Casper Ruud a Roger Federer elleni meccséről: „Ötletem sem volt, hogy milyen labda jön majd az ütőjéről”
Frissítve 22/05/2025 - 19:20 GMT+2
Pár héttel ezelőtt Casper Ruud megnyerte a madridi 1000-es versenyt. A norvég teniszezőnek ennyire rangos tornáról korábban csak döntői voltak, így ez hatalmas lépésnek számít a karrierjében, ő azonban úgy érzi, nem változtatta meg az életét a siker. Sőt: akkor is maradéktalanul elégedett lett volna a karrierjével, ha soha nem nyer 1000-es tornát.
A kétszeres Roland Garros-döntős Casper Ruud elképesztő labdamenetekben múlta felül ellenfelét
Videó forrása: Eurosport
Ruud 13 tornát nyert az ATP Touron, az igazán nagy címek azonban hiányoztak a pályafutásából. A győzelmei nagy részét 250-es salakos versenyeken érte el, tavaly tudott először rangosabb címet szerezni, amikor a barcelonai döntőben visszavágott Stefanos Tsitsipasnak a monte-carlói vereségért.
Madridban aztán összejött az első 1000-es trófea is, ahol többek között Taylor Fritz, Daniil Medvedev és Jack Draper legyőzésével lett bajnok. Ruud azonban a versenyt követően adott interjúban azt mondta: nem érzi úgy, hogy a siker jelentősen megváltoztatta volna az életét.
"Persze, jó érzés, innentől örökre elmondhatom, hogy nyertem egyet. De azt még nem érzem, hogy olyan nagy hatással lenne az életemre. Ugyanúgy alszom. Ugyanazokat a sorozatokat nézem. Ugyanúgy edzek. Ugyanaz a srác maradtam.
Ha nyersz egy 1000-es versenyt, akkor persze nagyobb tisztelet övezi a neved és a pályafutásod. Ezt a saját tapasztalatomból tudom: amennyiben olyan játékossal játszom, aki nyert már Masterst, egyből eszembe jut, hogy biztosan nagyon jó."
A norvég nem görcsölt rá túlságosan arra, hogy a nagy döntőit rendre elveszítette.
"Ha már eljutottál idáig, azt érzed, hogy minden meccs nyerhető. De természetesen kemény és igazságos vereségek voltak. Nem voltam elég jól ezekben a nagy döntőkben. Carlos Alcaraz, Novak Djokovic és Rafael Nadal állt párszor az utamban, Monte-Carlóban pedig Stefanos Tsitsipastól kaptam ki."
Akkor is nagyon büszke lettem volna a karrieremre, ha sohasem nyerek 1000-est, és ez a Grand Slamek kapcsán is igaz.
"Az persze egyértelműen segít, hogy Madrid bekerült az önéletrajzomba. Jack Draper hihetetlenül teniszezett, az egész szezonban nagyszerűen játszik. Folyamatosan emlékeztettem magam arra, hogy a salak miatt előnyben vagyok – hogy hazai pályának kellene éreznem. Próbáltam pozitív maradni, és azt mondogattam, hogy itt én vagyok a salakos játékos."
Ruud elárulta: salakon próbálja példaképe, Rafael Nadal módszerét alkalmazni, még ha nem is csinálja olyan hatékonyan, mint a 22-szeres Grand Slam-bajnok.
"Madrid egy kicsit más, mert több az olcsó pont a szervából. Salakon azonban Rafa szenvedésre kényszerítette az ellenfeleit, és felőrölte őket a fonákjukon. A végére annyira kifáraszt, hogy szinte fel akarod adni.
Én persze a közelében sem vagyok Rafának – nem is hasonlítom magam hozzá – de ez nem kimondottan titkos recept. Sok salakos meccset így nyernek meg. Igyekeztem ezzel a mentalitással játszani, és a végén segített abban, hogy hozzám kerüljön a trófea."
A norvég arról is beszélt, hogyan próbálja tartani a lépést a legújabb generációval.
"Általában is próbálom elemezni a teniszt, és megfigyelni, hogy mi az, amit az új srácok jól csinálnak. Sosem játszottam João Fonsecával, de Jakub Menšík, Carlos Alcaraz, Arthur Fils és a hozzájuk hasonló játékosok olyan ütésekkel rendelkeznek, amelyek nekem nem természetesek, mint például a fonák inside-out, vagy az első labda utáni ejtések."
Ezekre korábban nem is gondoltam, elvégre az én játékom inkább a stabilitáson, a labdamenetek felépítésén alapszik.
Ruud próbál egy kis változatosságot is vinni a játékába, azt ugyanis az egyik legnagyobb ellen tapasztalta meg, mekkora fegyver tud lenni.
"Megtapasztaltam már azt, milyen egy olyan játékossal teniszezni, akivel szemben nehéz megjósolni, milyen ütést választ. Ebben Roger Federer volt szerintem a legnagyobb. Volt szerencsém játszani vele a Roland Garroson, és ötletem sem volt, milyen labda jön majd az ütőjéről. Egyszer ívesen ütötte, utána élesen megnyeste röviden, majd felszállóban visszaküldte."
"Nem fogok úgy játszani, mint Roger, az nekem túl nehéz lenne. De ha az emberek kevésbé érzik, hova fogom ütni a tenyeresemet, hova ütöm a fogadásokat, az jót tesz a játékomnak, mivel a kiszámíthatóság túl sokszor tesz kiszolgáltatottá."
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés