20 éves a Garros-remekmű: 12:10-es döntő szett az örökkévalóságnak

1990-ben Jennifer Capriati a 14. születésnapja előtt döntőbe jutott a Boca Ratonban rendezett WTA-versenyen, és ezzel a legfiatalabb WTA-döntős lett egyesben. 1990-ben a Roland Garroson debütált Grand Slamen, és ott, 14 évesen a történelem legfiatalabb GS-elődöntőse lett. Még abban az évben bejutott a világranglista 10 legjobb játékosa közé.

1991-ben még két Grand Slam-elődöntőt játszott, és ezzel megdöntötte a legfiatalabb wimbledoni elődöntős rekordját. A következő évben, 16 évesen aranyérmet nyert az 1992-es barcelonai olimpián, a döntőben Steffi Grafot legyőzve.

A felemelkedése azonban megállt, és Capriati lemondta az 1993-as szezon hátralévő részét a US Openen elszenvedett nyitófordulós vereségét követően. A népszerű amerikai 1994-ben csak egy versenyen játszott, 1995-ben pedig egyáltalán nem.

1996-ban visszatért a pályára, de ezt követően néhány olyan idény következett, amikor a Top 30 és a Top 200 között ingázott. Ennek ellenére Capriati folytatta a felzárkózását, és arra törekedett, hogy beteljesítse a debütáló szezonjaiban tett óriási ígéreteit. Végül a 2000-es Australian Open elődöntőjébe jutott, ami 1991 óta az első döntős szereplése volt egy major-tornán.

Az év végére az amerikai 1994 óta először jutott vissza a Top 15-be, ami azt jelezte, hogy a női tenisz csúcsára való visszatérés lehetséges. És valóban, 2001 volt az az év, amikor Capriati mindent összehozott. Az Ausztrál Openen akkor elért első Grand Slam-győzelme volt a nagy áttörése. Szeles Mónika, Lindsay Davenport és Martina Hingis legyőzésével az utolsó három körben.

Mire a Roland Garrosra került a sor, Capriati megnyerte Charlestont és további három döntőbe jutott, és a világranglistán a 14. helyről a 4. helyre lépett előre. Az amerikai a 4. kiemeltként érkezett Párizsba, ami akkor karrierje legjobb helyezése volt egy major-tornán.

Capriati az első négy RG-mérkőzésén szettveszteség nélkül jutott túl, többek között Mirjana Lucic és a 16. helyen kiemelt Meghann Shaughnessy ellen. A nyolc közé jutás után Capriatinak három jelenlegi vagy leendő világelső játékost kellett legyőznie egymás után. Először a negyeddöntőben 6:2, 5:7, 6:2-es győzelmet aratott a 6. helyen kiemelt Serena Williams felett.

Az elődöntőben a 2001-es Ausztrál Open döntőjének visszavágójára került sor, és Capriati legyőzte az első helyen kiemelt Martina Hingist. 6:4, 6:3-ra nyert, és ezzel biztosította helyét a Roland Garros fináléjában.

Ahol az amerikai a 12. helyen kiemelt Kim Clijsters ellen lépett pályára. A belga a legjobb négy között szett- és brékhátrányból fordított, és legyőzte honfitársát, Justine Henint az első Grand Slam-elődöntősök csatájában. A 12. helyezés nem jelentett sokat, mivel Capriati szintén a 12. helyen volt kiemelt, amikor januárban Melbourne-ben az élen végzett. Az amerikai mégis nagy favoritnak számított Clijstersszel szemben, aki élete első Grand Slam-döntőjét vívta egy nappal a 18. születésnapja után.

Clijsters 1999-ben az év WTA-újonca lett, és két hónappal korábban az Indian Wells-i döntőbe jutott. A mérkőzés kezdetén a belga megerősítette ezeket a bizonyítványokat, és egy ponton hét egymást követő játékot nyert, hogy elképesztő, 6:1, 1:0-s előnyre tegyen szert a 4. helyen kiemelt játékos ellen. Egyértelműen dominált Capriati felett.

