Jannik Sinner, Carlos Alcaraz és Novak Djokovic sem indul a kéthetesre bővített torontói tornán, Aryna Sabalenka is visszalépett Kanadától
Publikálva 23/07/2025 - 19:07 GMT+2
Az ATP három évvel ezelőtt jelentette be, hogy a jövőben Miami és Indian Wells mellett másik öt kiemelt versenyt is 96-os táblával rendeznek meg. A 12 naposra duzzasztott formátumnak azonban sok ellenzője van, köztük a játékosokkal, akik úgy érzik, sokkal kevesebb idejük marad így a feltöltődésre. Torontóban – talán már ennek a jeleként – igencsak foghíjas mezőny indul.
Legnagyobb bravúrját a döntőre tartogatta a wimbledoni győztes Sinner, itt a bajnoki top 5!
Videó forrása: Eurosport
Manapság minden torna egyre több napos, ami a bevételnövelés legkevésbé kreatív formája.
Sok más sportághoz hasonlóan a teniszben is régóta élénk viták zajlanak arról, hogyan is kellene összeállítani a versenynaptárat. A téma azért is különösen forró a teniszezők körében, mert a szezon pokoli hosszú, legkésőbb január közepén elkezdődik, és egészen novemberig tart. Ráadásul hiába a terheléssel kapcsolatos diskurzus, a naptár nemhogy nem szűkül, de újabb és újabb versenyhetek kerülnek be, amely jogosan veti fel a fenntarthatóság kérdését.
A helyzet már csak azért sem mondható feketének vagy fehérnek, mert valahol a teniszezőknek is az az érdekük, hogy minél több játéklehetőséghez jussanak. A csapatsportokkal ellentétben, ahol a sportolók fix fizetéssel rendelkeznek, amelyhez még teljesítmény után járó bónuszokat is kaphatnak, a teniszezők bevétele szinte teljes egészében a pályán elért eredményekhez kötött, ugyanis ennek megfelelően számolják ki a pénzdíjakat.
Mivel az ATP és a WTA a teniszezőket kvázi egyéni vállalkozóként kezeli, a versenyzéssel járó kiadások nagy részét is egyénileg kell finanszírozniuk a játékosoknak. Ez pedig nem csekély összeg. Marozsán Fábián a Holdblognak adott interjúban úgy számolt, évente körülbelül 80-100 millió forintot emészt fel, hogy hétről hétre ott legyen a versenyeken, és egy, alkalomadtán két segítővel készüljön a helyszínen.
A magyar játékos ma már bőven keres annyit, amivel fedezni tudja a költségeket. Július közepéig közel egymillió dollárt (967.899) teniszezett össze, vagyis háromszázmillió forint felett jár a bevételi oldalon 2025-ben. Bár ebből még lejön az adó is, az azért látszik belőle, hogy egy top 50 körüli teniszező, aki rendszeresen pályára lép a Grand Slam-tornákon és a nagyobb ATP-versenyeken, manapság kényelmesen meg tud élni a sportból.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/07/03/image-813e024b-5794-4e4c-9167-057fdc11557c-85-2560-1440.jpeg)
Marozsán Fábián 10 meccslabdát hárított, de végül búcsúzott Munar ellen
Videó forrása: Eurosport
Marozsán az első teljes ATP-szezonjában 54 mérkőzésen lépett pályára, amely átlagosnak mondható a top 100-on belül. A topjátékosok – mivel általában ők messzebb jutnak a versenyeken – ennél jóval többet játszanak, 2024-ben Alexander Zverev 89 meccsel zárt az élen a férfiaknál, Jannik Sinnert (79), Taylor Fritzet (76) és Casper Ruudöt (76) megelőzve. Az ő esetükben nem csak a meccsszám kulcsfontosságú kérdés, de a terhelés eloszlása is.
Nagyobb Mastersek: több meccs, több pénz, kevesebb pihenés
Az ATP 2022-ben jelentett be egy nagyszabású bővítési programot, melynek részeként öt Masters-torna mezőnyét 96 fősre növelték a korábbi 56-ról. A mintaként Indian Wells és Miami szolgáltak, amelyek már 2022 előtt is kéthetes események voltak, 96-os táblával. A két amerikai torna – főleg Indian Wells – népszerűnek számít a játékosok körében, és a duplázásnak (Sunshine Double) is komoly presztízse van.
2023-ban Madrid, Róma és Sanghaj is 12 napos verseny lett, idén pedig már a torontói és a cincinnati tornákat is 96-os táblával tervezték meg. A kilenc Mastersből tehát hetet is 12 napra nyújtottak, és csak az a két verseny maradt ki a sorból, ahol a bővítésnek fizikai akadályai vannak: Monte-Carlo és Párizs. (Egyébként utóbbi kapcsán felmerült, hogy nagyobb csarnokba költöztetik az eseményt, amellyel megnyílhatna az út a 96-os tábla irányába.)
A tulajdonosoknak – találunk közöttük szövetségeket és nagyvállalatokat is – rövid távon alighanem megérte a váltás, hiszen így majdnem kétszer annyi napra tudnak jegyeket eladni, mint korábban. A játékosok egy része is jól járt, leginkább a top 50 és top 100 közötti teniszezők, akiknek korábban esélyük sem lett volna arra, hogy eljussanak egy Masters-tornára, amit nem Indian Wellsnek vagy Miaminak hívnak.
A topjátékosoknak azonban egyértelműen nehezebb lett a feladatuk.
"Én jobban szerettem az előző rendszert, amikor egyhuzamban több meccset kellett lejátszani, mert utána több idő volt a pihenésre és a regenerálódásra. Most tulajdonképpen a versenyek alatt kell megoldani a pihenést és a regenerációt" – magyarázta Murray. A skót azt is elmondta: nem feltétlenül fizikailag jelent nagyobb megterhelést a mostani naptár, inkább pszichésen ingerli jobban az embert, ugyanis lényegesen nagyobb médiafigyelem mellett kell(ene) pihenniük.
Biztosan megéri a bővítés?
Murray az interjúban azt jósolta, hogy ha nem alakítják át jelentősen a naptárat, akkor a játékosok előbb vagy utóbb szelektálni fognak a versenyek között, még ha ez esetleg azzal is jár, hogy lemaradnak az év végi bónuszokról. A torontói mezőnyt elnézve a jóslata már most valósággá vált: Jannik Sinner, Carlos Alcaraz, Novak Djokovic és Jack Draper is visszalépett a tornától, így Alexander Zverev és Taylor Fritz lesz a két legmagasabban rangsorolt játékosa a versenynek.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/07/11/image-71bcadb6-53df-427a-a96a-3d3c7b249827-85-2560-1440.png)
Sinner ismét három szettben győzte le Djokovicot, első wimbledoni döntőjét játszhatja
Videó forrása: Eurosport
Djokovicot kivehetjük a képletből, a 24-szeres Grand Slam-bajnok ugyanis ma már kétszer is meggondolja, hol és milyen céllal indul el, Kanadában például 2018-ban szerepelt utoljára. Az már nagyobb fejtörést okozhat, hogy a fiatal sztárok közül hárman is lemondták a versenyt, köztük Alcarazzal és Sinnerrel, azzal a két játékossal, akinek a nevével a legkönnyebben eladhatnák a jegyeket.
A nőknél - nekik idén Montrealban rendezik a tornát - valamivel jobb a helyzet, de a világelső Aryna Sabalenka például már hetekkel ezelőtt közölte, hogy nem indul.
A kanadaiaknak ez már sorozatban a második évük, amikor erősen foghíjas mezőnyt fogadnak, tavaly az olimpia miatt léptek vissza többen a tornától. Idén a sok hiányzó inkább annak köszönhető, hogy a bővítések miatt – ne felejtsük, Cincinnati ugyanúgy 12 napos lesz – egy héttel korábban rendezik a versenyt, mint a korábbi években. Ez az egy hét pedig nagyon sokat számíthat egy olyan brutális nyár után, mint amit Alcaraz, Sinner és Sabalenka letolt.
"Tudom, hogy hozzáadtak egy hetet, de három hét alatt rendezik meg a két versenyt" – magyarázta Andy Roddick a podcastjében. "Szerintem ez a baj azzal, ha minden tornát 10-12 naposra nyújtanak. Könnyebb két hétre elkötelezni magad Cincinnatiben és Montrealban, mint a szükségesnél hetekkel korábban megérkezni. Azt látjuk, hogy mindenki rengeteget játszik a salakos szezonban, majd aztán füvön is, ami rendjén is van, de előbb vagy utóbb valamiről le kell mondani."
Ha egyre inkább kitoljuk a nyarat, és egyre távolabb kerül a US Opentől, a sikeres időszak után érkező topjátékosok egyre könnyebb szívvel mondanak majd nemet.
Ha pedig a sztárok valóban egyre több 1000-es versenytől lépnek vissza, és felvezetés gyanánt legfeljebb az egyik 12 napos tornát vállalják be, akkor egyből felmerül a kérdés, mi értelme van az egésznek. Azt legalábbis nehéz elhinni, hogy jobban megéri megrendezni egy hosszabb versenyt, ahol még csak el sem indulnak a legnagyobb nevek, mint egy kisebb kaliberű tornát, amit el lehet adni egy újabb Sinner-Alcaraz párharc ígéretével.
Hirdetés
Hirdetés