Úszó-vb: három magyar döntő egy óriási bakival, megdőlt Cseh Laci csúcsa

Három döntőben is volt magyar érdekeltség hétfő délután az Etihad Arenában, mindháromban lehetséges éremeséllyel. Elsőként az a Szabó Szebasztián úszott, aki az 50 méter pillangó társvilágcsúcstartójaként és Európa-bajnokaként még úgy is bizakodóan állt rajtkőre a szám fináléjában, hogy az Eb utáni két hét karantén nemcsak százon, hanem ötvenen is megzavarta a formáját és a mozgását. Szebi mindent kiadott magából, de sajnos ez nem bizonyult elégnek a szoros mezőnyben a dobogóhoz: a már a 2001-es világbajnokságon is induló Nicholas Santos 41 évesen (!) begyűjtötte harmadik vb-aranyát ezen a távon, és Dylan Carternek, valamint Matteo Rivoltának is jobban jött ki a fal. Tegyük hozzá: sem ő, sem edzője, Petrov Iván, sem pedig mi nem nagyon hittük, hogy a karantén után negyedik hellyel zárhat Abu Dhabiban.

A Jakabos Zsuzsanna, Gyurinovics Fanni, Pádár Nikolett, Késely Ajna összeállítású női 4x200-as gyorsváltó negyedikként került a fináléba, ahol egy cserével (Kapás Boglárka helyett úszott Jakabos) és egy másodperces javítással, 7:47,04-gyel ötödik lett. A kanadaiak (Summer McIntosh, Kayla Sanchez, Katerine Savard, Rebecca Smith) nem voltak messze a világcsúcstól (7:32,96-tal zártak), az amerikaiak és a kínaiak végeztek még a dobogón.

Férfi 400 vegyesen Holló Balázs a negyedik legjobb idővel jutott a döntőbe, és a papírformának megfelelően az első hárommal sem ő, sem senki más nem tudta tartani a lépést (győzött Daiya Seto 3:56,26-tal, megelőzve a Cseh László 2009-es Európa-rekordját megdöntő, a 3:56,47-tel egyben toronymagas junior-világcsúcsot úszó Ilya Borodint, és az amerikai Carson Fostert), igaz, a nyolcadik hely és a 4:11,26 nem feltétlen reális.

A férfi 4x50 méteres vegyesváltóban olyan történt, ami után még most is dörzsöljük a szemünket, és amit semleges szurkolóként nyugodtan megmosolyoghatunk. Nem úgy, mint az amerikaiak (Shaine Casas, Nic Fink, Tom Shields, Ryan Held) és az oroszok (Kliment Kolesnikov, Kirill Strelnikov, Andrei Minakov, Vladimir Morozov), akik holtversenyben (!) nyerték meg az egyik királyszámot, a dobogón pedig jóformán úgy viselkedtek, mintha életük legnagyobb tragédiája történt volna velük. Kétségtelen, hogy a két nemzet hatalmas rivális az úszósportban, de az, hogy 1:30,51-gyel a megosztott első hely mellett egyaránt beállították a brazilok 2014 óta fennálló világbajnoki csúcsát, érezhetően egyiküknek sem ízlett igazán. Bármennyire is furcsa, de az egyetlen felhőtlenül boldog váltó a bronzérmes olasz volt, akik megpróbáltak jó hangulatot varázsolni az eredményhirdetésnél – sikertelenül.

Női 100 méter mellen Tang Quianting (1:03,47) nyert Sophie Hansson és Mona McSharry előtt, míg női 200 méter vegyesen Sydney Pickrem sikeresen visszaverte Yu Yiting és Kate Douglass „támadásait”, és 2:04,29-cel győzött, igaz, a 16 éves Yu sem lehet csalódott, hiszen 2:04,48-as junior-világcsúcsot úszott. A 100 pillangó középdöntőjében is volt egy junior-világrekord, méghozzá Claire Curzantől (55,64).

És ha már csúcsok: Maggie Mac Neil az egész rövidpályás szezon egyik, ha nem a legdöbbenetesebb világcsúcsát döntötte meg, hiszen 50 méter háton Kira Toussaint 25,60-as rekordját 33 (!) századdal múlta felül és 25,27-tel nyert. Mögötte Kylie Masse lett a második, és Louise Hansson a harmadik.

A nap krónikájához hozzátartozik, hogy az egyik legnagyobb esélyes Emre Sakçıt ugyanúgy kizárták az 50 mell középdöntőjében, mint ahogy kizárták a 100 mell előfutamában – a FINA által bevezetett vízalatti kamerarendszer tehát úgy tűnik, egyelőre jól vizsgázik, ráadásul eddig Ilya Shmyanovichról sem érkezett semmiféle panasz.

A világbajnokság kedden zárul, a délelőtti előfutamokban és remélhetőleg a délutáni döntőkben magyar részről Telegdy Ádámmal (200 méter hát) és Békési Eszterrel (200 méter mell).