Élete utolsó olimpiáján, csapatban alkotna maradandót a visszatérésre készülő teniszbajnok

Nincs konszenzus a sport világában arra vonatkozóan, hogy egy-egy verseny, vagy egy egész szezon előtt milyen célokat érdemes megfogalmaznia az adott csapatnak vagy egyéni sportolónak.

A teljesíthetőség vagy a motiváció, a képességek reális felmérése, esetleg ezekre való rálicitálás, vakmerő idealizmus, vagy két lábbal a földön járó realizmus? Mi az ideális szemléletmód, ami meg kell, hogy határozza azt a folyamatot, ami azzal végződik, hogy egy sportoló egy számára fontos verseny előtt meghatározza a céljait?

Mint általában minden, ez is egyénfüggő, így a teniszben sincs ez másként.

Az immáron 24 Grand Slam-győzelemmel rendelkező Novak Djokovic például 2024-ben, 37 évesen nem kisebb célt fogalmazott meg önmagának, mint a Golden Slam teljesítése. Ez a bravúr azt jelentené, hogy a szerb a négy Grand Slam-torna mellett a Párizsi olimpiát is megnyerné. Jól ismerjük Djokovic cél-orientáltságát, valamint formaidőzésítési érzékét is, ezen kívül pedig azért sem tűnik lehetetlennek a dolog, mert 2021-ben és 2023-ban is egyetlen mérkőzésre volt a naptári Grand Slam teljesítésétől. Innentől kezdve már “csak” egy plusz lépést jelentene az olimpiával megspékelt Golden Slam, amire 2021-ben Tokióban is vállalkozott, de Japánban be kellett érje egy negyedik hellyel.

A minap az Eurosporton is beszámoltunk arról, hogy a gyermekének augusztusban életet adó Naomi Osaka sem aprózta el a pályafutása új fejezete céljainak meghatározását. A korábbi világelső, emellett négyszeres GS-bajnok japán ugyanis szeretné tovább növelni major-győzelmeinek számát, és az is tervei között szerepel, hogy valami nagyot alkosson az ötkarikás játékokon. Utóbbi eseménnyel kapcsolatban, Djokovichoz hasonlóan, neki is van némi restanciája, Tokióban ugyanis, toronymagas favoritként már a harmadik fordulóban kiesett, igaz, az őt kiejtő Marketa Vondrousova olimpiai ezüstérmével, és főleg idei Wimbledoni bajnoki címével némileg azért legitimálta azt a vereséget.

A nagy célokat megfogalmazók táborához csatlakozott most Angelique Kerber is, aki 35 esztendősen, ugyancsak immáron édesanyaként vág neki karrierje utolsó periódusának.

Az Ausztrál Open 2016-os bajnoka felkészülését, konkrétan az elvégzett munka mennyiségét és minőségét illetően elégedett, arra azonban, hogy mindez mire lesz elegendő, még nem tud választ adni.

A német teniszező a United Cupon kezdi a szezont és pályafutása új fejezetét, amelyen Alexander Zverevvel az oldalán vezeti hazája csapatát. A páros nem először szerepel év eleji vegyes tornán Ausztráliában, 2018-ban és 2019-ben egyaránt döntőt játszottak az azóta már eredeti formájában jobb létre szenderült Hopman kupán, mindkétszer a Roger Federer-Belinda Bencic párostól vereséget szenvedve.

Talán ezen is felbuzdulva, Kerber vakmerő célt jelölt meg 2024-re vonatkozóan, amelynek első tárgyalásaira épp a United Cup adhat lehetőséget.

Az olimpia alapvetően valamennyi sportágban a legmagasabb nívójú versenyt testesíti meg, ennélfogva pedig az ott aratott győzelem minden más sikert önmagában felülír. Vannak azonban olyan sportágak, amelyek esetében nem az olimpia számít a versenyek versenyének. Ilyen például a labdarúgás, amelynek férfi olimpiai tornáján három, ún. túlkoros játékos kivételével csak 23 éven aluli futballisták vehetnek részt, és ilyen az egyéni sportok közül a tenisz, ahol a Grand Slam-tornák nívóban beelőzik az olimpiát.

Az olimpia szimbolikus értéke ettől függetlenül továbbra is vonzó tényezőnek számít a teniszezők körében, a Roland Garros létesítményeiben sorra kerülő Párizsi játékok tenisztornáján pedig jelen állás szerint pofás kis mezőnyre számíthatunk. A fent már idézett Naomi Osaka kifejezetten készül Párizsra, mint ahogy néhány hónapja tartja magát egy értesülés egy lehetséges Carlos Alcaraz-Rafael Nadal spanyol párossal kapcsolatban is. Ebbe a sorba tökéletesen illene egy Kerber-Zverev német vegyes páros is.

Angelique Kerbernek és Sascha Zverevnek is van már egyéni olimpiai érme, Kerber 2016-ban ezüstérmet szerzett, míg Zverev 2021-ben Tokióban olimpiai bajnoki címet ünnepelhetett.

Forrás: ubitennis.net