Napokon belül perre mehet Wimbledon a ranglista pontok visszatartása miatt

Amióta február 24-én de facto háború kezdődött Oroszország és Ukrajna között, a nyugati világ igyekszik minden létező módon elzárkózni az agresszor szerepét betöltő Oroszországtól. A sportvilágban mindez az orosz sportolók a teljesnél valamivel enyhébb elszigetelésével valósul meg, hiszen kevés olyan sportág maradt, amelynek nemzetközi eseményein szívesen látják még őket. Ezen kevés sportág egyike jelenleg még a tenisz, amelynek versenyein továbbra is részt vehetnek orosz és fehérorosz játékosok, mindezt azonban csak országuk megjelölése nélkül tehetik meg. Mivel a tenisz egyéni sportág, és az országok képviselete a gyakorlatban tulajdonképpen csak a csapatversenyeket jelentő Davis Kupára, valamint Billie Jean King Kupára korlátozódik, az intézkedés kapcsán maguk az érintettek nem igazán dőltek a kardjukba. Megmaradt a kenyérkeresési lehetőségük, a pénzük és a győzelmeik mellett gyűjtögethetik a pontjaikat, a tenisznek így látszólag úgy sikerült szankcionálni, hogy a háborús eseményekkel nehezen összefüggésbe hozható sportolókat tulajdonképpen békén hagyták.

Voltak azonban olyan hangok, amelyek túl enyhének minősítették ezt az intézkedést, és keményebb, érezhetőbb lépésekben gondolkodtak. Mindez április 20-án vált valósággá, amikor az All England Lawn Tennis Club (AELTC) bejelentette, az orosz-ukrán háború miatt a 2022-es Wimbledoni teniszbajnokságon nem indulhatnak orosz és fehérorosz játékosok. A játékos társadalom körében nagy felzúdulást váltott ki a bejelentés, többek között Rafael Nadal és Novak Djokovic is igazságtalannak nevezte azt. A sakkjátszmában, ami közben kibontakozott a Wimbledoni szervezők, valamint az ATP és a WTA között pedig, utóbbi félnek kellett lépnie.

Ekkor merült fel, hogy válaszlépésként akkor a két szervezet nem oszt ki ranglista pontokat idén Wimbledonban, így távol tartva a versenytől a legnagyobb sztárokat, egyszersmind bemutató verseny szintjére silányítva a füves pályás Grand Slamet. Ez a lépés azonban annyira szürreálisnak tűnt, hogy nem sokan vették komolyan, különösen azután, hogy az ATP bejelentette, a Wimbledont megelőző Egyesült Királyságban megrendezett versenyek pontozásában nem lesz változás. Mindezek fényében volt különösen is meglepő, amikor május 20-án az ATP és a WTA mégiscsak bejelentette, hogy az idei Wimbledon nem számít bele a ranglistába.

Hogy ennek a példátlan döntésnek ki a legfőbb károsultja, arról itt írtunk, mint ahogy annak abszurditásáról, hogy éppen arról a játékosról van szó, aki az elsők között szólalt fel az All England Club döntése ellen. Ehhez képest az a tény, hogy az általa is kritizált intézkedés retorzióját éppen ő érzi meg a legjobban, minimum ellentmondásos.

Egyértelműnek tűnik, hogy a történet itt még nem ér(he)t véget, a sakkjátszmában most Wimbledonnak kell lépnie, angol sajtóhírek szerint pedig körvonalazódik a lépés. Az a hír járja ugyanis, hogy a Wimbledoni tenisztorna szervezői perre mennének az ATP és WTA ellen, szerződésszegéssel vádolva a profi szervezeket. A kereset jogi alapját az a kollektív szerződés képezheti, amely a négy önálló egységként funkcionáló Grand Slam-torna, valamint az ATP és a WTA között van érvényben. Eszerint a négy major torna „ranglistapontokat kínálhat fel” a profi szervezeteknek, amelyeket utóbbiak kötelesek elfogadni. Az All England Club szerint ennek a pontnak ezzel a döntéssel a női-, valamint a férfi versenyeket bonyolító szervezetek nem felelnek meg, ami így kimeríti a szerződésszegés kategóriáját.

Sajtóhírek szerint azonban az AELTC azért sem biztos annyira dolgában, mert egyelőre még nem fedett le egy támadási felületet. Ha ugyanis valóban beperelné a profi szervezeteket, azok csípőből leadott reakciója jó eséllyel az lenne, hogy először Wimbledon szegett szerződést azzal, hogy az idei versenyről kitiltotta az orosz és a fehérorosz játékosokat. A Grand Slam-torna jogászi csapata most gőzerővel dolgozik azon, hogy a per egyébként szilárdnak tűnő alapzatán ez által a körülmény által tátongó lyukat valahogy befoltozza, mielőtt azt ténylegesen megtámadnák a másik oldalról.

Maguk a játékosok egyelőre nyilván főleg a Roland Garrosszal vannak elfoglalva, de Wimbledon közelsége miatt azért bőven esik szó Párizsban is a Londont érintő fejleményekről. Az 1200 pontot bukó Karolina Pliskova diplomatikusan „ultra nehéznek” nevezte a helyzetet, Benoit Paire pedig veresége után kifejezetten azért kért sajtótájékoztatót, hogy rákérdezzen, az ATP most a Tour néhány orosz játékosát védi, vagy a többséggel foglalkozik?

Talán a fenti megszólalóknál is tovább ment véleményének megformálásakor Andrey Rublev. A világranglista hetedik helyezett orosz teniszező károsnak nevezte az ATP döntését, egyszersmind aggodalmát fejezte ki egy kibontakozó „szakadár” Tour miatt.

Egy Wimbledon minden körülmények között „A Tenisztorna” lesz. Ezen véleményünk szerint nem változtat a ranglistapontok visszatartása, vagy adott esetben mondjuk egy csökkentett pénzdíjkeret. Ez a verseny mindig is kiemelkedett a többi közül, és ez így is marad. Ugyanakkor ezt a sportág teljes társadalma által elismert fölényt nem szabadna olyan eszközzé tenni, ami hosszútávra, esetünkben egy teljes évig jelentősen torzítana a ranglistán. A teniszben ugyanis a világranglista egy megkerülhetetlen eszköz, amely rangsorol. Ha azonban torz a rangsor, az erősorrend is helytelen lesz.

A történetnek egészen biztosan lesz folytatása, és az is biztos, hogy nagyon hamar lépnie kell a feleknek, a verseny kezdete ugyanis vészesen közeleg. Teniszt szerető emberként mi csak azt kívánjuk, hogy lehetőleg legkésőbb az első versenynapra egyenesedjen ki minden kérdőjel, hogy az a két hét valóban a teniszről és annak ünnepéről szóljon.

Forrás: telegraph.co.uk