Capriati, aki 39 ki nem kényszerített hibát vétett a nyitó szettben, a nagyra becsült szívósságát használta fel, hogy három játszmán át küzdjön. Az amerikai 4:2-nél brékelőnybe került, majd a második játszma hátralévő részében is megtartotta az adogatását, és 6:4-re megnyerte a szettet, ezzel kiegyenlítve a mérkőzést.

Amiután egy fergeteges döntő szettet vívtak a bajnoki címért. Tie-break nélkül, egy kimerítő harmadik játszmát hoztak össze. Capriati kétszer is adogatott a meccsért, 7:6-nál és 10:9-nél, de Clijsters mindkét alkalommal brékelt, és a belga négyszer is két pontra volt a győzelemtől.

Capriati egy újabb döntő bréket szerzett, így 11:10-re feljött, és ismét a meccsért szerválhatott. Itt az amerikai meccslabdához jutott, és végül 1:6, 6:4, 12:10-re megnyerte a mérkőzést. A 79 (!) perces döntő szett 22 (!) játéka még mindig a leghosszabb döntő szettnek számít a Roland Garros női egyes döntőjében. Ami a harmadik játszmában történt, az egyszerűen varázslatos volt, és tökéletesen illett ahhoz a színpadhoz, amelyen lejátszódott.

Minden idők egyik legemlékezetesebb Garros-fináléja volt a 2001-es, amelyet az év meglepetésembere, Jennifer Capriati, a sportág történetének egyik legnagyobb visszatérését produkáló teniszezője nyert Kim Clijsters ellen. A januári Ausztrál Open-diadal után ez volt Capriati második Grand Slam-sikere. "Mindig kutyaviadal zajlik közöttünk." - nyilatkozta később az amerikai kettejük párharcára utalva.

Ha bárki azt feltételezte volna, hogy az Australian Open-győzelem villámcsapás volt, Capriati diadala zsinórban második Grand Slam-versenyén elhallgattatta a kétkedőket, különösen miután hajszál híján győzött egy feltörekvő sztár ellen, akinek nem volt vesztenivalója.

"A végsőkig küzdöttem, az életemért harcoltam odakint. Annyira akartam nyerni. Utána minden kifizetődött, az egész küzdelem." - mondta Capriati a győzelmét követően.

"Talán nem a legjobb teniszemet játszottam, de a megfelelő pillanatokban felvettem a ritmust." – nyilatkozta az amerikai, aki Szeles Mónika 1992-es Australian Open- és Roland Garros-győzelme óta az első női játékos lett, aki megnyerte a naptári Grand Slam első két szakaszát.

"Természetesen szívszorító. De mindent beleadtam, így nem hibáztathatom magam, hogy vesztettem. Egy másik játékossal állsz a pályán, és ő is ugyanolyan keményen próbálkozik, mint te. Egyiküknek veszítenie kell, és végül ma nekem kellett veszítenem." – reagált Clijsters a veresége után.

"Ki tudja, mi történhet?" - válaszolt Capriati, amikor a söprés lehetőségét tették fel neki. "Jól érzem magam a füvön." Capriati 19-0-ra növelte Grand Slam-győzelmi sorozatát, de a 2001-es wimbledoni elődöntőben kikapott Justine Henintől.

A vereség ellenére, a Roland Garros döntőjében aratott szívós győzelemmel az önéletrajzában, Capriati teljesítette régóta várt álmát, több mint egy évtizeddel azután, hogy koraérett fenoménként robbant be a mezőnybe.

Capriati az év októberében először lett a világranglista első helyezettje. A harmadik Grand Slam-címét is megnyerte, amikor 2002-ben sikeresen megvédte az Australian Openen szerzett koronáját.

2004-ben játszotta utolsó szezonját, pályafutását 14 WTA-győzelemmel és 17 héten át tartó világranglista-első helyezéssel zárta. 2012-ben beiktatták a nemzetközi Tenisz Hírességek Csarnokába.

részben via WTA

---

Ha szeretnél minden reggel értesülni a legfrissebb híreinkről, iratkozz fel HÍRLEVELÜNKRE!