Rafael Nadal az öreg halász, a Roland Garros pedig az ő (salak)tengere

Nagyjából húsz évvel ezelőtt, amikor Nadal először feltűnt a világ legnagyobb teniszstadionjaiban, a félelmet nem ismerő játékát könnyű volt egy matador viselkedéséhez hasonlítani. A teniszét nézve a bikaviadalok világa majdhogynem úgy tárult elénk, ahogy Ernest Hemingway Halál délután című klasszikus művében.

„Az egyedi, a nagyszerű művész minden létező dolgot felhasznál a művészetében, minden olyat, amit addig felfedeztek” – írta kötetében Hemingway. „Aztán az igazán nagy művész még túl is lép ezen, és létrehoz valami addig ismeretlent.”

Ez a gondoltat tökéletesen leírja, amit véghezvitt az elmúlt két évtizedes hosszú útja során. Az, hogy ennyire hosszú ideig képes a legjobbak egyike lenni, egészen kivételes. Korábban csak Ken Rosewall és Pete Sampras tudott tizenévesen, valamint a 20-as és a 30-as éveiben is Grand Slamet nyerni.

Ráadásul Rafa idei menetelése megidéz egy másik Hemingway remekművet is, Az öreg halász és a tengert, amely bő húsz évvel az előző könyv után íródott. Ebben megjelenik minden olyan erény, amely Nadalt egész pályafutása során jellemezte, ám az idén talán még nagyobb hangsúlyt kapott.

A kitartás, az akarat, a türelem, valamint az, amilyen erővel és szívóssággal viseli a szenvedést. A regény ráadásul egy olyan tevékenység, a horgászat köré épül, amely Rafának is egy kedvelt foglalatossága.

„A fájdalom nem számít egy férfi számára” – írta Heminway anno az öreg halászról, de írhatná ma akár Rafáról is.

Nevezzük a spanyol idei Garros-győzelméig vezető útját úgy, hogy The old man and the clay, azaz, Az öreg ’halász’ és a (salak)tenger.

Egy 36 éves ember persze még nem öreg, azonban egy 36 éves teniszező, pláne az, aki olyan sokat küzdött sérülésekkel, és élt fájdalmak közt, mint Nadal, már igenis meglett korúnak számít.

Tavaly, miután kikapott Novak Djokovictól a Garros elődöntőjében, már csak egyetlen meccset játszott 2021-ben. Ősszel komolyan felmerült, hogy talán soha többé nem láthatjuk őt játszani.

Két évvel ezelőtt Rafa szettveszteség nélkül húzta be a Garrost, az idei útja lényegesen nehezebb volt. Már csak azért is, mert az utolsó négy körben csak top 10-es ellenfelekkel játszott. A legjobb tizenhat között több, mint négy óra alatt győzte le Felix Auger-Aliassime-et, aztán jött az örök rivális Djokovic, majd az elődöntőben Sascha Zverev, akivel behúzott tető alatt, mintha csak egy szaunában teniszeztek volna. Három óra alatt nem játszottak le két egész szettet, mielőtt a német megsérült, és fel kellett adja a meccset.

Aztán a döntőben jött Casper Ruud, aki nem tudott olyan komoly ellenállást kifejteni, mint szeretett volna. „Őszintén szólva, eléggé nehezen találtam önmagam a pályán. De hát Rafa ellen, ebben a stadionban, a döntőben? Életem első nagy döntőjében? Finoman szólva sem volt könnyű” – mondta a norvég.

„Érzelmes győzelmeken vagyok túl. Bizonyos értelemben váratlan volt, ahogy alakult, minden meccsen egyre jobban játszottam” – mondta Nadal. „Igen boldog vagyok, és nagyon köszönöm mindenkinek.”

A pályafutása során megtanulta, semmi sem jön könnyen, ez az idei évre különösen igaz volt. Minden azzal kezdődött, hogy meg kellett küzdenie a coviddal, majd jött a meglepetésgyőzelme az Ausztrál Openen. Márciusban megrepedt a bordája, ami jelentősen összezsugorította a salakszezonját. Ezt követően kiújult a lábfejsérülése, amely egész karrierje során kínozta őt.

Rafa elmesélte, hogy az elmúlt két hétben fájdalomcsillapító injekciókkal és gyulladáscsökkentőkkel próbálták elnyomni a fájdalmát.

Mindezen küzdelmek ellenére Nadal életében először félutón van a naptári Grand Slam felé. Ennek a teljesítése egy olyan eredmény volna, ami legutóbb Rod Lavernek sikerült 1969-ben.

Bár messze van attól, hogy egészségesnek mondhassa magát, feltett szándéka, hogy játsszon Wimbledonban. Nyilván győzni akar, noha nem a trófeák gyűjtögetése a fő célja.

Ha ma élne, Hemingway értené, hogy miről beszél. Ahogy Az öreg halász és a tengerben írta,

Rafa újra és újra megcsinálta. Észre sem vette, de szépen lassan bevéste az örök jelenlétét a Chatrier salakjába.

Via tennis.com