítségem. Nagyon kedvelem őt emberileg, ettől még nyilván a sírba tud vinni néha. Szoktam neki mondani, hogy ő az egyik sírásóm. Nagyon értékes embernek tartom. Hirtelen nem is tudom, ki nyert legutóbb egyetemi bajnokságot magyar játékosok közül.

Bolonyai Flóra 2013-ban biztosan nyert, azóta más talán nem.Az se tegnap volt. Már ez önmagáért beszél Panni esetében. Nehéz volt feldolgozni a távozását. Jó hasonlat volt Petrovics Matyitól a tévében, hogy az UVSE olyan, mint a cápa, ha egyik foga kitörik, nő helyette egy másik. Ezért is emelem a kalapom a csapat előtt, mert óriási dolog, hogy egy Panni-komplexitású, tudású játékos nélkül így tudtak teljesíteni a lányok. Ha valaki elküldi nekem a megfejtést, hogy rajta kívül mikor lőtt bármilyen korosztályban világversenyen magyar női vízilabdázó hat gólt az amerikaiaknak, azt meghívom egy Magnumra.

A jegyzőkönyv kedvéért, ez tavaly történt a coimbrai U20-as világbajnokságon, ahol az általad irányított válogatott világbajnok lett, és amelynek Szegedi Panni volt a csapatkapitánya. Érdemes lenne nagyon megbecsülni az olyan játékosokat, mint ő.

Ehhez képest se a felnőtt válogatott téli 23 fős, se a mostani, bő olimpiai, szintén 23 nevet tartalmazó keretébe nem kapott meghívást.Ezt a szövetségi kapitányok hatásköre eldönteni, nem az enyém.

Na, de hogy parafrazeáljuk Thomas Mannt, mélységes mély az UVSE kútja. "Ne mondjuk inkább feneketlennek?" A bajnoki rájátszás több mérkőzésen sem látszott, hogy mennyire fiatal játékosok alkotják a 18 év átlagéletkorú csapatodat. Milyen úton jutottatok el idáig?Lehet úgy reagálni a válaszomra, hogy szezon után könnyű okoskodni, de újat nem fogok tudni – főleg neked – mondani: évek munkájával. Ebben a csapatban rengeteg munka (konditermi és vízi), sok törődés, szeretet és energia van, amelyeket a szülők, az edzők és a klub tanúsít a játékosok iránt. Mindezekkel együtt nekem is meglepő, mire voltak képesek a lányok. Nem normális, hogy egy csapat ilyen fejlődési pályán megy keresztül, és hogy így tudja a kieső embereit pótolni. Ahogy az se, amilyen magas szakmai színvonalon játszott. Arra külön büszkék vagyunk, hogy magasan a legkevesebb gólt kaptuk, amellett, hogy a legtöbbet lőttük. Óriási dolog ennek az útnak a részese lenni. Ráadásul ezek a lányok még korántsem érték el a maximumot. Miközben mi, edzők nem gondoljuk róluk, hogy hibátlanok lennének, vagy hogy mindig mindent jól csinálnak. Rengeteg van még bennük, és ugyanazzal a következetességgel fogjuk őket figyelni, képezni, nevelni, mert ez csak így megy.Közülük többeknek igenis nagyon komoly teljesítményt kell nyújtani olimpián is a későbbiekben, bennük van a potenciál.

Ebben az idényben duplázott az UVSE, az MK után a bajnokságot is megnyerte, ráadásul többnyire jó játékkal. Ha minden igaz, egyszer kaptatok ki magyar csapattól, a Fraditól még az OB I alapszakaszában, ősszel, ebben a naptári évben veretlenek vagytok. Minek köszönhető ez a dominancia? Lehet hátrány, egyben gyakran emlegetett tény is, hogy milyen fiatal a mi csapatunk. Ennek az az előnye, hogy ebben a korban nagyon gyorsan tudnak fejlődni a játékosok, szerencsére fogékonyak is erre. Érdekes, hogy ha majd ők lesznek a dominánsak a válogatottban, akkor ennek hol lesz a kifutása. Megint csak azt tudom mondani, hogy ebben iszonyatosan sok munka van. Tudom, hogy gyakran a hátuk közepére kívánnak, mondjuk amikor hetente háromszor is van több mint egyórás videózás, aminek a 70%-ban magunkat nézzük. Ehhez természetesen kellenek az edzők, nekem pedig nagyon jó stábban van szerencsém dolgozni, hogy csak egy nevet említsek, akinek Áts Bertalan segíti a munkáját, annak az edzőnek nagyon jó dolga van. De a lányoké az érdem elsősorban. Ebben ki kell emelnem Faragó Kamilla mellett Baksa Vanda, Peresztegi-Nagy Kinga és Magyari Alda szerepét. A szupertehetséges fiataloknak fontos az az irányítás, amelyet az említett tapasztaltabb nagylányoktól is kapnak.

