„Egyesek kifütyülnek, akármit is teszek” – Djokovic a Garros közönségével való viszonyáról

A fönti sor az R-GO nagysikerű ’80-as évekbeli slágerének, a Szeretlek is, meg nem is című nótának a nyitó verszaka.

A dal annak kapcsán jutott eszünkbe, hogy Novak Djokovic a tegnapi Alejandro Davidovich Fokina elleni győztes meccse utáni sajtótájékoztatóján néhány gondolat erejéig kitért a Garros közönségével való ellentmondásos kapcsolatára is.

Szeretik is, meg nem is. És ez nem csak Párizsban van így, hanem a világon szinte mindenhol. Nyilván senkit sem szeret mindenki, de Djokovic személyisége különösen megosztóvá vált az elmúlt évek során.

Ezzel nincs is semmi baj, azt lehet talán csak egy kicsit nehezen érteni, hogy a szerb időnként tudatosan tesz olyan dolgokat, amivel a közönséggel való viszonya szükségszerűen feszültté válik, máskor pedig sajnálkozik, és nem érti, miért nem szeretik őt elegen és eléggé.

A Davidovich Fokina elleni mérkőzésen is kapott hideget-meleget, volt éljenzés és fütty is bőven, úgyhogy érthető, miért került elő a téma a sajtótájékoztatón.

„Egyszer fenn, egyszer lenn, így volt ez egész pályafutásom során” – kezdte válaszát Djokovic, amikor arról kérdezték, milyen a kapcsolata a párizsi közönséggel. „Akkoriban, amikor rendre kikaptam a döntőben, vagy néhány körrel korábban, komoly támogatást és szeretetet kaptam tőlük, amiért hálás is vagyok. Ezek csodálatos emlékek.”

Itt eszünkbe jutott a 2015-ös döntő, amit elvesztett Stan Wawrinkával szemben. Djokovic ekkor még nem volt Garros-bajnok, úgyhogy a közönség maximálisan együtt érzett vele. Olyan standing ovationt kapott, amin el is sírta magát a szerb. Nagy pillanat volt, amire azért is emlékszünk ilyen jól, mert egyik első írásunk ebből született az akkori hosszabbitas.hu-ra, az Eurosport jelenlegi honlapjának elődjére.

Visszatérve a jelenbe, Djokovic a szép pillanatok felelevenítése után kitért a problematikus dolgokra is.