A világ egyik legjobb úszója, mégis azt mondják rá, hogy büdös csaló

Csodás ősze volt Ilya Shymanovichnak. A 27 éves fehérorosz mellúszó a kazanyi rövidpályás-Európa-bajnokságon 50 és 200 méter mellen arany-, 100-on ezüstérmes lett, 50-en beállította Cameron van der Burgh 2009-es világcsúcsát (25,25), a 4x50-es mix vegyesváltó tagjaként pedig minden idők leggyorsabb repülőrajtos 50 méterét (24,72) produkálta.

Ezt követően az ISL rájátszásában saját 100-as világcsúcsát adta át a múltnak (november 19-én 55,32-t úszott), amin kereken egy héttel később tovább faragott (55,28), ezzel MVP-címeket gyűjtött, ráadásul az Energy Standard tagjaként megnyerte a sorozat harmadik szezonját. Várhatóan a december 16-án kezdődő világbajnokságra sem csak az aranyérmekért utazik, Abu Dhabiban is megcélozza a rekordokat.

A rekordokat, amik miatt többen csalónak tartják őt.

Régóta megválaszolatlan kérdés ugyanis mellúszásban, hogy mi számít szabályos lábtempónak. Az 55,28-as világcsúcs után a Swimming World vizsgálta egy cikkben, mennyire jogszerűek Shymanovich eredményei. Kiemelték, hogy a fehérorosz kartempói is egészen szokatlanok, teljesen máshogy csúsztatja a kezeit, mint a riválisok, amivel szabályügyileg nincs probléma, a fizikai erőn és az izmai kihasználásán alapuló technikája pedig nagyon hatékonynak bizonyul, pláne rövidpályán.

A lábtempójával kapcsolatban azonban nem ennyire egyértelmű a dolog, főleg úgy, hogy a legtöbb kameraállásból elég nehéz beazonosítani, hogyan tartja a lábát a rúgásoknál. A Swimming World előhozta az amerikai szövetség szabálykönyvének erre vonatkozó periódusát (ez egyben a FINA álláspontja is), ami így fogalmaz: „A lábfejeknek kifelé kell fordulniuk a tempó aktív, propulzív fázisánál. Váltakozó mozdulatok, így az ollózó vagy a pillangózó lábtempó nem engedélyezett, kivéve egyes eseteket (pl. egy delfinező rúgás megengedett a lehúzások során). A vízfelszínt meg szabad törni lábfejjel, feltéve, ha azt nem követi egy lefelé irányuló pillangózó lábtempó."

Az alábbi videóban 1:44-nél látható, hogy Shymanovich lefelé irányuló rúgást végez, a lábfeje pedig alig fordul ki, és éppen csak annyit tesz, hogy a tempót a lábfejének oldalával vezeti, nem a lábujjaival. Ha ezt tökéletesen végrehajtja, akkor a rúgás nem számít delfinezésnek (még ha van is delfinmozgás a tempóban), és az úszása legális.

Ez a zártabb mozdulat lendület szempontjából is másabb, mint a szélesebb, hagyományosabb lábtempók, de ez épp azért nem gond, mert Shymanovich ezzel minimalizálni tudja az ellenállást, miközben jól használja a felsőtestéből jövő erőt, ami rövidpályán szintén nyerő taktikának bizonyul, igaz, normálmedencében, ahol kevesebb a forduló, már nem annyira – összevetve az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Adam Peaty például szintén nagy frekvenciájú, zártabb, rövidebb lábtempókkal úszik, de nem olyan szélsőséges és túlzott mértékben, mint a fehérorosz.

Shymanovichot az Eb-n és az ISL-ben sem zárták ki, ugyanakkor egyesek büdös csalónak (és ez csak egy a hasonló, nem túl finom jelzők közül), mások „Dolphinovichnak” hívják őt, és van olyan is, aki a fordulónál történő delfinező mozdulat miatt az anno hasonló jelzőket kapó Kosuke Kitajimához (a 100 mell athéni olimpia döntője után például a két amerikai, Aaron Peirsol és Brendan Hansen akadt ki a japánra), a londoni olimpia döntőjét követően a megengedettnél több delfinező tempóját becsületesen bevalló Cameron van der Burgh-höz vagy a „Dolphody Millernek” csúfolt Cody Millerhez hasonlítja, hozzátéve, hogy a megoldás az lenne, hogy a FINA végre bevezesse a kamerás vízalatti vizsgálati rendszert. Az amerikai születésű, holland színekben versenyző Caspar Corbeau édesapja, Jim Corbeau a Twitteren ennyit írt a Swimming World cikkéhez: „Attól még, hogy nem zárják ki őt, szabálytalan, amit csinál!”

Forrás: részben Swimming World