Közülük a legidősebb 23 éves. Ja, nagylányok (nevet – T.M.). Ugyanilyen fontos volt, hogy Natasa meg tudott gyógyulni és jó teljesítménnyel segíteni a csapatot, nagyon sajnálom, hogy aztán sajnos nem tudott játszani a bajnoki döntő második meccsén. Nagyon érdekes lenne, ha szakemberek kielemeznék, akik a mentális felkészítéssel foglalkoznak, hogyan csapódik le egy így megnyert kupadöntő, amelyen Natasa mellett nem játszhatott Esztike (Mácsai Eszter – T.M.) sem, mert neki el volt törve az ujja. Majd aki sokak szemében visszahozza a meccset, eligazol. Nagyon hosszú válogatott szünet után indultunk el újra, folyamatosan nyertünk. Ott már lehetett látni, hogy domináns játékkal hoztuk a meccseinket. Tényleg nagyon magabiztosan győztük le az ellenfeleinket. Arra is kíváncsi lennék, mikor dobott legutóbb magyar csapat a BL-ben, vagy az Eurokupában Spanyolországban 18 gólt, mint mi a Mediterraninak márciusban. Mondjuk sokat is kaptunk, a védekezésünk nem állt össze megfelelően. De az, hogy Barcelonában ilyen eredményesek tudtunk lenni, markáns jel volt.

Úgy nyertétek meg a bajnokságot, hogy a döntő két felvonása között, sőt, a második meccs napján többen is érettségiztek a csapatból. Az idényben pazar centerjátékot mutató Varró Eszter úgy nyilatkozott az Eurosportnak aranyéremmel a nyakában, hogy "meccs közben is jutottak eszembe történelem kérdések és válaszok. Komikus, hogy ugyanaznap írtam az emelt történelem érettségimet, és vívtam bajnoki döntőt.” Hogyan lehetett edzői szempontból megtartani a fókuszt a játékosokban? Megmondom őszintén, hogy nekem ezzel nagy feladatom nem volt. Akkor már nem nagyon tartottunk reggeli edzéseket, mert háromnaponta jöttek a meccsek, és olyankor csak este gyakorlunk. Nem emlékszem, hogy bármelyikük is mondta volna, hogy akkor ő most nem jön edzésre, mert tanul az érettségire. Nyilván volt bennük stressz, mert szóba kerültek a beszélgetésekben, hogy milyen írásbelik várnak épp rájuk. De nem jelentett külön feladatot ennek kezelése, amiért megint csak emelem a kalapomat előttük.

Bő egy éven belül három trófeát is a Ferencvárossal vívott döntőben hódítottatok el, ebből kettőt, az Eurokupát és a bajnokságot a Népligetben. Ezek a tények mennyire emelik meg nálad a sikereitek értékét?Nem a Fradi ellen mondom, amit mondok, mert elismerjük és nagyon tiszteljük a ferencvárosi klubot és a női csapatot, de azért furán hallgattuk, ahogy többen (nem feltétlenül a Fradiból) beszéltek rólunk az utóbbi években. Ezek nagyon jó motivációt adtak nekünk. Sokan elkönyvelték, hogy az FTC mennyivel jobb nálunk. Ellenségeskedést mi nem érzünk feléjük, nem tudom ők, hogy vannak ezzel, az az ő dolguk. Gerendás Györggyel, előtte pedig Béres Gergővel is nagyon jó kapcsolatban voltunk, kétkapuztunk is sokszor, videókat is küldtünk más csapatokról egymásnak. Újpest-Ferencváros viszonylatban már más a helyzet, mert tudjuk, hogy a két szurkolótábor hogyan áll egymáshoz.

Az egyik játékosodat kértem meg, hogy adjon ötletet az utolsó kérdéshez. Ha valaki elront valamit a csapatból, és edzés, vagy videózás közben megkérdezed tőle, hogy itt mi történt, akkor mennyire szereted azt hallani válaszként, hogy "azt hittem, hogy...”?Nagyon (nevet – T.M.). Van, hogy én is beleszaladok, akkor ők röhögnek rajtam. Van, hogy az kérdezem, "mi volt a terv?” A tudatosság erősítése, hogy itt nem hinni kell, hanem elemezni a helyzetet és döntést hozni és gyorsan. Amellett, hogy kemények vagyunk velük, van egy viccesebb oldala is a kapcsolatunknak. Sokat röhögök rajtuk, olyan dumájuk és jó humoruk van! És képesek a legélesebb helyzetben is viccelődni, ez pedig nagyon fontos abban, hogy oldódjon a feszültség. Nem azért táncikálnak, mert produkálni akarják magukat. Ez sokkal őszintébb dolog annál. Élvezik a téthelyzeteket és magukba szívják annak hangulatát.Nagyon szeretem őket, még akkor is, ha azt mondják, hogy "azt hittem".

Csatlakozz az Eurosport magyar nyelvű Viber-csatornájához a legfrissebb sporthírekért, a legmenőbb videókért, játékokért és érdekességekért!